3238-24; Zigeuners in Westfalen; Het Leven 1930
in

Cigányélet a két háború között

A vándorcigányok első európai megjelenésének idejéről nem sokat tudunk. Ennek legfontosabb oka az, hogy a cigányság mint olyan, soha nem alkotott egységes entitást.

Egyes elméleteket, hogy a cigányság valahol, valamikor önálló népként létezett, már régen megcáfolták. Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a múlt évszázadok alatt Nyugat-Európában elterjedt nézet – miszerint a cigányság egyiptomi eredetű – alapvetően hibás, hisz a gének az India területén élőkhöz hasonlóak. Hogy miért, milyen megfontolásból indultak hullámokban Európa felé, arról csak találgathatunk. További megfejthetetlen rejtély, hogy miért nem sikerült soha, sehová teljesen integrálódni.

01.jpg

Cigány férfiak étkeznek. A szokásuk szerint a nők csak külön ehettek.

1912-ben és 1928-30-ban Belgium, Hollandia, Németország és Franciaország területein vándorló cigányokról készült az alábbi fotósorozat. A fotósok ismeretlenek (legalábbis én nem akadtam a nyomukra).

A képekről látszanak a cigány közösség mindennapjai, az eltérő kultúrából fakadó nevelési elvek (vagy éppen azok hiányai), de az ünnepnapokba is betekinthetünk.

Sajnos nem hagyhatom ki a képsorozatból a rendőrséggel kapcsolatos fotókat. Láthatóan már akkoriban is meggyűlt a bajuk a helyi hatóságokkal, sőt volt, hogy egy-egy csoport érkezését már a határon igyekeztek megakadályozni, de legalábbis igyekeztek szemmel tartani őket.

Mint mindig most is kérek mindenkit, hogy a túlzó megjegyzésektől tartózkodni szíveskedjen. A blog igyekszik a történelem nagyon sok szegletét bemutatni és ezt objektívan próbálja tenni. Amennyiben úgy érzi valaki, hogy sérti a mai tartalom, kérem keressen más olvasnivalót a régebbi posztok között, biztosan fog találni neki is tetszőt. Köszönöm.

03.jpg

Holland lakosok a frissen érkezett cigány tábor körül. Akkoriban még látványosságnak számított. Az asszonyok jósoltak, a férfiak kereskedtek velük.

04.jpg

Cigány iskola egy kocsiban. Inkább fiúk jártak, hisz a lányok mihelyst kicsit nagyobbak voltak anyjukkal és a család többi tagjával együtt kivették a részüket az élelemszerzésben és elkészítésében. Kéregettek, koldultak, de ha másként nem ment kisebb terménylopásokat is elkövettek.

05.jpg

06.jpg


Készül az ebéd.

07.jpg

A tábor körül egyre több lett a kosz és a szemét.

08.jpg

09.jpg

10.jpg

11.jpg

02.jpg

12.jpg

Igen, ez a WC és a fürdőszoba.

13.jpg

1930 körül, Hágában készült képek.

14.jpg

15.jpg

16.jpg

17.jpg

Vissza 1912-be. A rendőri ellenőrzés és jelenlét a tábor körül gyakori volt. Belga rendőrök.

18.jpg

19.jpg

Hollandiában is figyelték őket, amíg tovább nem vonultak.

20.jpg

Német határőr a német-belga-holland hármashatáron.

21.jpg

Hollandok a határkőnél. Háttérben az előbb látott hármashatárkövek.

22.jpg

A bokrokból figyelték meg az érkezőket.

23.jpg

24.jpg

25.jpg

32.jpg

26.jpg

27.jpg

1930. Franciaország Sainte-Marie

28.jpg

1930. Sainte-Marie. Cigány ünnepi körmenet.

29.jpg

30.jpg

 

[hirlevel]

 

Kapcsolódó linkek:

A köcsögmentesítés védőburok: http://index.hu/video/2013/05/15/a_kocsogmentesites_vedoburok/

 

Dobogós helyen Magyarország az egy főre jutó offshore pénzek listáján:http://privatbankar.hu/ado/dobogos-helyen-magyarorszag-az-egy-fore-juto-offshore-penzek-listajan-249199

Gyermeknyomor a két világháború között: http://epa.oszk.hu/00000/00003/00027/EK.htm

A magyar családok fele éhezik: http://hvg.hu/gazdasag/20140602_A_magyar_csaladok_fele_ehezik

Pontozd ezt a cikket!

0 pont
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Heti összefoglaló

Magyar életképek – 1970-es évek

in

Cigányélet a két háború között

A vándorcigányok első európai megjelenésének idejéről nem sokat tudunk. Ennek legfontosabb oka az, hogy a cigányság mint olyan soha nem alkotott egységes entitást. Egyes elméleteket hogy a cigányság valahol, valamikor önálló népként létezett, már régen megcáfolták. Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a múlt évszázadok alatt Nyugat-Európában elterjedt nézet – miszerint a cigányság egyiptomi eredetű – alapvetően hibás, hisz a gének az India területén élőkhöz hasonlóak. Hogy miért, milyen megfontolásból indultak hullámokban Európa felé, arról csak találgathatunk. További megfejthetetlen rejtély, hogy miért nem sikerült soha, sehová teljesen integrálódni.

01.jpg

Cigány férfiak étkeznek. A szokásuk szerint a nők csak külön ehettek. (tovább…)

Pontozd ezt a cikket!

0 pont
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

101 hozzászólás

Leave a Reply
  1. Hát a Belgáknál meg hollandoknál nem tudom, mi volt a szokás, de Németországban azt csinálták, hogy egy speciális útlevelet adtak a cigányaiknak. Ha a karaván egy településre érkezett, a vajdájuk bement a bürgermeisterhez, aki köteles volt a táborozásra egy területet kijelölni (ha máshogy nem ment, hát közpénzből kibérelni) a számukra. Ezen felül a bürgermeister köteles volt egy jogszabályban meghatározott pénzösszeget is átadni. Ezzel szemben a cigányok nem vállalhattak semmilyen munkát, legkésőbb két hét múlva kötelesek voltak továbbvonulni, és egy éven belül nem is mehettek vissza ugyanarra a településre. Ez a rendszer még a 20. század végén is működött náluk. Azért aki nagyon akart integrálódni közülük, az folyamodhatott különleges miniszteri engedélyért, de a legtöbben úgy voltak vele, hogy ahol ennyire nem látják őket szívesen, ott ebben úgysem volna túl sok örömük, és inkább utazgattak.

  2. Bátor poszt, ha index címlapra kerül, igazi trollmágnes (minden kérés ellenére).

    Ettől függetlenül nagyon jó kezdés így reggel. Hiánypótló összeállítás.

  3. Jó a poszt, mint mindig. Az egyiptomi származást olyan találhatta ki aki még életében nem látott arabot. Látszik az arcfelépítésükön az indiai származás.

  4. Jó összeállítás és elgondolkodtató, hogy fejlődésnek nyomát sem látni 120 évre visszamenőleg.

  5. @Karcsi75: De, azért van fejlődés. Ilyen szekeres vándorcigányt ma már legfeljebb Romániában láthatsz, de még azok is fejlődtek: szekereik ma már dacia kerekeken gördülnek. 🙂

  6. Valóban érdekes kérdés, hogy miért nem tudtak / akartak integrálódni az elmúlt évszázadokban. Szerintem minél tovább marad zárt közösségként fenn egy népcsoport, annál nehezebb aztán beilleszkedniük az adott területen. A mai kor és felfogás alapján is jobban tennék, ha megpróbálnák pedig…
    Szívesen olvasnék erről egy tanulmányt.

  7. @Andrassy Gabor: Tudnak valamit a germánok. A lényeget sikerült megfogni: aki akart, az megpróbálhatott integrálódni. Fura, hogy a vajda/vezető nincs lefényképezve külön, a fotósok helyében őket is lekaptam volna (negatív felhang nélkül). Indexen jelenleg a tegnapi sorozat van fenn, de fröccsbe, hogy beleteszik a mait is.

  8. Amúgy a gypsy kifejezés a késő középkori angolban jött létre, abból a hitből, hogy Egyiptomból kiűzöttekről van szó (akkortájt a szigeteken kevés egyiptomival futhattak azért össze).
    Tehát gypcian, avagy a Egipcien rövid alakja.

    Szőrmentén kapcsolódik, hogy a Blöff című filmben hiába alkalmaznak a szinkronban cigány, ‘dzsipszi’ kifejezést, ott írek (Irish travellers) szerepelnek.
    Csak az egyik nevük az, a szinkronosok pedig gondolom nem terhelték a nézőket a pikey, tinkers, knackers elnevezések magyarításával.

  9. @johnibyg: Német precizitással szabályozták a vándorcigányokat is. Akkoriban járta az a vicc, hogy “mit csinál egy német, ha unatkozik? – keres egy tiltó táblát, és betartja!” Az engedélyek és tiltások átszőtték a német hétköznapi életet, akár olyan mértékben is beavatkozva a magánszférába, mint a Fekete Város c. műben. Egy ilyen világban elképzelhetetlen volt, egyszerűen nem létezhetett egy népcsoport, amely tetszése szerint vándorol és él. Nyilvánvalóan demoralizálta volna a németajkú lakosságot. Így hát a szabályokat kiterjesztették a vándorcigányokra is – noha tulajképpen ezek a szabályok túl sok újdonságot nem hoztak az életükbe, inkább csak leírták, kodifikálták a megszokott életformájukat.

  10. @Adamor: azert Magyarorszagon erosen integralt a ciganysag, karavanok mar jo ideje nincsenek, a szoci eraban mar KMK miatt is meg a nagy epitkezesek, nehezipar, banyaszat felszivta oket, a nok konnyuiparban tudtak dolgozni, bar a cigany nok sokkal kisebb aranyban dolgoztak, mint a magyarok
    Nyugdij, egeszsegugyi ellatasi jogosultsag.
    Gyerekeknek iskolaba kellett jarni.

    Magyarorszagon vannak ciganysorok, cigany kornyekek, de vandorlas regen nincs.

    Voltak tallozo ciganyok a foldeken, vandor kezmuvesek, vasarozok, kupecek, de ezeknek is volt allando otthona, ahova hazatertek az utjaikrol.

    Ami a rendszervaltas utan kialakult, a ciganybunozes, munkanelkuliseg, az csak reszben visszateres a cigany kulturahoz, eletmodhoz. A vandorlas nem tert vissza, mert egyszeruen nincsen mar olyan mesterseg, amit vandorolva lehetne uzni.

    A ciganyok nem magyarok, sose lesznek azonosak a magyarokkal. Valtoztak valamennyit, de a magyarok is valtoztak, ahol lecsuszott magyarok ciganyok kozeleben elnek, ott bizony a magyarok is el tudnak ciganyosodni. BAZ megye, SzSzB megye sok reszen mar nehez megmondani, ki a cigany, ki a magyar, a szegenyseg kulturaja osszekovacsolja oket. A ciganyok nem fognak visszaterni a vandorlo eletmodhoz, mas modon lognak ma ki a tatsadalombol.

  11. Jo a poszt nagyon! Az integracio nehezsegeirol egyebkent rengeteg tanulmany szuletett mar. Es senkit nem akarok elkeseriteni, de pl Parizs es tobb francia nagyvaros kornyeken ugyanilyen a helyzet, mint a kepeken, csak nincsenek mar ilyen kis fa lakokocsik. Takolt kunyhok, esetleg mostani lakokocsik, amikben laknak.

  12. Elsősorban azért nem nagyon integrálódtak maguktól a cigányok a letelepedett európai népek közé, mert sohasem voltak letelepedett, földművelő népcsoport. A genetikailag rokon indiai csoportok is mind a mai napig egyfajta nomád életmódot folytatnak. Hagyományos foglakozásuk többnyire a vándorkézműves, zenész, mutatványos, medvetáncoltató, sőt van olyan törzs is aminek mind a mai napiga férfitagjai stricik, a nők meg szajhák.

    Magyarországon a cigányok első csoportjait Mária Terézia parancsára telepítették le, ők az úgynevezett ungaro-cigányok. Ők többé-kevésbé integrálódtak is. Belőlük kerül ki a zenész-kézműves cigányok többsége.
    1952-ben viszont a maradék, oláh cigánynak nevezett vándorcigányokat is kényszerítették a letelepedésre, azóta nincs is vándorló csoportjuk nálunk.

  13. Avagy, hogyan lehet egész városrészeket lezülleszteni egy sátortábor szintjére.

    Ugyanezt csinálják ma is, csak helyhez kötve. Iskolába ugyanúgy nem járnak, csak a “kereskedelem” tárgya változott meg.

    Mi lehetne a megoldás? Hmmm. A baj csak az, hogy minden elvesztegetett perccel csak rosszabb a helyzet, mivel egyre több fehér veszi észre, hogy egyszerűbb a cigányok életmódja. Dolgozni? Áhhh, egy nagy lófaszt! Majd élősködünk a többieken!

    De inkább abbahagyom, és tiszteletben tartom a bloggazda kérését, mivel, ha leírnám, hogy mit kellene tenni a cigány és nem cigány naplopókkal, akkor örökre kitiltana innen (nem kiirtani, mielőtt valaki erre gondol).

    🙂

  14. Nagyon jó ötlet, mértéktartó, csak a tarisznyások ki ne szúrják.
    A különállás ami az egyetlen kultúrájuk, nem véletlen, hogy a beilleszkedett cigányok, messze elkerülik a sajátjaikat, mert visszahúzzák őket.
    Sajnos sok magyar is lesüllyed ebbe az életformába, mert a lustaság régenagy szégyen volt, ma nem.

  15. @Namely: Csodálod? Amíg cigány is, fehér is azt látja, hogy aki dolgozik, annak száztízbruttókkal szúrják ki a szemét, de azért már a szart is kihajtják belőlük, és úgy bánnak velük, mint a kutyákkal, ezzel szemben viszont az élősködőknek dolce vita van és dúskálnak minden főldi jóban, addig világos, hogy senki sem akar dolgozni, mindenki csak élősködni akar.

  16. @Andrassy Gabor:

    csak halkan jegyzem meg, nehogy JTom meghallja: dolgozom, nem 110 bruttó, nem úgy bánnak velem, mint a kutyával. Ja, ezért tennem is kellett, nem csak a lábamat lógatnom iskola, tanulás, munka helyett.

    Úgyhogy inkább nézzük úgy, hogy nem csodálom, mivel ebben az országban az a hős, az az áldozat, aki lop, csal, hazudik, lóg (iskolából, munkából), és az van pellengérre állítva, és szarrá szopatva, aki tesz valamit becsületesen a boldogulásáért.

    Van az az OTP-reklám a neten (TV-m nincs, de lehet, hogy ott is megy), ami valahogy így hangzik:
    “Mi magyarok híresek vagyunk a találékonyságunkról….. vállalkozz, …. ők is a saját kezükbe vették a sorsuk irányítását…..”

    Mindig így fejezem be magamban:
    “És majd ha sikeres leszel, akkor jön az állam, és ha nem tejelsz neki, rád uszítja az irigy embereket, adó- és egyéb hivatalt, vagy a nyakadba akaszt egy X%-os különadót, mivel extraprofitod van.”

    Amúgy: a pénzem ezért van külföldön. Biztonságban a nagy nemzeti irigységtől.

  17. Én nem értem, miért megfejthetetlen rejtély, hogy miért nem tudnak sehova integrálódni. Tessék csak megnézni tüzetesen az “integrálódás” szó jelentését!

    Az meg külön érdekes, hogy már akkor szinte csőre töltött fegyverekkel kisérgették őket határtól határig. Nahát nahát. Ma meg pátyolgatjuk őket, üngyüm-büngyüm, és ha valaki rosszat mer szólni – mit szólni, gondolni!!! – akkor rasszista, kirekesztő, fúj, náci, hesskutya!

    A képek viszont jók! Szeretem ezeket a múltszázadbéli hangulatú összeállításokat!

  18. @Namely: Ternyleg hagyd most mar abba, ha mar direkt meg lettunk kerve ra…
    .Amugy meg a vilag minden pontjan elnek naplopok, multkor neztem egy kepsorozatot, egy fiatal amerikai srac ket even at fenykepezett amerikai csavargokat, most az elmult par evben. Fiatal, szuletett amerikai sracok-csajok, nem laknak sehol, nem dolgoznak sehol, nem csinalnak nagyon semmit… Az is elgondolkodtato

  19. Az integrálódáshoz: egyszer azt mondta valamelyik, hogy azért nem megy el dolgozni, mert nem bírja a “ketettségeket”. Hát mit mondjak, én is nehezen, de kénytelen vagyok. 😀

  20. @Namely: jó, rendben, neked nem 110 bruttó, és veled nem úgy bánnak, mint a kutyával. De Magyarországon nem ez az általános, ezt azért ugye te is elismered?
    Ja, itt az állam is élősdi, ez nem vitás. Sőt, hamarosan post is lesz majd a középkori adóterhekről és közszolgáltatásokról, már csak az összehasonlítás végett. 😉
    A cigányok meg nem hülyék, leszarják a sok élősdit, és nem hagyják magukat kizsákmányolni, ennyi. Nem csak ők vannak ezzel így, nagyon sok fehér is. Példának okáért én magam is igen laza kapcsolatot tartok csak fenn a társadalommal… adót meg rezsit azért még fizetek, hogy békén hagyjanak, a többi szarságra ha csak rágondolok, már attól az agyvérzés kerülget.

  21. @mojoking77: Én azért hadd kommentáljam, csak egy kicsiiit! 🙂 Léci,léci,lééécííí!
    Nézzétek meg az utolsó képkockákon kik ülnek a fehér asztalnál! Orbán Viktor és Pásztor Albert. Az előbbi tehet most valamit hogy ne így kelljen élniük, a másik tenne, de az már rasszista! Lásd az utóbbi pár napban történteket! Szóval változni semmi nem fog, amíg nincs valódi akarat és megvalósítás!

  22. Nem valódi kérdés, hogy miért nem sikerült integrálódniuk. Egyszerűen nem akartak. Más identitásúak, mint az európai kultúra, és az indiai főbb vonulatokhoz képest is azok, különben nem kellett volna eljönniük onnan. Rossz irányt vettek földrajzilag, mert az ejrópai szemlélet még kevésbé érti az ő életszemléletüket. A demokratikusabb hozzáállás idegenekhez megtévesztő lehetett számukra, akiknek csak az számított, hogy legyen létezési alapjuk valahol. De nyilván a gondolkodás beli különbség idővel kijött, ezért rekesztődtek ki a világ minden táján a civilizált környezetből. Talán rossz szájízű, amit mondok, de a szocreál kudarcba fulladt integrációs kísérletei után azt mondom, hogy jobb volt nekik is, nekünk is a háború előtti viszony – ők éltek az erdőben, putriban, gödörben a maguk kultúrája szerint, égették a teknőt, fonták a kosarat, és csak kereskedni jártak be a mi civilizációnkba. Tisztelet a kevés kivételnek, akik be akartak és be is tudtak akaratuk nyomán illeszkedni az európai kultúrába.
    Ma – és mintegy 50 év óta – a cigánybűnőzés legfőbb forrása, melegágya, hogy az állami asszimiláció folytán elvesztették gyökereiket, viszont a mi kultúránkban, annak magatartási, életviteli elvárásai szerint képtelen élni. Nálunk demokrácia, emberi jogok, békés egymás mellett élés szabályai dominálnak, náluk viszont a régről magukkal hozott patriarchális társadalmi rend uralkodik változatlanul. Náluk ennél fogva bevett dolog az erőszak, simán késsel intéznek el nálunk bagatellnek, tolerálandónak tartott ügyeket. Nem uralkodnak magukon, ha ez így egyértelműbb. Kutyából nem lesz szalonna, ez látszik – és nem pejoratíve mondom, csak tényként, ennyi tapasztalat, történés fényében.

