13+1 észbontó tény a Nagy gazdasági válságról az Egyesült Államokban

XX. század

Hihetetlen tények és szenzációs fotók a világ legsúlyosabb pénzügyi, gazdasági krachjáról és az azt követő évtizedből.

A válság nem a New York-i tőzsde 1929. október 24-i összeomlásával kezdődött, hanem sokkal korábban. Közvetlenül az első világháború utánra nyúlnak vissza a gyökerei.

1929. október 24. A Fekete Csütörtök. A New York-i tőzsde előtt a krach hírére összegyűlt tömeg

A Nagy Háború után a világgazdaság vezetését az USA vette át, de nem volt tisztában a megváltozott gazdasági szerepével. A kialakult új gazdasági rendszerben az egész világ az USA rövidlejáratú kölcsöneitől függött, de ő továbbra is csak a belső piacaira koncentrált és folyamatosan változtatta a hitelpolitikáját. Végül 1928 januárjában a Federal Reserve (vagy FED, az USA jegybankrendszere) úgy értékelte, hogy a részvénypiaci árak túlságosan magasak és túlzottak a spekulációk is, így egyik napról a másikra 3,2%-ról 5%-ra emelte az alapkamatot. Ennek hatására az USA-ba áramlott a tőke, erre válaszul a többi országban is felemelték az alapkamatot, ami deflációhoz vezetett. Mindezt tovább tetézte az 1929. augusztusban kezdődő gazdasági recesszió. Valóságos meggazdagodási hajsza vette kezdetét, mert rengeteg, a pénzügyekben járatlan civil a tőzsdén fektette be a pénzét. A válság kezdetén ezek a befektetések mind csődbe jutottak, a pénzeiket a spekulánsok és az élvonalas üzletemberek vághatták zsebre.

Világszinten túltermelés alakult ki, minden ágazat kapacitását meghaladva állított elő cikkeket, az előállítás költségeit pedig hitelekből fedezték. Mivel a piac nem bővült, sőt a pénzek jelentős részét a termelésbe fektetett hitelekre fordították, így vásárló erő sem maradt, s hihetetlen mennyiségű cikk vált eladhatatlanná, sem vásárlásra, sem pedig termelésre, vagy bővítésre nem volt pénz. A felhalmozott mezőgazdasági terményekkel (búza, árpa) vonatokat fűtöttek, hogy egyáltalán a raktárakból kiüríthessék a megromló, senkinek sem kellő túltermelt árukat.

Az évtized-hosszan tartó éra az Egyesült Államok egyik sokat emlegetett időszaka, a Great Depression. Franklin Delano Roosevelt elnök aki 1933-tól egészen haláláig, 1945-ig volt hivatalban a “New Deal” nevű pénzügyi, gazdasági programjával próbált meg kilábalni az országgal a válságból, amit valójában a második világháború oldott meg.

 

1.

1934-re mintegy 13 millió munkanélküli volt az országban, 34 millióan éltek állandó jövedelem nélkül.

Két munkanélküli férfi munkát keres az akkoriban gyakran használt szendvicsember módszerrel. Csaknem a teljes önéletrajzuk olvasható a tábláikon. A jobb oldali férfit a Ford gyárból bocsátották el
Munkanélküliek, sétáljatok tovább. Még a sajátjainkról sem tudunk gondoskodni… hirdeti a felirat egy gyár kerítésén
1932. február. Kilométeres sor a New york-i Times Square-en az ingyenkonyha előtt szendvicsre és egy pohár kávéra várva
1930 novembere, Chicago. A gengszter Al Capone ingyenkonyhája előtt várakozó tömeg. Napi háromszori étkezést biztosítottak 3500 embernek 300 dollár költségvetéssel

2.

1933-ra az ország közel 25 ezer bankja közül 11 ezer ment csődbe, ezek betétesei (kb. 9,5 millió család) minden megtakarításukat elvesztették.

Betétesek várnak hiába elúszott pénzükre egy csődbe ment bank előtt

3.

1929 és 1933 között az összes tőzsdei befektetés értékének 92%-át vesztette el.

Egy a sok közül. Minden vagyonát elvesztett, öngyilkosságba menekült férfi ugrott le a Wall street egyik épületéről

A válság kirobbanásakor jellemzően leugrással öngyilkosságot elkövető embereket a köznyelv később “jumpers of ’29”-ként (1929 ugrói) emlegette.

 

4.

A városi munkanélküliségi ráta az ohiói Toledo-ban volt a legmagasabb, 83%-os, a vidéki kistelepüléseken ez a szám elérhette a 99,5%-ot.

1933. Toledo, Ohio

5.

1934-ig egymillió-ötvenötezer család farmját árverezték el tartozásaik fejében.

1940. Egy farm elárverezése. Derby, Connecticut

6.

1934-ben egyetlen New York-i szovjet kereskedelmi társaság napi 350 jelentkezést vett át a Szovjetunióban munkát kereső amerikaiaktól! Sokan elkeseredettségükben, a kapitalista rendszerből való kiábrándultságukban is vágytak a Szovjetunióba, ahol az irányított termelés és az termékelosztásos gazdálkodás mellett minden bajok forrása a részvénytársasági forma – és ezzel együtt a spekuláció, a tőzsde – is hiányzott. Mi baj lehet?- gondolták sokan és nekivágtak.

A Szovjetunió gazdasági elszigeteltsége folytán is mondhatni kimaradt a gazdasági válságból (ez persze nem volt teljesen így), de egyéb problémák bőségesen sújtották, amiről persze a külföldi médiumoknak nem sok fogalmuk volt. Sztálin paranoiás tisztogatásai és a munkatáborok felvirágzásának évtizede ez, amikor csak Ukrajnában az éhínség alatt legkevesebb 2,5 millióan haltak éhen.

Körülbelül százhúszezer amerikai érkezett ebbe az országba és hamar rájöttek, hogy nemhogy cseberből vederbe, hanem annál valami sokkal rosszabba cseppentek. A helyi lakosokat eltiltották tőlük, akik nem mertek még csak szóba sem állni az idegenekkel. Zárt közösségekben dolgoztak, önálló gazdálkodásról természetesen szó sem lehetett. Néhány százan a Nyizsnij-Novgorod-i Ford-licenc üzemben dolgoztak, a többieket igyekeztek az Urálon túlra, elszigetelt településekre szétszórni. Persze a sztálini téboly hamar utolérte őket is. Potenciális ellenségként kezelték az amerikaiakat. Csoportosulásaikat nem nézték jó szemmel, minden mögött politikai szervezkedést gyanítottak. Egy ízben egy teljes gyári kollektíva baseball csapatát végezték ki a hírhedt Butovói kivégzőhelyen, mert sokat játszottak együtt, őket tömegsírba temették. A nagykövetségek dolgozói nem sokat tehettek az érdekükben, nem is igen törték magukat ez ügyben. Akik nem jutottak haza, azok ezrével végezték gulágokban, távoli munkatáborokban, embertelen körülmények között, vagy börtönökben és kivégző osztagok előtt. A második világháború idejére már nem maradt hírmondójuk sem.

Az egyetlen kiút a válságból a szovjet mintára szerveződő Amerikai Szocialista Egyesült Államok. A baloldali pártoknak kedvezett a válság
1934. Moscow Foreign Workers Club, a moszkvai amerikai vendégmunkások baseball csapata
Akinek bejött. A színesbőrű George Tynes agronómus egy déli államból vándorolt a Szovjetunióba. Szakértelme és kommunista elkötelezettsége vezető pozícióba juttatta az ötvenes évekre.

A feketékre, mint az Egyesült Államokban elnyomott népcsoportra pozitívabban tekintettek, mint a fehér emigránsokra.

Tynes szovjet feleségével és gyermekeivel már az ötvenes években. Egy másik fekete kivándorolt unokája jelenleg egy népszerű talkshow-t vezet egy moszkvai központú televízióban

7.

Csak 1932-ben 273 ezer családot lakoltattak ki otthonukból. 1930 és 1940 között tízmilliók éltek mizerábilis körülmények között szerte az országban.

Kilakoltatott, gyermekeit egyedül nevelő apa
New York-i viskók egy foghíjtelken
Nyomorúságos viskónegyed
A rendőrséggel való összecsapás után kigyulladt tákolmányok égnek alig pár száz méterre a Capitoliumtól
Élet délen
Amikor már azt hisszük nincs lejjebb…
Pedig van… Szénabálák mint falak
…és még lejjebb. Ponyva “nappali”, karton “szoba”. Ha az anya ismerős a fotón az nem véletlen. Dorothea Lange fotósnő híres képe is ugyanott, ugyanakkor készült

8.

Körülbelül kétmillió hajléktalan ember vándorolt az országban a jobb életet keresve.

Észak felé vándorló család
Az állami Public Works Administration által biztosított munkahelyek egyike a Bonneville gát építkezése Oregonban. A New Deal keretében létrehozott szervezet  rengeteg embernek igyekezett állami beruházásokban munkát adni

9.

Míg 1929-ben 279,678 emigráns érkezett az Államokba, 1933-ban már csak kevesebb, mint a tizede 23,068 fő. 1932-ben volt az első év, hogy többen hagyták el az Egyesült Államokat, mint ahányan érkeztek.

 

10.

Összesen mintegy 600 ezer ember távozott az USA-ból az 1930 és 1940 közötti időszakban. Ebben nincsen benne a mexikóiakat érintő Mexican Repatriation (Hazatelepítési program), amelyben becslések szerint 500 ezer és 2 millió közötti mexikói eredetű (akár már az USA-ban született, akár nem) frissen bevándorolt vagy már amerikai állampolgárságot kapott embert telepítettek erőszakkal vissza Mexikóba. A már az USA-ban született mexikóiak 60%-át toloncolták ki 1936-ig. Egyes érdekcsoportok a mexikóiakat hibáztatták a gazdasági visszaesésért, szegénységüket megnevezve, mint hiányzó vásárlóerőt.

Kitelepítésre váró mexikóiak egy vasútállomáson

11.

Az iskolai szociális ellátás jelentései szerint Kentucky, Nyugat-Virginia, Pennsylvania és Illinois általános iskolai tanulóinak 90%-a alultáplált volt.

Iskolai menza Pennsylvaniában. Az iskolaépületek fejlesztésére sem volt pénz. Gyakoriak voltak a sebtében, fából ácsolt épületek

 

12.

A csekély gazdasági aktivitás miatt 1930 és 1933 között nem készítettek öt, tíz, huszonöt és ötven centes érméket. Viszont tizenkét államban bevezették a forgalmi adó zsetont. Ezek a papírból, műanyagból vagy fémből készült zsetonok általában az alacsony értékű vásárlások forgalmi adójának megfizetésére voltak kitalálva. Nagyobb mennyiségben lehetett megvásárolni 5 vagy 10 centért és darabjuk értéke általában 1/5 centnek felelt meg. A kis értékű vásárláskor az adó mértéke oly csekély volt, hogy centben sem lehetett kifejezni, ezért ilyen előre megvásárolt (prepaid) zsetont kellett mellé “befizetni” a kasszába.

 

13.

A gazdasági válsággal szinte egybe esett az amerikai közép-nyugatot sújtó homokviharok időszaka. Ez a farmerokat ellehetetlenítő és tízezreket elvándorlásra késztető csapás elsősorban Oklahoma államot érintette a legsúlyosabban, de Texas, Colorado és Kansas egyes részein is megkeserítette a földművesek életét.

Homokvihar, Stratford, Texas
Elhagyott oklahomai farm eltemetve a homokban
Oklahomai család minden vagyonával Kalifornia felé tartva
“Okie”-k ahogy csúfnevükön hívták őket Kaliforniában, útközben

 

+1

A legszegényebbek ruháikat liszteszsákokból varrták, erre felfigyelve néhány malom mintás zsákokban hozta forgalomba termékeit, így segítve a nélkülözőket “ruhához”.

Anya liszteszsákból készült szoknyában
Mintás zsákok ruhának…
Gyermekjáték is készíthető némelyikből

 

Forrás szöveg: Wikipédia, US Census

Képek: Pinterest, Shorpy, LIFE,  és majd’ 10 éve gyűjtögetve sok-sok webhelyről…

 

A hírlevél feliratkozóknak ajándék privát bejegyzések

Iratkozz fel hírlevelünkre, ahol minden héten egy levélben megkapod a héten megjelent bejegyzéseket. Ez a legjobb módszer, hogy ne maradj le egyetlen érdekes cikkről sem. A hírlevél feliratkozás ingyenes és bármikor le lehet iratkozni.

A feliratkozók rendszeresen kapnak hozzáférést olyan cikkekhez is, amit más nem láthat. Ezekkel a privát cikkekkel köszönjük meg a feliratkozók bizalmát. Ha te sem szeretnél lemaradni az extra cikkekről, iratkozz fel még most!

 

Mentés

Köszönjük, ha megosztod a bejegyzést!

Hozzászólások

Figyelem, változás! A hozzászólásokhoz kísérleti jelleggel nem szükséges regisztráció, de a hozzászólások minden esetben csak kézi moderálás után jelennek meg.

Felhívjuk a kedves látogatók figyelmét, hogy a hozzászólók által írt hozzászólások nem feltétlenül tükrözik az oldal szerkesztőinek véleményét, azokért felelősséget nem vállalunk. A nem megfelelő hozzászólásokat töröljük!

Felhasználónevet továbbra is lehet regisztrálni, ezzel elkerülhető, hogy más hozzászóló visszaéljen egy bejáratott névvel. Regisztrálni itt lehet (új fülön nyílik meg)
A regisztrációról értesítő email azonnal megérkezik a megadott címre, amennyiben nem található, meg kell nézni a Spam vagy Levélszemét mappát, és ott Nem spamnek jelölni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címed nem lesz közzétéve.

*