in

Az Amerikai polgárháború színesben

Az Egyesült Államok leginkább ismert belső fegyveres konfliktusa 1861 tavaszán kezdődött és négy évig tartott. Odaát minden kisiskolás fújja a tábornokok neveit és mint dicső háborúra emlékeznek, ahol a szabadságpárti északi államok legyőzték a csúnya rabszolgatartó délieket, felszabadítva ezzel százezreket és örök szövetséggé kovácsolva a megerősödött Uniót.

00_civil-war-union-drummers_cr.jpg

Az amerikai történelmet ismerők persze jól tudják mennyi csúsztatás van e fenti mondatban és az egész dolog sokkal összetettebb volt, mint ahogyan ezt kisiskolás szintre lebutítva tanítják.

Az általánosan elterjedt hittel szemben a rabszolgatartás nem a fő oka volt a konfliktus létrejöttének, azaz ez sem teljesen igaz, mert annyiban okot szolgáltatott az északiak számára, hogy a déli államok gazdaságai ingyen munkaerővel megtermelt javaival szemben az ő drágábban előállított termékei nem voltak versenyképesek. Szóval nem az emberi jogok védelme, vagy romantikus képzelgések vezették az északi seregeket dél ellen, sokkal inkább a gazdasági verseny kényszere. Hiszen gondoljunk csak bele a színesbőrűek kirekesztése egészen az 1960-as évekig tartott! Északon akkoriban is a fajok egymástól való elhatárolását tekintették célnak, ezt törvényekkel és büntetésekkel támogatták.

Észak több államában (Oregon, Illinois, Indiana) törvényileg tették lehetetlenné a szabad négerek letelepedését, pl. New Jerseyben a rabszolgák behozatalát tiltó 1788-as törvény egyidejűleg ezt is betiltotta. Más államokban olyan magas jövedelmi korlátot állítottak a bevándorló színesbőrűek elé, ami teljesíthetetlen volt. Massachusetts korbácsolással büntette a két hónapnál hosszabb ideig ott tartózkodó nem helybeli négereket. Ohio államban 500 dolláros kauciót kellett letenni a hatóságoknál, amennyiben valaki egy színesbőrűt akart letelepíteni az államban. 1829-ben azonban Cincinnati városa a néger lakosok növekvő számán felháborodva a feketéket érintő törvények megszegésére hivatkozva pogromot rendezett. Ennek keretében a néger lakosság felét Kanadába űzték. Pennsylvania, Rhode Island, Massachusetts és Maine a fajkeveredés megakadályozása végett tiltotta a fehérekkel való házasodást. A rasszista atrocitás tehát korántsem korlátozódott Dél viselkedésére, hanem az Egyesült Államok egészére jellemző volt.

A háborúról rengeteg forrást találni és nem szeretnék a heroikus csatákra kitérni és – amint tudjátok – ez a blog elsősorban a képekre koncentrál.

A polgárháború eseményeiről a kor egyik újdonsága a fotográfia is tudósított. Számtalan – az akkori színvonalhoz képest is remek, ám természetesen fekete-fehér – felvétel készült. Azonban a különböző alapítványok, szervezetek mellett ma már amatőr fórumozók, vagy főiskolai klubok tagjai is készítenek belőlük utólag színezett képeket.

Ebből gyűjtöttem össze néhányat az érdekesebbek közül.

08_civil-war-lincoln-mcclellan-antietam.jpg

G56WHV6.jpg

1862. szeptember. Abraham Lincoln elnök meglátogatja az antietami csata helyszínét. A kép jobb oldalán látható McClellan tábornokot az elnöki látogatás után leváltották, mert nem volt hajlandó üldözőbe venni Lee tábornokot és a déli államok területére visszavonult csapatait. A csata az egyik legvéresebbek közül való: 23 ezren estek el, körülbelül azonos arányban. Tulajdonképpen döntetlennek mondható, hiszen egyik fél sem ért el sikert általa.

28_Lincoln visiting McClellan after the Antietam battle..jpg

Ugyanakkor készült kép, az elnöki látogatásról.

03_civil-war-plantation-slaves.jpg


Déli államok valamelyikének ültetvényén dolgozó rabszolgák.

04_civil-war-confederate-capital-arsenal.jpg

1862. április. Richmond – a déliek erősségének – sikertelen ostroma után készült kép. Újra felhasználható ágyúgolyók összegyűjtése. Lehetségesnek tartom, hogy egy munícióraktár robbant fel.

05_civil-war-dead-confederate.jpg

Halott déli (konföderációs) katona.

06_civil-war-union-second-cavalry.jpg

Az északiak második lovas hadseregének főtisztjei.

07_civil-war-dead-confederate-soldiers.jpg

Déli (konföderációs) katonák holttestei Fridricksburgnél.

09_civil-war-170th-NY-infantry.jpg

Az északiak 170-es gyalogos hadosztálya pihenőn.

10_civil-war-powder-monkey.jpg

Powder monkey, azaz ágyútöltésben segédkező fiú. Erődökben és hadihajókon egyaránt igénybe vették a fiatalokat.

12_civil-war-grant-war-council.jpg

Grant tábornok csapatai

12_civil-war-union-artillery.jpg

Északi tüzérek.

13_civil-war-Union General William T. Sherman.jpg

William T. Sherman északi tábornok, aki bevette Atlanta városát. Sikere nagyban segítette Lincoln éppen zajló újraválasztását. Később Savannah-t is elfoglalta.

15_civil-war-ulysses-grant.jpg

Aki előtt a déliek, Lee vezetésével letették a fegyvert, Ulysses S. Grant

17_civil-war-george-custer.jpg

George Custer, aki 23 évesen lett tábornok.Ő is jelen volt a déliek fegyverletételénél Appomattoxnál.

23_George Custer kutyával_későbbi Little Big Horn.jpg

George Custer (kutyával) még tábornoki kinevezése előtt.

18_ullysesgrant.jpg

A kép közepén Ulysses Grant.

19_1863_dynamichrome_civil_war_union_captain_cunningham.jpg

Cunningham az északiak tábornoka.

21_1862_Colonel James H. Childs_later died at Antietam.jpg

James H. Childs tábornok (középen fent), aki Antietamnál halt meg.

22_Major General Ambrose Burnside, the commander of the Union army of the Potomac_Fredericksburgi vereség.jpg

Ambrose Burnside tábornok az északiak Potomac hadseregének vezetője. Több súlyos hibát is elkövetett, melynek következtében a legsúlyosabb vereséget csapataira Fredericksburgnél mérték. A sikertelen csata után leváltották. Érdekes fizimiskája és sikertelensége miatt a nevetség tárgyává tették a katonák.

25.jpg

Északi erődítés.

26_Battery on Antietam battlefield.jpg

Szemle az antietami csata előtt.

27_Atlanta's defenses.jpg

Atlanta déli védőinek erődítménye.

29.jpg

Katonák tűzoltókocsit rekvirálnak Petersburgben.

30.jpg

Két kép egy halott déli fiatalemberről

31.jpg

32.jpg

Ismeretlen helyszín.

33.jpg

Tüzér portré.

34.jpg

Déli halott egy csata után.

36_Sullivan's Island, S.C..jpg

Sullivan’s Island, Dél-Karolina erődjének tábornokai.

37.jpg

38.jpg

35_United States Colored Troops.jpg

Az UCT, azaz az északi színes csapatok egyik osztaga. Nekik hatalmas rizikó volt harcolni, hiszen a déliektől elfogásuk után azonnali kivégzésre számíthattak.

39_Union Colored Troops Firing at the Enemy.jpg

UCT katonák harc közben.

40_Freed Slaves in Richmond, Virginia.jpg

Felszabadított déli rabszolga család. Rá kellett jönniük, hogy még sokáig másodrendű állampolgárok maradnak.

11_civil-war-gettysberg-dead.jpg

1863. július 4. A gettysburg-i csata halottai. A vég kezdete a déliek számára.

20_1863_civil_war_confederate_prisoners_gettysburg.jpg

Déli hadifoglyok Gettysburgnél.

01_civil-war-lee-three-generals.jpg

Lee tábornok a fegyverletétel után néhány nappal, már otthonában két tábornokával. A vereség után Lincoln rendelkezése szerint a déli tisztek oldalfegyvereiket és lovaikat megtarthatták.

24_Confederate General Robert E. Lee kevesebb, mint egy héttel megadás után otthonában..jpgUgyanakkor készült kép a tábornokok nélkül.

02_civil-war-Abraham-Lincoln.jpg

Lincoln portréja.

1865. április 14-én a győzelem hírére felhúzták a USA zászlaját a Sumter-erődre és még ugyanezen az estén egy színházi előadás alkalmával John Wilkes Booth halálosan megsebesítette az elnököt.

14_civil-war-john-wilkes-booth.jpg

John Wilkes Booth kivégzésére várva.

Az utolsó kép nem John Wilkes Booth!

Hanem Lewis Powell, az egyik társa Boothnak, akivel együtt több vezetőt szándékoztak meggyilkolni. Köszi Sunsetjoy!

 

[hirlevel]

Pontozd ezt a cikket!

0 pont
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Napi érdekes 4.

Az idő vas-, akarom mondani fafoga