  23. @Az evolúció megfordítója… vissza a fára!: Ezt azért nem mondanám hogy megszűnt a vándorlásuk! Mivel pont a cigány etnikum az Magyarországon aki a leginkább hajlamos házat, falut, várost, megyét,országot váltani,egy generáció alatt többször is, mindenhol kihasználni az épp adódó lehetőségeket, kedvezményeket, szoc.juttatásokat! És szó nélkül tömegesen odébb állnak ha már kihasználtak mindent és mindenkit! Hát mi ez ha nem vándor élet? Mert ez bizony az! Nem kéthetente mennek tovább hanem havonta ,évente!

  24. @Andrassy Gabor:

    “leszarják a sok élősdit, és nem hagyják magukat kizsákmányolni, ennyi.”

    Bocsánat, de ki is az élősdi? (főleg hogy SOK, mert akkor biztosan nem arra a néhány ezernyi kiváltságoltra gondolsz, akik 8 millió kiszolgáltatott embert nyomorítanak meg. A mindenkori “magyar” felső tízezert és sleppjüket én is annak nevezném, akik kb. már a korai kapitalizmus, meg az érett cucializmus óta csinálnak azt ezzel a szerencsétlen országgal, amit csak akarnak …)

    Esetünkben talán épp az lenne inkább az mások verejtékén hízó, aki szerinted ‘nem hagyja magát’ … S ezt spec. nem másként, élősdiként teszi. tételezzük fel, hogy a csodálatodra méltó c. polgártársak ékes példáját a szavaidon felbuzdulva 8 millió magyar akarná követni.

    Mondjuk úgy, ahogy ők: 55-féle segélyért segélyért kórusban ordibálva, évente hatosával szülve, már 12 éves korától, orvost-mentőt-rendőrt-postást és mindenki mást rúgva-ütlegelve és szidalmazva, kábelhálózatokat megbénítva, vonatokat majdnem kisiklatva, s élethosszig becsületes munkában megőszült szegény embereket 500 forintokért agyonverve, s vadi-frissen ingyér, “meraznekikjár” kapott cuccosokat azonnal felzabálva-eladva-lelakva. Szerinted mi történne?

    S szerinted mi a kizsákmányolás abban az elvárásban, hogy egész családok, klánok törzsek és népek ne bűnözzenek tömegesen, ne tegyék tönkre az élőhelyüket, valamint ne lehetetlenítsék el a nem közülük valók életét? Mert akkor nagyon kizsákmányoló lehet bárki, aki egy ember formájú lányt emberségre, emberi viselkedésre és hozzáállásra nevel (vagy legalábbis ezzel próbálkozna, ha tudna, és ha hagynák)

  25. @Andrassy Gabor:

    Bocsánat a hibákért, helyesen:

    “nevezném, AZOKAT, akik már”
    “már 12 éves korUKtól”
    “ember formájú LÉNYT”

    S meglehet, hogy sok “fehér” is tökig van a társadalommal, de azért nem hiszem, hogy közéjük, s a világunkból is kiváló roma polgártársaink közé akkora nagy, vaskos egyenlőségjelet lehetne tenni. Mert egy remete / szerzetes, egy elefáncsonttorony-lakó, egy kommunázó hippi, vagy esetleg más egyéb módon a nonkonformizmust tudatosan gyakorló européer egyén, s egy istent, embert és törvényt, humánumot, és civilizált egymás mellett élést magasról letojó ilyesféle komplett közösség között ha a különbséget zongorázni tudnád, akkor minimum a bécsi klasszikusok egyike lennél …

  26. @ekszvájzed: pontosan a politikusok és tőkepénzesek semmirekellő hordáját tartom élősdinek.
    A cigányok igenis dolgosak, kurva keményen tudnak dolgozni, úgy, ahogy a hozzád hasonló fehér rinyagép sose fog. De azt, hogy a cigány csákányt ragadjon, tisztességesen meg kell fizetni, havi 70-80e-kért nem fog neked nehéz munkát végezni, és ez így is van rendben. Ha a többi nemzetiségnek is lenne ennyi vér a pucájában, már rég nem lenne ekkora nyomor ebben az országban. Mert van itt pénz, nem igaz, hogy nincs, rakott talicskákkal viszi ki az “elit” offshore-ba:

    privatbankar.hu/ado/dobogos-helyen-magyarorszag-az-egy-fore-juto-offshore-penzek-listajan-249199

    szóval bőven volna miből tisztességes fizetéseket adni, ha nem jönne mindig egy-két szarmagyar, aki bevállalja a munkákat bekerülési költség alatt.

  27. @HUN_Sector: Igen, ez pontosan az. Védelmi pénz. Azért adták, hogy a cigányok ne legyenek rászorulva a lopásra, csalásra. De csak két hétig járt. Ennyi időre a német vendégül látta őket, de egész évben eltartani nem akarta őket, úgyhogy tovább kellett állniuk.

  28. @Andrassy Gabor:
    “A cigányok igenis dolgosak, kurva keményen tudnak dolgozni, úgy, ahogy a hozzád hasonló fehér rinyagép sose fog. “

    Engedd meg hogy :-DDDDDDDDDDDDDDDDDDD

    Az 1-2%-nyi kivétel alapján extrapoláltál…? LOL

  29. Ilyenkor azért fel-felötlik bennem Illyés társadalomrajza, a Puszták népe. Abban vannak olyan fejezetek, amelyek alapján még lehet remélni, hogy esetleg a cigányság is be tud majd integrálódni a társadalomba.

    “Min kaptak össze? Semmiségen, mint általában a túlfeszített idegzetű emberek. A
    felülről kapott sértések, amelyekre egy hanggal, egy szempillantással sem vághattak vissza,
    puskaporossá tette őket, váratlanul robbantak. Arcpirító gorombaságokat mosolyogva vágtak
    zsebre egymástól, aztán egy ártatlan célzásra hirtelen egy pofon messzire röpítette valamelyik
    fejéről a kalapot, kések villantak, rezgő térdű aggastyánok futottak járomszegért a
    szekérszínbe. A verekedés egy pillanat alatt elterjedt, mint az olajtűz. Talán épp azért ért
    olyan hamar véget, egy pillanat alatt hevét is kiadta. A disznóólaknál valamelyik kanász nagy
    üvöltéssel „kibukta a vörös levet”, s a következő másodpercben már az ököristállóknál is állt a
    harc, vad asszonyricsaj hangzott a béresházakból, talán kint a határban a párosával ballagó
    kocsisok is váltottak gyorsan egypár ütleget. De amire a gazdatisztek kiszaladtak, már rend
    volt, akkorra az eseményekről legfeljebb már csak egy-egy földön fetrengő test s azon egy
    vérköpő seb tanúskodott; de annak természetesen sohasem akadt vállalója. Akkor már állt újra
    az összetartás, keményebb, mint azelőtt. “

    “Az asszonyok nyalták-falták a gyermekeiket, aztán váratlanul akkorát vágtak rájuk
    azzal, ami épp a kezük ügyébe esett, hogy az ember azt várta: na, ez se mozdul egyhamar.
    Gyakran nem is mozdult. Az anya ilyenkor hangos üvöltéssel kapta karjába gyermekét,
    kétségbeesetten szaladgált föl-alá vele, néha egyenesen a faluba, hogy helyreigazíttassa a
    csontját. A gyermekek ismerték szüleik hirtelenkezűségét, és az első karmozdulatra nyakukba
    szedték a lábukat. A felkeltett harag azonban éppúgy szomjazza a kielégülést, akár a
    szerelem. A pusztának elég sűrűn szolgáltatott látványosságot és derültséget egy-egy eltorzult
    arcú anya, amint trójai fogadkozással üldözi fürgén karikázó magzatját, az rohantában
    Hectorként vissza-visszafordulva választ adott az átkozódásra. A pusztaiak, akik pedig saját
    gyermekeikkel semmivel sem voltak könyörületesebbek, ilyenkor mindig az üldözött pártjára
    álltak. „Csöndesedj, Rozi – fogták le a vadul fújtató asszonyt –, hisz gyerek az.” Az anya a
    csitító körből tehetetlenül rázta öklét a szökevény után. „Megállj, a kenyér majd visszahoz!”
    Vissza is hozta, de addig az indulattal rendszerint a veszély s a bűn emléke is elpárolgott.
    Higgadt ésszel, „javító szándékkal” egy anya se verte a gyerekét.
    Sőt védte, vakon, minden körülmények között. Az asszony-csetepaték jó része a
    gyerekek egymás közti veszekedéséből keletkezett. A játék közben eldöngölt csemetéknek
    anyja kifent körömmel indult elégtételt venni, akkor is, ha a hibát nyilvánvalóan az ő
    gyermeke követte el. “

  30. Svédo.-ban uyganez. Van kb. 2000 cigány, egyszerűen eltartják őket, hogy ne bűnözzenek (nagyon).
    Ha lenne pénzünk és csak tizedannyi cigányunk lenne, mi is megtehetnénk, és akkor jönne a buksisimi ajrópából, hogy milyen toleráns, kulturált (vagyis: gazdag) egy nép vagyunk mi.

  31. @Birkesz: manapság mindez kiegészül azzal, hogy a saját szülei felelőtlensége miatt megsérült purgyé miatt aztán ordítozva követelik a legjobb és azonnali ellátást (amibe ők soha egy fillért sem raktak bele), és késsel fenyegetik a mentőst, hogy ha nem lesz jobban a gyerek, őt ölik meg.

  32. @Advanced Flight: Hiszen éppen ugynezt írta le Illyés is:
    “Gyakran nem is mozdult. Az anya ilyenkor hangos üvöltéssel kapta karjába gyermekét,
    kétségbeesetten szaladgált föl-alá vele, néha egyenesen a faluba, hogy helyreigazíttassa a
    csontját. “

  33. Íme egy másik, érdekes párhuzamokat felvető bekezdés:
    “Emlékezetemben a puszta megszokott hangulatát nem az ilyen nevetések, hanem az
    átkok és verekedések pezsdítik. Rácegresen mintha az egész esztendő egyetlen hosszú
    marakodás lett volna. A környéken is sokat verekedtek. De vajon nem az emlékezet
    elfogultsága-e ez, amely különös ösztönnel inkább a rosszat őrzi? Tudok vidékekről, ahol a
    cselédek hónapszámra nem nyúlnak egymáshoz. Tolna, Somogy azonban közmondásosan
    híres verekedő tájék, mintha a népeket ott valami titkos, sirokkószerű légjárás vadítaná…
    Nem az vadítja. Tolnában a magyar falvak szomszédságában épült német falvak nemcsak
    rendezettségükkel s aránylagos jólétükkel ütnek el az előbbiektől, hanem azzal is, hogy csend
    van és béke. Verekedni a szegények szoktak, azaz a magyarok. Mert a pusztákon én majd
    mindenütt színmagyarokat találtam, a Dunántúl nemzetiségi vidékein is. Sokat verekedtek?
    Attól függött. Komoly verekedésre elég ritkán került a sor, alig valamivel gyakrabban, mint
    egy külvárosi proletár tömegszálláson. Annál többször az aprókra, amelyeket ők nem is vettek
    verés vagy verekedés számba, elúszott a többivel. Nem vették annak a mindennapi, hogy úgy
    mondjuk, permanens fenyítéseket sem. “

  34. ” Hogy a cselédasszony, amikor az odaillő,
    halk „ejnye” helyett gyermekére azt üvölti, hogy fusson ki a szemed, vagy a francok egyék
    szét a beledet – mindez csak más kifejezés, azt hittem. De a harag pírja, amely ilyenkor elönti
    az asszony arcát s az ütés, amely a gyermekre lesújt, azt bizonyítja, hogy az átoknak gyökerei
    vannak, a szívből jön.”

  35. @Ráérek: Milyen 1-2%? Majd ha megpakolsz naponta 1-2 Zukot ócsakvassal, akkor beszélj! Vagy ha fölszedtél 100-200m feszültség alatt álló rézkábelt, hazavitted, leraktad, meghámoztad, visszaraktad, és elvitted a méhbe! A magadfajta papírkutya ennek már a nézésétől is kinyúlna végkimerülésben, a cigány meg fütyörészve megcsinálja. Bennük van a teremtő erő és a munkakedv… ha nekik is megéri. Ha hülyének akarják nézni őket, akkor viszont bemutatnak, és ezt jól teszik.

  36. @Advanced Flight: Én csak azt nem értem, hogy mi tartja még itt a magyar cigányokat? Mert nem igaz, hogy tömnék őket pénzzel, hát csak meg kell nézni, hogy élnek a szerencsétlenek… véleményem szerint az egyenlő bánásmód nevében a cigányokat is megilletné a jog, hogy elmehessenek Angliába tányérnyalónak, ha én lennék a miniszterelnök, nyelvtanfolyamokkal, kivándorlási segélyekkel támogatnám őket, hogy élhessenek az uniós csatlakozással kapott lehetőségekkel. :-p

  37. @Andrassy Gabor:

    Most látom csak, hogy te ironizálsz itten, más magyarázat nem lehet. Főleg ami a “teremtő erő”-t illeti.

    Mert ha neked ez az erő, mely kétségkívül domináns, tekintve az állandó túlerőt, melyben alkalmazásba kerül, általában beteg, gyönge, elaggott, vagy más módon védekezésre képtelen, személyek, és aktív, agresszív fegyveres védelemmel nem biztosított tárgyak ellen, (bár az valóban művészi csúcsteljesítmény, ahogy a feszültség alatt álló berendezések is sec-perc alatt tűnnek el szorgos kezeik között) bármit is teremt, amiért ennyire csodálod,

    akkor megnézném azt a civilizációt, amit a Föld összes cigánya átplántálva oda e borzalmasan rasszista, cigányvérivó gázsó társaság kellős közepéből, egy nekik adott tetszőleges lakatlan terraform bolygón, üres kézzel megérkezvén “teremtene” meg, rajtuk kívül minden más népesség kizárásával, természetesen.

    Egyébként látom, hogy csak viccelsz 🙂 természetesen így “egyetértek” …

  38. @Andrassy Gabor: “én lennék a miniszterelnök, nyelvtanfolyamokkal, kivándorlási segélyekkel támogatnám őket, hogy élhessenek az uniós csatlakozással kapott lehetőségekkel. :-p “

    A gypsy fővezírnek azért adtak pozíciót/pénzt, hogy ezt véletlenül se tegye meg!

    Mert ott se örülnek a “jómunkásember”-eknek, mert ebből egy se igaz rájuk 😛

  39. “További megfejthetetlen rejtély, hogy miért nem sikerült soha, sehová teljesen integrálódni.”

    A kultúra/kultúrálatlanság bővített újratermelése amit csinálnak.
    (Gyerekeket mással felneveltetni/más környezetben, más kulturális színvonalra, akkor lassan de kikopnak.)

  40. @Andrassy Gabor:
    “szóval bőven volna miből tisztességes fizetéseket adni”
    “De azt, hogy a cigány csákányt ragadjon, tisztességesen meg kell fizetni, havi 70-80e-kért nem fog neked nehéz munkát végezni, és ez így is van rendben.”
    “Ha a többi nemzetiségnek is lenne ennyi vér a pucájában, már rég nem lenne ekkora nyomor ebben az országban.”

    tééényleg?
    Ezt azért fejtsük ki bővebben.
    Kérlek írd le, hogy szerinted a különböző szakmákban mennyi lenne a MÉLTÁNYOS jövedelem.
    Vagy az is elég, ha leírod, szerinted mennyit kellene adni a betanított/szakképzetlen munkásnak. Te két dolgot keversz, de nagyon:
    1. A munkájáért MÉLTÁNYOS jövedelem, és
    2. A VÁGYOTT jövedelem, amiből megveszi a csilivili mobiltelefont és a lapostévét, meg minden lófaszt, amit a reklámok miatt megkívánt.

    Mert a baj az, hogy az általad ajnározott fazonok (c, és nem c trógerek) régi, ’90 előtti módon akarnak dolgozni, tanulni, minden befolyó pénzt azonnal elverve, ÉS német módra akarnak fogyasztani, ahogyan a reklámokban láthatták.

    Ez viszont NEM megy, csak egy olyan agybeteg országban, mint HU.

    UI: ha kevés a pénzed, akkor élj is úgy, és változtass a helyzeteden: tanulj, dolgozz, keress másik munkát. Ja, persze: egyszerűbb a segély, meg tartani azt a bizonyos markot. Amikor csak annyi volt a pénzem, amit diákként meg tudtam keresni, akkor bizony összehúztam a gatyaszíjat.

    JTom: már meg is vettem a kukoricát, meló után rátérdepelek…. 🙂

  41. “Hogy miért, milyen megfontolásból indultak hullámokban Európa felé, arról csak találgathatunk.”

    Ez már csak ilyen, a népek vándorolnak ha úgy adódik: elüldözték őket (pl mint idegen, bűnbakká tehető kisebbség), valamilyen gazdasági válság, háború folyt ami elől menekültek stb.
    A “hontalan” népek már csak ilyen széttelepülő típusok pl zsidók, örmények.

    “További megfejthetetlen rejtély, hogy miért nem sikerült soha, sehová teljesen integrálódni.”

    Annyira rejtély mint hogy a zsidók hogy nem asszimilálódtak, integrálódtak soha sehová teljesen: a többségtől eltérő kultúra és a konok makacs ragaszkodás a különbözőségekhez (vallás, szokások, foglalkozás, életmód) mint identitás képző alap.

    Pl aki ma MO-on cigányként teljesen integrálódik, az már egyben magyarként is tekint magára, vagy cigány származású magyarra és a többség is őrá.

    Ellenben egy olyan echte magyar aki pl cigányhoz házasodik be és/vagy felveszi annak viselkedésbeli, életmódbeli szokásait (kultúra) azt a többség is (fehér)cigánynak fogja tekinteni már!

    Azért nem integrálódtak, mert nem akartak! (ma sem)
    Sokszor le akarták őket telepíteni és jobbággyá tenni őket.
    Nem voltak eleve kiutált, megbélyegzett népség.

    Az integrációra irányuló állami, hatalmi kezdeményezések pedig mind kudarcba fulladtak, ezért sok helyen fel is adták ezt, ezért sokszor “cserébe” korlátozták, megkülönböztették őket a többségtől jogilag is, ezért is leszakadtak, megálltak a társadalmi fejlődésben, s nem váltak, válhattak nemzetté.

  42. @Studiolum: ezek közül nagyon keveset készíthetett. az 1928 körülieket talán, addigra elérte a 22 éves kort.
    én is ráleltem a képek keresése közben Almásy nevére, de lévén, hogy 1906-ban született a koraiakat semmiképpen sem készíthette ő.

