A moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház története

moszkva_megvalto_krisztus_szekesegyhaz_1.jpg

1856. A moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház építése.jpg

1856. A moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház építése

A Napóleon feletti győzelem emlékének szánt, Pató Pál tempóban készült, hányatott sorsú székesegyház első terveit 1812-ben kezdték el felvázolni, 1817-re készítették el és megkezdték az építését a Veréb-dombon, ahol egy kisebb cári rezidenciát és egy kolostort bontottak le, hogy helyet kaphasson.

Az eredeti tervek szerint (Charles Vitberg) egy neoklasszikus, nyugati mintájú épületet emeltek volna, ami inkább egy washingtoni kormányépületre, vagy múzeumra hasonlított – tele szabadkőműves jelképekkel -, semmit ortodox templomra.

Vitberg_Cathedral.gif

Alig fél év múlva kiderült, hogy a gyenge talaj nem fogja elbírni az építményt, így a kivitelezést leállították. Időközben I. Sándor cár jobblétre szenderült és az új uralkodónak, I. Miklósnak nem tetszettek a tervek, ezért újat csináltatott az isztambuli Hagia Sophia neobizánci stílusában. 1832-ben véglegesítették az új terveket és újabb öt év telt el, mire kiválasztották a helyét és másodszor is megkezdték az építkezést, ami 46 évig tartott. 1883-ra készült el, de belsején még évekig dolgoztak.

Moscow_from_Taganka_Hill_in_1912.jpg

Egy 1912-es képeslap bal felső sarkában a székesegyház

Alig 47 éve állt a monumentális épület, amikor a szovjethatalom a helyére a megalomán Szovjetek Palotáját tervezte (persze a vallásüldözés is benne volt a pakliban).

www.tvn.hu_d4dbfe4cc2ed86cf86f27d1abcc75746.jpg

A szovjetek palotájának látványterve

1931_2.jpg

1931. Az utolsó kép a régi épületről teljes pompájában, néhány hónap múlva megkezdték a bontást.

Az épületet többszöri próbálkozásra felrobbantották, de csak a romeltakarítás egy évig tartott.

1931._1.jpg

A homlokzati szobrok és domborművek eltávolítása a robbantás előtt

1931_1.jpg

A kupola bontása

A további bontási munkák:

Christ_saviour_explosion.jpg

Az első robbantás. Aztán még több is követte.

1937-ben megkezdték a Szovjetek Palotája építését, amihez egy hatalmas gödröt ástak. A gödörbe makacsul és folyamatosan beszivárgott a Moszkva folyó vize, ellehetetlenítve a munkálatokat (az alábbi képen látható, hogy a folyó szintje alatt dolgoztak, attól alig néhány méterre). Aztán kitört a második világháború és az építkezést leállították. A háború után az ország helyreállításán dolgoztak és a projektet jegelték. Aztán Sztálin halálával teljesen lemondtak az épület megvalósításáról és helyére (ha már gödör és az is tele van vízzel 😉 ) a világ addigi legnagyobb szabadtéri uszodáját építették meg.

100.jpg

A Szovjetek Palotájának földmunkái

100_1.jpg

A “Moszkva medence” kialakítása a hatvanas években

102.jpg

A medence a hetvenes években

A rendszerváltás után – már 1990-ben – az ortodox egyház engedélyt kért és kapott, hogy újjáépítse a székesegyházat, amit szinte teljesen adományokból meg is tettek és 2000-ben felszentelték a kettő pont nullás verziót, ami pontos mása az eredetinek. Legalábbis kívülről, mert belül a domborművek egy része olcsóbb anyagokból került kivitelezésre.

103.jpg

9000.jpg

9001.jpg

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük