Éljen a szabad Fűszer-szigetek!

Avagy miért ejtettek túszokat a malukuiak Hollandiában?

rhweurw_1_.jpg

Többek között egy 1977. május 23-án kezdődött és 482 órán keresztül tartott vonateltérítés és egy iskolai túszejtés lesz a mai témánk. Az akciók indítéka meglehetősen érdekes volt: Maluku-szigetbeli fegyveresek ejtetettek túszul több mint száz embert, hogy így kényszerítsék a holland kormányt saját, független államuk megteremtésére és elismerésre. 

Hogy mi is a kapcsolat a Maluku-szigetek és Hollandia között, nos ehhez bizony több száz évet kell visszamennünk az időben.

A 17. századtól kezdve egészen a 20. század közepéig Hollandia uralta a Csendes óceáni szigetvilágot: szinte a teljes térség az uralmuk alá tartozott. A II. világháború után azonban sok minden megváltozott. Ekkorra a térség országai, élükön Indonéziával függetlenségi háborút indítottak, amelynek végén  1949-ben Hollandia elismerte a független Indonéziát. Maluku (magyarul Fűszer-szigetek), azon belül is Dél-Maluku ezt a függetlenségi háborút kihasználva próbálta elérni saját szuverenitását is (1945-től Kelet-Indonézia autonóm állama volt), ám Indonézia nem ismerte el a törpeállamot és bekebelezte.

640px-maluku_islands_en.png

Maluku (Fűszer-szigetek) balra Indonézia, jobbra Pápua Új-Guinea

155053234.jpg

Egy fiatal a malukui zászlóval Hollandiában

sfa001004357_1.jpg

Miután indonéz megtorlás várt volna függetlenségpártiakra, így Hollandia – aki korábban önálló államot ígért a szigeteknek – mintegy 12.500 főt vitt Európába és helyezett el az egykori német koncentrációs tábor, Westerbork barakkjaiban.

mhm01_mhm01_f966428_1.jpg

waterhalen_nieuw_1.jpg

Mivel letelepedésüket csak átmenetinek szánta a holland kormány, így munkalehetőséget nem kaptak. Már csak azért sem, mert a holland szakszervezetek – tartva attól, hogy megjelenésük a munkaerőpiacon árleszorító hatású lesz – mindent megtettek annak érdekében, hogy a bevándorlók ne juthassanak munkához.  

20120425_-vk_maak_excuses_aan_molukkers_1_.jpg

Egy 1951-ben készült cikk a tábor lakóiról.

 

A javarészt második generációs bevándorlók a 70-es évek közepére elégelték meg a holland kormányok semmittevését. Ebben az időben már mintegy 40 ezer Dél-Maluku szigeteki ember élt Hollandiában, akik már 1975-ben is felhívták magukra a figyelmet, amikor túszokat ejtettek egy vonaton Assen közelében ill. megrohamozták Amszterdam indonéz követségi épületét. Ezek az akciók halálos áldozatokat is követeltek, ám igazi hatást nem értek el vele. 

9lmplha_1_.jpg

Jan Stappenbeld később World Press Photo díjat nyert képei az 1975-ös túszejtésről. Az áldozat a 22 éves Leo Bulter katona volt.

 

Északkelet Hollandia tehát a helyszín, ahol 1977. május 23-án először fegyveresek foglalják el az Assen-Groningen expressz járatát, majd ugyanebben az időben egy észak-hollandiai iskolában is túszokat ejtenek: itt több mint 100 iskolás és 6 tanár került fogságba. Mindkét helyszínen Maluku-szigeteki fegyveresek a túszejtők.

Az Assen-Groningen között közlekedő intercity vonatot reggel 9 órakor 9 fegyveres foglalja el. Mintegy 40 utast elengednek, de 51-en túszként a vonaton maradnak. Követelték, hogy a holland kormány szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Indonéziával és engedje szabadon 21 társukat, akiket az 1975-ös események miatt tartottak fogva.

Hollandia választások előtt állt, a kormány ugyanakkor, egyeztetve a pártokkal csak a kampányt függesztette fel, a választásokat 25-én megtartották.

treinkaping_bij_de_punt_-_929-1935_1_.jpg

treinkaping_bij_de_punt_929-2025_1.jpg

1024px-treinkaping_bij_de_punt_-_929-2111_1_.jpg

1277093288_1_.jpg

m1oxgw7axm1h_wd640_1_.jpg

1024px-treinkaping_bij_de_punt_-_934-6625_1_.jpg

m1oxgw7axo1g_wd640_1_.jpg

har107vrouwelijke_20kaper_1_.jpg

de-punt1_1_.jpg

m1oxgw7axs1d_wd640_1_.jpg

A holland kormány a megadott határidőig nem teljesítette a követeléseket, annak lejárta után a túszejtők pedig új igényekkel álltak elő: repülőt követeltek, hogy bebörtönzött társaikkal együtt elhagyhassák az országot. A holland kormány ezt a követelést sem teljesítette.

sfa002025744_1_.jpg

Az emberrablók a túszokat kényszerítették, hogy eltakarják az ablakokat, így hosszú ideig senki sem tudta mi történik a vonaton. 

800px-treinkaping_bij_de_punt_-_929-2130_1_.jpg

A tárgyalások alatt jó néhány túszt elengedtek, köztük volt Annie Brouwer (jobbra) Utrecht későbbi polgármestere is. 

1977. június 11-én hajnalban speciális antiterrorista egységek szabadították ki a túszokat. 6 Starfighter F-104-es vadászgép repült el alacsonyan a szerelvény felett, azzal a céllal, hogy eltereljék a túszejtők figyelmét. Az akcióban végül 6 embert megöltek, hármat elfogtak.

sfa002025738_1_.jpg

m1oxgw8a081i_wd640_1_.jpg

kabinet-accepteerde-dood-molukse-treinkapers-punt_1_.jpg

Mintegy 15 ezer találat érte a vonatot.

01_1_.jpg

depunt5_1_.jpg

untitled.png

1024px-treinkaping_bij_de_punt_929-2217_1.jpg

A kommandós akció után.

Eközben Bovensmilde-ben 4 fegyveres foglalt el egy iskolát, túszul ejtve 105 gyermeket és 5 tanárt. A követelések itt is hasonlóak voltak, mint a másik helyszínen.

50995-620-459_1_.jpg

50994-620-457_1_.jpg

50997-620-453_1_.jpg

Május 25-ére az összes gyermeket szabadon engedték, mivel hasmenésre, hányásra panaszkodtak. Egyes feltételezések szerint a hatóságok kevertek hashajtót az ételbe, hogy így érjék el legalább a gyerekek szabadon engedését. Négy tanár maradt a túszejtők fogságában.

Az iskolai akció végül 3 hét után szerencsés véget ért, a túszejtők egy rendőrségi akció után megadták magukat. 6-9 év börtönbüntetést kaptak.

Korabeli híradó összefoglaló az eseményekről:

A vasúti túszejtésről 2009-ben film is készült:

1002004007767385_1_.jpg

A hetvenes évek elején kezdődött erőszakos akciók, ha úgy tetszik végül eredményre vezettek, hisz ezt követően a holland kormányok törekedtek a kisebbségek szociális, oktatási és foglalkoztatási felzárkóztatásra. A harmadik generációs bevándorlók – bár múltjukat nem felejtik – hollandnak is vallják magukat, közülük többen országos ismertségre is szert tettek.

giovanni_van_bronckhorst_1_.png

A leghíresebb és legismertebb Maluku-szigetekről származó holland állampolgár: Giovanni Van Bronckhorst, azóta már visszavonult 106-szoros holland válogatott labdarúgó.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.