  43. Ha nem lehetne megnyitni,Gyermeknyomor a két világháború között, Escher Károly szociófotói megmutatják, hogy mekkora nyomor volt Magyarországon. Azt is meg lehet nézni, hogy elgondolkodjunk, ki mitől olyan, amilyen.

  44. @JTom: Igen, én is írom, hogy a válogatásba bekerültek nem Almásyak is. Amelyiket azonban ő csinálta, annál a Nationaal Archief is közli a nevét, és szerepelnek Almásy-albumokban is.

  45. @Egy Hun Hunniából: Jól látom, hogy te rásszizmussal vádolod a mi nyugati szövetségeseinket?! 😉

    @Namely: Véleményem szerint – tekintettel arra, hogy az árszínvonal nemhogy közelíti, hanem már meg is haladta mondjuk az ausztriait – az egyenlő munkáért egyenlő bért elv alapján be kellene hozni Magyarországra is az ausztriai bérszínvonalat és az ezer eurós minimálbért. Vagy tudod mit? Ha a cél a multik idecsábítása, akkor hát mondjuk az ausztriai bérszínvonal 70%-át! És akkor már az ide települő multik is elmondhatják magukról, hogy jól jártak, olcsóbban kaptam munkást, mint amennyiért Ausztriában kaptak volna.
    Ehhez képest az itteni ajánlatok a *vicc* kategóriába esnek (a munkakörülményekről nem is beszélve).
    Másik megközelítésben: jelenleg a KSH számítása szerint Magyarországon egy két gyermekes család létminimuma (!) 260.000 Ft. Mivel a foglalkoztatottság 58%-os, nyugodtan számolhatunk átlagosan egykeresős családmodellel, tehát 260.000 nettó fizetés volna elegendő ahhoz, hogy egy munkáscsalád kifizesse a számláit, tisztes szegénységben elvegetáljon, és reprodukálja önmagát. Ezt nem én mondom, hanem az Központi Statisztikai Hivatal. Minden ez alatti fizetés nem más, mint a humánerőforrással folytatott rablógazdálkodás.
    Az meg egyszerűen nem igaz, hogy a magyar munkás kevésbé volna termelékeny, mint az osztrák. Ezt bizonyítja a korábban küldött linkem is, mi szerint a teljes magyar államadósság több mint duplája van magyar állampolgárok nevében külföldön nyitott számlákon. Azt mind mi termeltük meg, csak éppen nem fizették ki nekünk. :-p

  46. @Andrassy Gabor:
    “Ehhez képest az itteni ajánlatok a *vicc* kategóriába esnek (a munkakörülményekről nem is beszélve)”

    ezt mondtam: másból indulunk ki.
    Én azt mondom, hogy, ha nincs munkám, akkor BÁRMIT elvállalok. Az első diákmunkám nekem nyomdában volt, de voltam rakodáson is. És a fizetés alapján sem válogattam nagyon, pedig már nem laktam otthon. Ha meg tudtam élni, köszöntem szépen.
    Ugyanezt mindenki megtehetné, csak az ország nagyobb része úgy van, hogy miért is, egyszerűbb tartani a markát és siránkozni, hogy miért nem fizetnek neki “nyugati bért”. Ahhoz nyugati felfogás, és munka kellene.
    Hát az én rendszeremben tarthatná a markát. Csak épp nem esne bele semmi.

    ” egy két gyermekes család”
    Ennek ez egész gyerekvállalásnak bizony van egy sorrendje:
    1. Megteremtem a feltételét a gyerekvállalásnak.
    2. Gyereket csinálok.
    Ha valaki a csupasz seggére vállal gyerekeket, lakásvásárlást, hitelre vett faszomtudjamiket, akkor nagyon nem lehet csodálkozni, hogy bizony a nem létező számítás felborul.

    Ez látható egész Mo-on: a “MAJD CSAK LESZ VALAHOGY”-hozzáállás, ami az előző rendszer öröksége: hogy “túl nagy bajba nem kerülhetek, a felelősséget nem ismerjük” és ez sír le mindenhol. Pl. devizahitel: felelős volt? Senki sem ismeri el, hogy ludas volt benne: sem az állam, sem a bankok, sem a hitelfelvevők. Pedig mindhárom sáros nyakig.

    “Ezt bizonyítja a korábban küldött linkem is, mi szerint a teljes magyar államadósság több mint duplája van magyar állampolgárok nevében külföldön nyitott számlákon. Azt mind mi termeltük meg, csak éppen nem fizették ki nekünk.”

    1. Nézd meg, honnan viszik ki: ahol csak egy hülye tart pénzt, mivel az állambácsi bármikor ráteheti a kezét.
    2. Az a pénz magánvagyon, sem neked, sem senkinek semmi köze hozzá. A törvények ilyenek, és nem véletlenül, mivel szándékosan hagynak rajta lukakat.

    Sajnos a magyar közbeszédben ez az ország pénze. Rossz hír: az bizony magánvagyon, és azt csinálnak vele, amit akarnak. És amíg ilyen a felfogás, addig nem is kerülnek haza.

    Banánköztársaságokból ki. Banánköztársaságokba be.
    Így fair.

  47. @Namely: régebben én is “bármit” elvállaltam, oszt nem mentem vele semmire, csak jól felidegesítettem magam vele, és még meg sem tudtam élni, a nemszeretem szar munka végeztével még futkoshattam mellékjövedelmek után. Egy idő után kénytelen voltam mérleget vonni: kinek jó ez? És rájöttem, hogy mindenkinek, csak éppen nekem nem. Azóta rájöttem, hogy nem kell ráparázni erre a munka dologra, nem kell az első ajánlatot elfogadni, mert az ember beleragad a nyomorba.
    A gyerekvállalás elsődleges feltétele pedig a megfelelő kor. 40 év felett már minden nő alapból veszélyeztetett terhesnek minősül, no meg az sem baj, ha az ember egyáltalán megéli, hogy az utódja leérettségizzen. Aki itt arra vár a gyerekvállalással, hogy mikor lesz meg neki a 260.000 nettó fizetése, amiből a létminimumon el tudnak nyomorogni az asszonnyal meg a gyerekekkel, annak sosem lesz gyereke.
    A valtahiteleket igazán nem tudom, minek kavarod ide, a cigányoknak nincs valutahitelük, de a többi nemzetiség közül is csak igen kevésnek. Mintegy 600.000 család érintett a tízmillió lakosból, hát ez nem több, mint egy zajos kisebbség. (És arról nem szól a statisztika, hogy ezeknek mekkora része vette föl első lakásra, és mekkora része minőségi lakáscserére vagy lakásfelújításra.)
    Ami az offshore pénzeket illeti, tök mindegy, honnan viszik ki, nem az itt a lényeg, hogy magyar bankban van-e vagy ciprusiban, még csak az sem, hogy a cégtulajdonosok vagy a munkások nevén van, hanem az, hogy 260 millió dollárt megtermelt a magyar gazdaság 2001 óta. (Ugyanis a forint csak azóta teljesen konvertibilis.) 260 millió dollár több mint kétszerese a teljes magyar államadósságnak! Szóval egyszerűen nem igaz, hogy a magyar munkás kevésbé volna termelékeny, mint mondjuk az osztrák – csak éppen többet nyúlnak le tőle az élősdiek. Olyan emberek, akiknek az égvilágon semmi szükségük nincs a pénzre, nem vesznek belőle semmit maguknak, csak szuttyongatják a bankban.

  48. @Andrassy Gabor:

    “A cigányok igenis dolgosak, kurva keményen tudnak dolgozni, úgy, ahogy a hozzád hasonló fehér rinyagép sose fog. De azt, hogy a cigány csákányt ragadjon, tisztességesen meg kell fizetni, “

    Ezt ugye te sem gondolod komolyan?

    A 8 általánosa amije esetleg van, arra kell neki 70-80 ezernél több? mire fel?
    Még hogy keményen dolgozni…persze.
    ha annyira dolgos, kemény munkához szokottak lennének akkor nem henyélnének, tarhálnának, gyereket gyártanának, lopnának egész nap.

    Könnyű azt mondani hogy “én ennyiért nem dolgozok”…hát ja a más pénzén adóján élősködni az kurva “kemény és dolgos”.

  49. @GERI87: Akinek 8 általánosa van, az mit kap olcsóbban a boltban, mint a többiek? Miért kellene neki nehéz munkával kevesebbet keresnie, mint egy iktató-koptató aktatologatónak vagy egy gombnyomkodónak? 70-80e már tíz évvel ezelőtt is szar fizetésnek számított, oszt akkor még 46 Ft volt a gáz köbmétere, 178 Ft a kenyér, 244 Ft a benzin, 411 egy doboz Sophiane stb stb.
    Ma már ennyiből legfeljebb indiai éhezőművészek tudnak megélni, nem egy 3-4 purdés cigány famílija.

  50. @Andrassy Gabor:

    “az egyenlő munkáért egyenlő bért elv alapján be kellene hozni Magyarországra is az ausztriai bérszínvonalat”

    Ahhoz Ausztria gazdasági és társadalmi körülmények is kellenének!
    Puszira nem ad senki 1000 eurót utcaseprésért, mert akkor a szakmunkáért már 2-3000-et kéne adni, a diplomásért még többet…de itt nincs folyamatos, világszinvonalú ipar, szolgáltató szektor….nincs meg az alap, a szakértelem, a háttér, a vállakozói bizalom, hitelesség (itt 100 éve az megy hogy az állam elveszi a javait annak akinek van) ami ezt indokolná.
    Itt annyira futja hogy hoznak pár gyárat betanított munkára, meg karriert pár mérnöknek, szerződést beszállítónak.
    Ennyit tudunk hozzáadni a világhoz.

