1969 – A Damanszkij-incidens (18+!)

00.jpg

Bár 1969 márciusának elején a világ még éppen a szuperszonikus Concorde üzembe helyezésén ámuldozott, ám hamarosan mindenki inkább a szovjet-kínai határra szegezte a tekintetét, és aggódva figyelte a Peking és Moszkva között kialakuló válsághelyzetet.

Az incidens nem volt előzményektől mentes: a megbonthatatlan szovjet-kínai barátság falán a hatvanas évektől repedések mutatkoztak; Kína egyre inkább igyekezett önálló, távol-keleti nagyhatalmi szerepben megjelenni, ám Moszkva ezt nem nézte jó szemmel. Mao Ce-tung a jugoszláv “különutas” politikát tekintette példaként, világpolitikai és ideológiai szempontból pedig egyre inkább megromlott a kapcsolata Hruscsovval.

marx41_1.jpg

1963-ban aztán a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia aláírta az első atomsorompó egyezményt, míg Kína – Franciaországgal együtt – erre nem volt hajlandó; tovább fokozódott a feszültség a két ország között. 

a30aa203ff9a1e600ec7f3d2ca8cf032_1.jpg

1968-ban Kína és a Kazah SzSzK határán történt már fegyveres konfliktus, amely után a Pravda egyenesen egy esetleges Kínával szembeni atomcsapásról írt.

Egyre szaporodtak a villongások a szovjet-kínai határon, mindennapossá váltak a kisebb-nagyok fegyveres konfliktusok, amelynek az egyik legismertebb eseménye volt az 1969 tavaszán kirobbant Damanszkij-incidens.

damansky_map_1.jpg

A szovjet-kínai határon található Usszuri-folyó kicsi – méretében mindössze a Margitsziget harmada!- szigete Damanszkij (kínai neve Csenbao)

Fontos tudni, hogy ezen a területen korábban is történtek provokációk, hol egyik, hol másik oldalról (1964-től 1969-ig több, mint 4.000 esetben), ám mégis az 1969-es események váltak világszerte ismertté.

1969_sino_soviet_border.gif

1968. nyarán kínai halászok provokálják a szovjet parti őrséget

101.jpg

Szovjet katonák farudakkal tartják távol a partraszállásra készülő kínai civileket

50317724009d20d6c388bbdadb65af1b_1.jpg

1969. március 2-án reggel – a hivatalos, szovjet verzió szerint – a szolgálatban lévő határőrök, Ivan Sztrelnyikov vezetésével vették észre, hogy kínai csapatok foglalták el a sziget nyugati részét, akik felszólításra sem hagyták el a helyszínt. Tűzharc alakult ki, amelyben a kínai katonák nem kíméltek a támadást nem kezdeményező szovjet határőröket.

Ivan Sztrelnyikov főhadnagy őrsparancsnok

2390_15_1425565118_982_1.jpg

temetes.jpg

Sztrelnyikov (fent) és társai holtteste. Szovjet oldalon 31 halott és 14 sebesült volt az első nap mérlege.

A sziget az ezt követő órákban többször cserélt gazdát, míg végül egy szovjet gépesített lövészegység visszaszorította a kínai egységeket.

A konfliktus képei:  

InstaCash Banner 970x250
sinosoviet04-800x449.jpg
sinosoviet05.jpg
sinosoviet06.jpg
sinosoviet14.jpg
46.jpg
sinosoviet13.jpg
sinosoviet12.jpg
sinosoviet11.jpg
sinosoviet09.jpg
sinosoviet02.jpg
05.jpg
16.jpg
99.jpg

Az összecsapásokban szovjet oldalról 59-en, míg kínai oldalról 71-en haltak meg, de egyes adatok szerint a kínai veszteségek elérték a 800 főt is.

Lássuk mit írt a magyar sajtó az esetről:

999.jpg

Dolgozók Lapja 1969. március 16. forrás

800px-captured_t-62_tank.jpg

A kínaiak által elfogott szovjet T-62-es harckocsi a kínai Hadtörténeti Múzeumban

A harci cselekmények után beindultak a propaganda gépezetek, mindkét ország a másik felet vádolta a kialakult helyzetért. Miután az összecsapások folytatódtak, a szovjet oldal már “megsemmisítő válaszcsapással” is fenyegetett, ugyanakkor Peking egy 1860-as szerződésre hivatkozott, amely szerint Kínáé a sziget. 

800px-zhenbao_island_1.png

A pekingi szerződés ugyan nem rendezte a folyami szigetek kérdését, de a meder középvonala alapján a Damanszkij egyértelműen Kínához tartozott. Más kérdés, hogy a cári Oroszország ezt nem vette figyelembe és az akkori erőviszonyok alapján egyszerűen kitolta a határvonalat a kérdéses területen. A kialakult helyzetet a Szovjetunió egy 1951-ben Kínával aláírt egyezményben erősítette meg.

Ebben a feszült időszakban aztán – némileg váratlanul -, 1969 szeptemberében mégis enyhülés jelei kezdtek mutatkozni és a két fél tárgyalóasztalhoz ült.

90.jpg

Alekszej Koszigin a szovjet tárgyaló fél. A fagyos viszonyra jellemző, hogy a megbeszéléseknek a pekingi repülőtér adott helyet.

A végső szót Gorbacsov mondta ki 1991-ben: Moszkva tudomásul vette, hogy a sziget fölött Kína gyakorolja a hatalmat és ezt szerződésben is rögzítették, igaz a határvitát véglegesen csak 2004-ben rendezték. A sziget neve Drága-sziget lett, 2008-tól pedig már természetvédelmi területnek számít.

32321_900_1.jpg
untitled.png

Emlékhely a szigeten

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük