A Nemzeti dal első fogalmazványa

XIX. század

A “Nemzeti dal”-t 1848. márczius 13-án irta Petőfi Pesten, az ifjuság által, márczius 19-én, a Rákos mezején tartandó nagy demonstrátio reform-lakomára, melyen az egyetemi ifjúság a néppel együtt, – franczia mintára, – a “haladás útját” akarták megjelölni. A körülmények azonban másként alakultak és a Nemzeti dal már márczius 15-én, mint a szabad sajtó első terméke került ki a Landerer és Heckenast-féle nyomdából. Az eredeti érdekes kézirat jelenleg a Petőfi-Társaság tulajdonában van.

Vende Ernő: A magyar irodalomtörténet képekben, 1905.

* * * * *

Kövess minket Facebookon!



* * * * *

nemzeti dal.jpg

Jelenleg a kézirat az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményében található meg.

petofi.jpg

Az egyetlen dagerrotípia Petőfiről. Valószínűleg Egressy Gábor színész készítette pesti lakásán a Marczibányi-házban 1844 vagy 1845 nyarán. A lemez a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona.

 

A hírlevél feliratkozóknak ajándék privát bejegyzések

Iratkozz fel hírlevelünkre, ahol minden héten egy levélben megkapod a héten megjelent bejegyzéseket. Ez a legjobb módszer, hogy ne maradj le egyetlen érdekes cikkről sem. A hírlevél feliratkozás ingyenes és bármikor le lehet iratkozni.

A feliratkozók rendszeresen kapnak hozzáférést olyan cikkekhez is, amit más nem láthat. Ezekkel a privát cikkekkel köszönjük meg a feliratkozók bizalmát. Ha te sem szeretnél lemaradni az extra cikkekről, iratkozz fel még most!

Köszönjük, ha megosztod a bejegyzést!

Hozzászólások

A hozzászólásokhoz nem szükséges regisztráció, de a hozzászólások minden esetben csak kézi moderálás után jelennek meg.

Felhívjuk a kedves látogatók figyelmét, hogy a hozzászólók által írt hozzászólások nem feltétlenül tükrözik az oldal szerkesztőinek véleményét, azokért felelősséget nem vállalunk. A nem megfelelő hozzászólásokat töröljük!

2 hozzászólás

  1. Érdekes, hogy ez a kezdetleges, torz kép (és másolatai) terjedtek el Petőfiről, holott valójában…
    http://www.magyaralmas.hu/napok/petofi

    Megjegyzem véleményem szerint Arany János sokkal érdekesebb figurája e korszaknak. Ő amolyan Szilágyi Istvánja a kornak, aki mindenütt jelen volt, de soha nem tolakodott a figyelem középpontjába. Példának okáért részt vett a szabadságharcban is, nem is akármilyen alakulatban, hanem Rózsa Sándor betyár-szabadcsapatában. Vagy azt is kevesen tudják róla, hogy ő tervezte és építtete a Magyar Tudományos Akadémia gőzfűtését. E mellett volt falusi jegyző, vándorszínész, házitanító, meg az ördög tudja még mi minden (tán csak akasztott ember nem), no meg persze példás családapa. A költői életműve, amelyről manapság ismerjük, csak amolyan kedvtelés volt számára, soh’sem definiálta volna önmagát költőnek vagy forradalmárnak.

  2. Érdekes kézírás, láthatóan különböző hosszú és kerek s-betűk, német módi szerint használva.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címed nem lesz közzétéve.

*