    Majd ha MI viszünk máshova innovációt, szakértelmet, milliárdokat.
    na akkor lehet megengedni azt a luxust hogy Mari néni 100 ojróért mossa a padlót.

  51. @Andrassy Gabor:

    “Akinek 8 általánosa van, az mit kap olcsóbban a boltban, mint a többiek? Miért kellene neki nehéz munkával kevesebbet keresnie, mint egy iktató-koptató aktatologatónak vagy egy gombnyomkodónak?”

    Mint sokan mások, te sem érted hogy nem a munka időtartama és fizikai nehézsége a lényeg!
    Betanított munkás “bárki” lehet…10 perc alatt megtanulja…1 hét alatt rutinos lesz.
    tízezerből tízezer alkalmas rá és manapság ennél több ember áll sorba ezekért az állásokért, tehát lehet válogatni bőven, ami lenyomja a béreket….hisz minek adjon 130-at érte ha másik 1000 ember 70-ért is elvállalja!

    Szaktudást igénylő munkára már kevesebb ember alkalmas, mérnök meg orvos meg még sokkal kevesebb….nem vagyunk egyformák.
    Több ember alkalmas kuli munkára mint ahány nem.

    Ahogy régebben halottam erre egy frappáns választ:

    “hamarabb akadna olyan orvos, aki megtanulna kapálni, mint olyan kapáló ember, aki megtanulna operálni.”

    Ezért van akkora bérkülönbség.
    Na meg a felelősség, szakértelem is más nagyságrend, annak kereslete…stb.

  52. @Andrassy Gabor:

    “Azóta rájöttem, hogy nem kell ráparázni erre a munka dologra, nem kell az első ajánlatot elfogadni, mert az ember beleragad a nyomorba.”
    Nem ezzel van a gond, tőlem üljenek otthon az emberek munka nélkül, de ne azon a pénzen, amit mi adóban ELVILEG másra adunk.
    Az én országomban bizony keményen játszana, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék.
    ” Aki itt arra vár a gyerekvállalással, hogy mikor lesz meg neki a 260.000 nettó fizetése”
    Én 27 évesen e felett kerestem.
    Ja, ehhez tanulni és dolgozni kellett, ami az ország nagy részének büdös.

    “A gyerekvállalás elsődleges feltétele pedig a megfelelő kor. “
    A nőnél igen, de a férfinak kellene megteremtenie ehhez az anyagiakat elsősorban. És ha egy férfinál az ő kora az elsődleges szempont, akkor részemről rendben, csak ne adóból tartsák el őt is, meg a gyerekét is. Megcsinálta, tartsa is el.

    “A valtahiteleket igazán nem tudom, minek kavarod ide” a kommentemet elolvastad? Na még 1x!
    (megfejtés: példaként hoztam a helyi/magyar felfogásra)

    “Szóval egyszerűen nem igaz, hogy a magyar munkás kevésbé volna termelékeny, mint mondjuk az osztrák – csak éppen többet nyúlnak le tőle az élősdiek. “
    ezt hol bizonyítottad? Ott, hogy leírtad, mennyit vittek ki innen MAGÁNemberek és cégek?
    Ezt innen kiviszik, onnan nem, ennyi a különbség. De ha nem vinnének ki, akkor sem a magyar államadósságot finanszíroznák belőle (bár közvetve azt is, államkötvények vételével), hanem magyarországi bankban dolgozna. Ez persze előny lenne, de neked ez is szúrná a szemedet:

    “Olyan emberek, akiknek az égvilágon semmi szükségük nincs a pénzre, nem vesznek belőle semmit maguknak, csak szuttyongatják a bankban. “

    Hát persze. Milyen logikus! Osszák szét minden vagyonukat! :)))) Nos, ezért a felfogásért viszik el innen a pénzt.

    Összefoglalásként: szegénynek születtem, most viszont már van pénzem.
    Miért?
    Mert tanultam, dolgoztam, szorgalmas voltam.

    Ha nekem ment, másnak is menne. Úgyhogy minden naplopó, ha rajtam múlna, bőrszínre, nemzetiségre való tekintet nélkül, lófaszt kapna, nem segélyt, meg ingyen juttatást.

  53. @GERI87: Voltál te már valaha Ausztriában? Nem éppen a világszínvonalú ipar fellegvára az ország. 🙂

    A bérkülönbséges dumád meg tiszta bullshit. Suzuki Swiftből is rengeteg van, mégis elegendő benzint kell beleönteni ahhoz, hogy menjen. A munkásnak is elegendő pénzt kell adni ahhoz, hogy enni-inni, ruházkodni, szaporodni tudjon. Aztán majd ahhoz képest differenciálhatod a főorvosokat meg atomtudósokat!
    No persze akkor meglehet, hogy nem futná minden szirszar tízfős kájefté góréjának palotára meg audira meg cesnával víkendezni járni a horvátországi nyaralóba… háát… szar ügy. Az ilyen fényűzést Ausztriában sem akárki engedheti meg magának.

  54. @Andrassy Gabor:
    ez külön szép:
    “46 Ft volt a gáz köbmétere, 178 Ft a kenyér, 244 Ft a benzin, 411 egy doboz Sophiane stb stb.”
    nézzük csak: benzin? A szegényeknek tehát köll a kocsi? Az létszükséglet?
    doboz cigi? Anélkül nem tud levegőt venni?

  55. @Namely: Te komolyan le mered írni, hogy ha “az ország nagy részé tanulna és dolgozna” mint te, akkor MINDAHÁNYUKNAK jutna 260 nettó fölötti állás, vagy csak engem froclizol?

  56. @Namely: Ok, hagyjuk a benzint! Tíz évvel ezelőtt 140 Ft volt egy BKV jegy, 5200 Ft egy havi bérlet. Ma mennyi is???

  57. @Andrassy Gabor:
    ha nekem ment, másnak miért ne menne?

    Megmondom: mert könnyebb siránkozni, és várni a sült galambra.

    Ha meg nem jön az a fránya galamb, akkor más a hibás.

  58. @Namely: Mert nincs 4,8 millió, ilyen paraméterekkel bíró üres állás.
    És csak arra akartam célozni, hogy tíz év alatt mindennek az ára a 1,5…2x-eresére emelkedett, úgyhogy ordas pofátlanság tíz évvel ezelőtti bérekkel kínálgatni bárkit.

  59. @Andrassy Gabor:

    “Mert nincs 4,8 millió, ilyen paraméterekkel bíró üres állás.”

    de jó pár embernek még jutna. Nos, akkor miért nem tesznek valamit azért, hogy az övék lehessen? -> mert az munkával járna.

    ” tíz év alatt mindennek az ára a 1,5…2x-eresére emelkedett, úgyhogy ordas pofátlanság tíz évvel ezelőtti bérekkel kínálgatni bárkit.”

    Ha valaki keveset keres, akkor tegyen ellene. Én nem annyit keresek, mint 10 évvel ezelőtt, szóval más is megtehetné. Ha akarná.

    Nézd: a nézőpontunk más. Te azt mondod, hogy megszületnek az emberek, és ezért alanyi jogon jár nekik minden: szép lakás, jó fizetés, kényelmes élet.

    Nekem viszont az a véleményem, hogy mindezért meg kell harcolni. Tanulni, dolgozni, küzdeni. Valamit, valamiért. Nem keres eleget? Változtasson a helyzetén! Ilyen egyszerű. És nem lelketlen barom vagyok, csak elegem van abból, hogy egy csomó ember csak kesereg, de tenni azt semmit nem tesz azért, hogy javuljon a helyzete.

    Úgyhogy amikor odajön hozzám valaki 60 év alatt, hogy adjak pénzt, egyenesen azt mondom, hogy menjen el dolgozni.

  60. @Namely: Sosem állítottam, hogy bármi is alanyi jogon járna, sem azt hogy a javakért meg ne kellene dolgozni. Csak annyit jegyeztem meg, hogy aki hajlandó dolgozni, azt a javak meg is illetik, még akkor is, ha nem gombnyomkodó az illető, hanem csak a csákány nyelét fogja. Hidd el, hogy egy életet végigcsákányozni legalább akkora harc meg küzdelem, mint egy egyetemet végigseggelni.
    Úgyhogy ha a javakból ki akarjátok semmizni az embereket, mert “ez csak egy tanulatlan cigány”, de azért persze a munkájára igényt tartanátok, az az illetőben dacot és ellenségességet fog szülni veletek szemben, és nem lesz egy csepp lelkiismeret furdalása sem, ha ugyanúgy kitol veletek, mint ahogy ti akartatok kitolni vele. Amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten is, attól, hogy valakit hülyének néznek, ugyan hadd ne legyen már kötelező annak is lennie!

  61. @Andrassy Gabor: és az nem pofátlanság, hogy az egyre több gond van a prosztatámmal, hátammal, kétféle szemüveg kell, stb. Arról nem is szólva, hogy a falunkban olyan erős az észak-nyugati szél, hogy a fák görbén nőnek. Én ezt mind utálom, és senki nem csinál semmit.

  62. @Andrassy Gabor: a legnagyobb baj az, hogy se a munkájára, se az egész életére nem tart igényt senki. És hogy még jobban elszomorítsam a kicsit kevélyen ideírogató juppikat: 45-50 évesen majd rájönnek, hogy a sok tanulás, munka, szakmai és vezetői tapasztalat után, ha úgy alakul, nyugodtan keresgélhetnek munkát akár évekig is, és annyit se mondanak nekik, hogy húzd meg a fülemet.

  63. @Fekete Mamba: Azért, mert Albániában, Pakisztánban, Vietnámban, Egyiptomban nincsenek ilyen magas kiadások, mint itt, és Ausztriában.
    Azért.
    Majd ha nem lesz havi 36e Ft egy szar panel-odúnak csak a távfűtés számlája, akkor majd lehet jönni a pakisztáni bérekkel… Addig is leginkább a viccbéli cigányra emlékeztet a szitu, aki kitalálta, hogy milyen jó is volna, ha nem kéne a lovat etetni, gyakorlatba is ültette az ötletet, és azután felháborodottan mesélte, hogy minden remekül sikerült egészen addig, amíg merő dacból föl nem fordult a makacs állat. 🙂

  64. @Andrassy Gabor: Az a baj, hogy ezeknek akkor is lesz mihez nyúlni. Csinálnak majd valami nyomor kisvállalkozást, ahol két-három szerencsétlen, minimálbéres droidból kihajtanak annyi profitot, hogy zavartalanul folytathassák addigi életmódjukat, és továbbra is meg lesznek arról győződve, hogy ők az élet császárai, a “looserek” meg csakis azért vannak a világon, hogy nekik legyen kit lehúzni, meg legyen kin átgázolniuk.

  65. @Andrassy Gabor:
    “Sosem állítottam, hogy bármi is alanyi jogon járna”
    csak azt, hogy igaza van annak, aki nem megy el dolgozni addig, ameddig nem fizetnek neki annyit, amennyire szüksége van. Ha pedig nincs pénz, akkor lehet másokon élősködni. Ez bizony ugyanaz.

    “Úgyhogy ha a javakból ki akarjátok semmizni az embereket”
    Akkor még egyszer: a kapu nyitva áll, csak tenni kell érte.
    Szóval, ha kell valami, dolgozzon. Ja, hogy ő “ennyiért” nem “hajlandó”. Így járt. Mi pedig fizethetjük a létminimumon való tengődését. Ameddig ezt előírják az adóval. Utána pedig megtanulja, mi az a munka.

    @Fekete Mamba:
    “45-50 évesen majd rájönnek, hogy a sok tanulás, munka, szakmai és vezetői tapasztalat után”
    45-50 évesen, kb 25 év munka után nincs tartaléka, hogy ezt meg se érezze? Hmmm. Meg kellene takarítani, amikor megy a szekér.
    Én magam nem érzem ezek miatt “kevély”-nek. Ez csak realizmus. Ha kevély voltam, bocsánat érte, nem volt szándékos.

  66. @Andrassy Gabor:

    “Voltál te már valaha Ausztriában? Nem éppen a világszínvonalú ipar fellegvára az ország. :)”

    Voltam.

    Fejlett ipari ország!

    Bányászat pl magnezit, réz, cink, kőolaj, földgáz stb.
    Valamint: vas-, acélipar, színesfém-, alumíniumkohászat, gépgyártás: pl járműipar, vegyipar, jelentős
    fa-, papíripar, jelentős
    textilipar.

    Nem puszira van az az életszínvonal!

    “A munkásnak is elegendő pénzt kell adni ahhoz, hogy enni-inni, ruházkodni, szaporodni tudjon.”

    MO-on is meg van ez, a nyugati leggazdagabb országokhoz képest vagyunk elmaradva, de amúgy világszinten bőven a ‘harmadik világ’ kétharmadnyi népessége felett élünk.

    Amúgy az emberiség kezdete óta a többség “szegény”.
    Csak úgy 200 éve kezdték úgy gondolni a nyugati világban hogy a szegénység valami olyasmi ami ellen államilag, társadalmilag küzdeni kell és megszüntethető (vagy egy azonos szintre lehúzható mindenki: kommunizmus), de ez nem így van.
    A társadalom, gazdaság úgy működik, épül fel hogy vannak a leggazdagabbak, a középréteg és vannak nagyon sokan aki az adott viszonyok között az alsó minimum szinten élnek, a munkások: fizikai dolgozók.
    Ez van!

    Ebből kitörni egyénileg lehet, szerencsére ma már tanulással is.
    Az állam feladata pedig csak az hogy ezt lehetővé tegye és fenntartsa.
    Minden más szociális program (segély, közmunka, egyéb juttatás, állami nyugdíj) csak a jóléti államok luxusa, ami nálunk egyre kevésbé fenntartható.

  67. @GERI87: Persze, társadalmi rétegződés mindig is volt, de nálunk az egész miskolancia el van cseszve. A piramisnak kispórolták az alapjait, és az alsóbb néposztályoknál bizony nincsenek már meg azok a bizonyos alapvető létszükségletek! Bedőlnek a hitelek, nincs olyan iskolai osztály, amelyikben éhező gyerek ne lenne, rengeteg ember nem tud téli tüzelőt venni, kiesnek az orvosi ellátásból stb stb és mindennek később még meglesz a böjtje, mert az ilyen szintű népnyúzás még soha semmi jóra nem vezetett a történelem során.
    És ugye már a felsőoktatás is fizetős. Kiváltképp azon szakmákban, amelyekkel valamelyes jövedelemre is lehetne szert tenni később. Pl. az Állatorvosin 1,150,000 Ft egy szemeszter! Ki a fene tudja ezt kiköhögni?

  68. A francia helyszín mai neve, de asszem már a képek készítési idejében is ez volt, Saintes-Maries de la Mer. Igen többes számban(!), két Mária is köthető valahogy a faluhoz. Ezen kívül a cigók is tisztelnek egy harmadik nőt, ha jól emlékszem. Cigány zarándoklat mind a mai napig van minden évben.

  69. @Namely: Nem arról van szó, hogy át tudsz-e vészelni pár hónapot, vagy évet. Amilyen lazán osztod az észt a tartalékokról, erősen gyanítom, hogy még nem teremtettél otthont egy 4-6 fős családnak, nevelted fel (félig) a gyerekeket,hogy aztán kiderüljön, hogy 50 évesen van-e elegendő tartalékod a következő 2x évre. Mert ha magas polcról tettek ki, akkor olyan állást már szinte biztos nem kapsz, és még beosztottnak is fintorogva vesznek fel, hiszen biztos nem vagy motivált.

  70. @Andrassy Gabor:

    Azért ne ragadtassuk el magunkat!

    Nincs (gyermek pláne) éhezés MO-on, ez nem Afrika, hanem egy közepesen fejlett, bár lecsúszó ország.

    Az alapvető orvosi és élelmiszer ellátást megkapja mindenki, megfagyni max a hajléktalanok szoktak.

    A hitelesek megsegítése sem marad el, bár szokás szerint senki nem vállalja a felelősséget, így a probléma majd újratermeli önmagát…sok a hülye aki ad és felvesz hitelt a semmire.

    “És ugye már a felsőoktatás is fizetős.”

    A világ nagy részén – a fejlett országokban is – az oktatás és az orvosi ellátás nincs ingyen.
    (Nálunk meg a 300 Ft-os vizitdíj miatt hisztiztek.)

    És ez szerintem nem baj.

    Mire vezetett az ingyenes felsőoktatás MO-on?
    Rengeteg használhatatlan képzésre jelentkező diákok tömegeire, akik úgy lépnek ki az életbe hogy nincs piacképes tudásuk, mert semmi nem inspirálta őket arra hogy megdolgozzanak érte és értelmes irányt vegyenek, na meg senkinek nem is érdeke ez mert nem számít hogy tanulnak és mit!
    Vicc az egész.

    Szakokat tartanak fenn, indítanak azért hogy a tanároknak legyen állás és a diákok száma alapján van a támogatás, nem az alapján hogy mennyit tudnak, mik az eredményeik pláne hogy !utána! hol és milyen eredményekkel helyezkednek el, dolgoznak…ettől fényévekre vagyunk.
    Helyette a NAT egy borzalom.

    “Ki a fene tudja ezt kiköhögni? “

    Aki valóban orvos akar lenni, kész.
    Annak megéri pl hitelt felvenni….így nem csak lébecol évekig hogy elmondhassa egyetemre jár.

  71. @GERI87:

    Még annyit hogy MO-on többnyire 70-100.000 Ft-okból élnek emberek (plusz zsebbe is ugye) és egyáltalán nem “éheznek”. Ruházkodnak, nyaralnak, autót, lakást tartanak fenn, gyereket vállalnak, jobb telefonjuk van mint nekem:) stb.
    JÓ, ennek egy része biztos hitelből, és a nyugati fejlett államokat nézve valóban “kilátástalan és nyomor” ez a szint, de ne csináljunk úgy mintha Phenjan szélén laknánk.
    Ebből a lecsúszás és kilátástalanság, az előbbre jutás reményének a hiánya, az emberek hozzáállása, bunkó prolissága az ami miatt MO-ág egy “élhetetlen” hely lesz, vagy már most is az, azoknak akiknek ez a szint nem elég.

    Ennél kevesebből is élnek persze emberek, de jóval kevesebben és az éhhaláltól, ők is messze vannak.

  72. @GERI87: Persze, hogy nincsenek éhező gyerekek. Az UNICEF-et a komenyisták manipulálják, a HVG meg felcsapott vicclapnak, mi?
    hvg.hu/gazdasag/20140602_A_magyar_csaladok_fele_ehezik

    Az orvosi ellátás sem olyan egyértelmű. Elvileg is csak akkor kapod meg, hogyha van bejelentett munkahelyed, vagy regisztrált munkanélküli vagy és a járási hivatalban külön kérvényezed rászorultsági alapon, vagy fizeted a havi hétezret. De gyakorlatilag ezért csak annyit kapsz, hogy feliratkozhatsz a várólistára. Pl. nemrég a fogorvosom beutalt a szájsebészetre, egyenesen odamentem a rendelőből, ott aztán mondták, hogy 20 nap múlva tudnak beírni műtétre. Vicces… jó, oké, kigugoltam, és amikor sorra kerültem, nagyon tisztességesen elláttak, de akinek fájdalmai is vannak (mint ahogy nekem nem voltak) az a hajára kenheti az ilyen ellátást. Anyám meg tavaly majdnem megmurdelt, mert két hónapba telt, mire a körzeti dokitól eljutott a kardiológushoz. Mire végül bejutott, mindjárt rakták is be a mentőbe, mert életveszélyes állapotban volt, ha négy-öt nappal hosszabb a várólista, lehet, hogy most a sírban hever.
    A felsőoktatással kapcsolatban nagyjából megegyezik a véleményünk, bár én olyan nagy különbséget nem látok a között, ha valaki költségtérítésért lesz diplomás munkanélküli, avagy államilag finanszírozva, illetve hogy mint egyetemista “lébecol” avagy mint munkanélküli “lébecol.” Minden esetre én úgy vélem, nem volna szabad elzárni a tudást senki elől, pusztán mert esetleg olyan családba született, ahol a papa meg a mama együtt sem keresik meg egy évben azt a nettó fizetést, amiből ki tudnának fizetni két szemesztert az ÁOTK-n. Azt a bankot meg megnézném, amelyik milliókat ad egy proli család közepes képességű gyerekének arra, hogy egyetemre járjon… Ugyan mi volna a bank számára a garancia arra, hogy valaha vissza is kapja a pénzét?
    Az meg egyszerűen egy kva nagy tévedés, ha azt hiszed, hogy 70-100e nettós állásoknál van “zsebbe”. Lófaszt van! Az akkoriban volt még, amikor 14e minimálbér volt. Ma már nincs ilyen konstrukció. Vagy azt kapod, amire bejelentenek, vagy egyáltalán nem jelentenek be, aztán vagy kapsz valamit, vagy nem.

  73. @Andrassy Gabor:

    Hogy éhezne már a magyar gyerekek fele? Ember, azért gondolkodni kéne meg körülnézni magad körül!

    Akkor Moldovában meg pestis és kolera járvány van és tizedelődik lakosság?
    A gyerekek fele meg halva születik?
    Pff..

    “vagy fizeted a havi hétezret.”

    Ez lófasz, már nem azért!
    Más fejlettebb országokban örülnének még arányosan is egy ekkora összegnek, amivel kb mindent megkap ellátásként.

    “De gyakorlatilag ezért csak annyit kapsz, hogy feliratkozhatsz a várólistára”

    A fenét!
    Csomó műtétem volt, nem vártam semmit.
    Meg a tényleg várólistás műtéteket, ne soroljuk már ide példának mert ez nem a gyakori eset.

    “ott aztán mondták, hogy 20 nap múlva tudnak beírni műtétre. Vicces”

    Jó, engem meg nem, na?

    meg amúgy is, amiket sorolsz azzal meg másnak semmi problémája nincs.

    “bár én olyan nagy különbséget nem látok a között, ha valaki költségtérítésért lesz diplomás munkanélküli, avagy államilag finanszírozva, illetve hogy mint egyetemista “lébecol” avagy mint munkanélküli “lébecol.”

    Pedig különbség van!
    Ha azért jár egyetemre mert nem tud mit kezdeni magával és csak elvégez valami szakot államin, amivel nem tud majd mit kezdeni az az ő felelőtlen rossz döntése, amivel mindenki szív mert fizetjük a hülyeségét és nem jön vissza a befektetés “mert majd megy külföldre a mekibe”

    Ha ő fizeti vagy apuci akkor meg az ő egyéni problémája hogy mire jár és meddig és mit fizet érte!

    Ha meg munkanélküli az nem feltétlen az ő hibája, kivéve persze ha olyan végzettsége van amiről eleve tudni lehetett hogy WC papírnak jó csak.

    “Minden esetre én úgy vélem, nem volna szabad elzárni a tudást senki elől,”

    De senkinek nincs joga arra hogy a döntésképtelenségét, “lébecolását” mások pénzén (adófizetők) tegye!

    “olyan családba született, ahol a papa meg a mama együtt sem keresik meg egy évben azt a nettó fizetést, amiből ki tudnának fizetni két szemesztert az ÁOTK-n.”

    Ezért kéne ösztöndíj azoknak, akik jól és eredményesen tanulnak, de nincs pénzük.

    “Azt a bankot meg megnézném”

    Mint már írtam: erre lenne jó az állam, hogy segítsen (ne segélyezzen, meg törölje a valagadat helyetted és finanszírozza a büfészakot).

    “Az meg egyszerűen egy kva nagy tévedés, ha azt hiszed, hogy 70-100e nettós állásoknál van “zsebbe”. Lófaszt van! “

    Mondtam én hogy mindenhol van?
    Multinál nincs (bár ott meg esélyesebb hogy többet ad), magyar vállalkozónál jóval gyakoribb még most is.

  74. @GERI87: Jó, értem. Magyarországon nincs éhező gyerek. Az Unicef, a HVG, a nyomorszele.blog.hu, a középiskolai tanár ismerőseim mind-mind hazudnak. 😉
    Más fejlettebb országokkal majd akkor példálózz, ha a komplett rendszert vesszük át tőlük, általános bérszínvonallal, foglalkoztatottsági szinttel, stb. Mert kiragadott példákat citálni valahonnan mindig lehet, jobb és rosszabb helyzetekre egyaránt, ezt már ismerjük.
    Nem olyan könnyű 18-19 évesen, nulla élettapasztalattal eldönteni, hogy négy-öt év múlva mely szakmával vagy diplomával lehet majd elhelyezkedni, és mellyel nem, miközben komplett iparágak tűnnek el a süllyesztőben, illetve újak jönnek elő a semmiből. E tekintetben szerintem egyértelmű, hogy tanácsra szorulnak a fiatalok. No persze ehhez kellene készítenie a kúrmánynak valami hosszú gazdasági stratégiát is, nem csak ötletelni össze-vissza, vagy várni, hogy a sültgalamb (a “külföldi befektető) berepüljön. Pill. csak mint a barna medve, balfaszkodik mindenki. 🙁
    Légy erős: 70-100e-hez már semmiféle boríték nincsen. Ennyi a fizetés, és kész. Vagy bejelent, vagy nem jelent be, vagy bejelent részmunkaidős minimára, tök mindegy, 70-100e nettó az egy teljesen szokásos munkás fizetés.

  75. @Andrassy Gabor:

    “Jó, értem. Magyarországon nincs éhező gyerek. Az Unicef, a HVG, a nyomorszele.blog.hu, a középiskolai tanár ismerőseim mind-mind hazudnak. ;-)”

    Akkora arányban mint ahogy írták biztosan NINCS!
    A HVG meg már nem az a színvonalas lap mint régebben.
    Ráadásul ahogy olvastam az egész bemondás alapján történt…tehát eléggé kétséges a hitelessége.

    “Más fejlettebb országokkal majd akkor példálózz, ha a komplett rendszert vesszük át tőlük, általános bérszínvonallal, foglalkoztatottsági szinttel, stb.”

    Nem ehet csak úgy átvenni baszki!
    Mit nem értesz?
    Ez nem olyan dolog hogy “fönt” eldöntik hogy most mi szarul fizetettek vagyunk más meg nem.
    Ne legyél már hülye.

    “Nem olyan könnyű 18-19 évesen, nulla élettapasztalattal eldönteni, hogy négy-öt év múlva mely szakmával vagy diplomával lehet majd elhelyezkedni, és mellyel nem,”

    Senki nem mondta hogy könnyű, de azt már akkor is lehet látni hogy pl közgász, meg média-bölcsész-kommunikáció szakos anyámkínyja annyi van mint a rohadás, tehát talán nem erre kéne alapozni a jövőt.
    Sőt! lehet hogy el kéne gondolkodni hogy talán nem is annyira fontos a diploma. egy jó középfokú szakma is értékes, persze az nem olyan “menő, meg trendi”.

    “E tekintetben szerintem egyértelmű, hogy tanácsra szorulnak a fiatalok. No persze ehhez kellene készítenie a kúrmánynak “

    meg a szülőnek sem kéne hagyni hogy a lánya/fia elbasszon az ő pénzén 3-4 évet valami bulibebaszás kompatibilis könnyű szakon, amivel szart sem ér és “mehet Londonba mosogatni”.
    (hány ilyen van baszki).

    “Légy erős: 70-100e-hez már semmiféle boríték nincsen. Ennyi a fizetés, és kész. Vagy bejelent, vagy nem jelent be, vagy bejelent részmunkaidős minimára, tök mindegy, 70-100e nettó az egy teljesen szokásos munkás fizetés.”

    Ezért kell lehetőleg külföldi multihoz menni, az még egész jól fizet, legálisan.

  76. Nálunk holnap lesz lomtalanítás.
    Rég láttam ennyi cigányt, mint ma.
    Integrálódnak na.

  77. ” Akkora arányban mint ahogy írták biztosan NINCS!”
    Akkor mennyi van? Forrás? Ha a HVG nem hiteles, akkor a Heti Válasz az?

  78. @XXL: sőt, Rajasthan-ból jöttek kb 1000 éve először, az India Észak-Nyugati, sivatagos területe, ahol a hindi nyelvhez nagyon hasonlót beszélnek. még ma is vannak, akik “gypsynek” tartáj magukat arrafelé, ezzel turnéznak zene és táncegyüttesek a világon, hogy ők a “leszármazottak”. a zenéjük, népviseletük pazar. a romani nyelvben pedig alapszavak hasonlítanak a mai hindi nyelvhez, mint pl. a lát, ami romaniul dik, hindiül dékh (देख), vagy a szép – sukár – sundar (सुन्दर) és még van sok.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Portai zsoldos csapatok (janicsárok, portai szpáhik)