Kényszerleszállás a Néván – 1963

Utasszállító a vízen

A kényszerleszállás minden légiutasnak és légi személyzetnek rettegett szó. Súlyosságától függően lehet könnyű, de végződhet sok száz áldozatot követelő tragédiával. Ennek speciális változata a vízen landolás.

05_cr.jpg

Legutóbb 2009-ben a Hudson-folyón landoló, amerikai US Airways gép esete lehet emlékezetes (lejjebb lesz róla szó), de történt ilyen a Szovjetunióban is, amit persze – jó szokásuk szerint – nem vertek nagy dobra. Azért eltussolni is nehéz lett volna, hiszen több százan látták és a repülő kiemelését is tömegek követték a partról.

1963 augusztusában a mindössze 27 éves, belföldi viszonylatokban repülő pilóta Viktor Mosztovoj, hét főnyi személyzettel és ötvenkét utassal a fedélzeten szállt fel az Észt SzSzK fővárosából, Tallinból az Aeroflot Tu-124-es gépével Moszkva-Vnukovo irányába.

A baj már közvetlenül a felszállás után megtörtént. Az emelkedés közben a futók behúzásakor furcsa zajra lettek figyelmesek és félelmük beigazolódott, amikor a visszajelzőtáblán a három futóból csak kettő futóaknába érkezését jelezték vissza a kontroll-lámpák. Miután többszöri próbálkozással sem sikerült újra kiengedni a makacskodó orrfutót (pedig Szmirnov hajózó szerelő még egy ruhafogassal is megpróbálta egy lukon keresztülnyúlva a futót kinyomni), jelezték a tallini reptérnek, hogy visszafordulnak.

A reptér közben a romló időjárás miatt a közeli Leningrádba irányította a gépet, ahol megtették az intézkedéseket a fogadásukra. Utasították a pilótát a pulkovói reptér egy burkolatlan leszállópályáján történő landolásra, de előtte hosszas körözésre rendelték szűk fordulókon a város fölött, alacsony magasságban, hogy kellőképp elfogyasszák az üzemanyagot, így csökkentve a leszálláskori tűzveszélyt.

A személyzet engedelmeskedve az utasításoknak délidőtájt a város felett keringett és az üzemanyagszint-jelzőt figyelte, ami szerint még több, mint 1000 kilogramm kerozin volt a tartályokban. Ekkor váratlan dolog történt.

Előbb az egyik, majd a másik motor is leállt, alig néhány másodperc különbséggel. Az események innét felgyorsultak, hiszen mindössze 450 méter magasan voltak a metropolisz felett, tisztán láthatták az utasok az Ermitázs, vagy a Téli Palota épületét is.

A Tu-124-esnek erősen hátranyilazott szárnya miatt csekély volt a vitorlázó képessége, így nagyon hamar kezdett veszteni a magasságából, alig 15 másodperc és a földbe csapódik.

A fiatal, de rutinos pilóta azonnal kivette a gépet a fordulóból, ami nekik kedvezően épp a várost kettészelő Néva folyóval párhuzamosan esett és a másodpilóta kérdésére csak annyit kiáltott, hogy “leszállunk”.

A magasságát gyorsan vesztő gép alig 3-4 méterrel száguldott át a felújítás alatt álló Nyevszkíj vasúti híd felett, amiről a rémült munkások a vízbe ugráltak. Még egy utolsó akadályt – egy vontatóhajó feletti átsiklást – követően farokkal elsőként érte a vizet repülő, ami kellőképp lefékezte és megakadályozta a törzs kettétörését.

Az utasoknak felocsúdni sem volt idejük, az egész kevesebb, mint egy percig tartott. A szerencsésen kikerült vontatóhajó azonnal a gép segítségére sietett. Amikor a pilótafülkét elérték, betörték az ablakát és a kormányrúdhoz kötelet rögzítve sekély vízre vontatták a repülőt. Az utasok egy részén a kiszálláskor tört ki a pánik, de mindegyiküket buszra tudták ültetni és visszaszállították Tallinba.

A gép kiemelése eseményszámba ment a városban, erről maradtak fent fotók az utókornak mindössze.

A későbbi vizsgálatok a repülőgéptípus pontatlan üzemanyag-visszajelzését állapították meg a motorleállás okaként. Tupoljev ezt váltig vitatta és a hajózószemélyzet kitüntetését is megakadályozta, sőt felelősségre vonásukat sürgette. Hruscsov személyes közbenjárásával sikerült a vitát elcsendesíteni. A pilóták a Vörös Csillag érdemrend helyett egy szerényebbet kaptak, valamint egy-egy öröklakással lettek gazdagabbak. A vontatóhajó kapitánya is csekély jutalomban részesült (egy órát kapott).

Mosztovoj 1978-ig repült, utána 10 évet töltött a reptéren, mint irányító, majd a rendszerváltáskor családjával együtt Izraelben telepedett le, ahol 1997-ben bekövetkezett haláláig élt.

01.jpg

01_1.jpg

03.jpg

04.jpg

02.jpg

05.jpg

06.jpg

Az Aeroflot CCCP-45021 hajózószemélyzete egy később készült fotón: (balról-jobbra) V. Szmirnov hajózó szerelő, V. Carjov navigátor, I. Beremin kommunikációs tiszt, V. Mosztovoj parancsnok és V. Csecsencev másodpilóta.

Azóta persze akadtak még a repülés történetében vízre szállások, sikeresek és áldozatokat követelők egyaránt. Az alábbi galériában néhány szerencsés megmenekülés látható (a képekhez leírás is tartozik).

1956. A PanAm Flight 6 járata Hawaiitól mintegy 500 kilométerre, két motor leállása miatti magasságvesztés miatt kísérelt meg kényszerleszállást.

A kényszerleszállást egy közeli hajó is észlelte és a haditengerészet is sietett a bajbajutottak megmentésére...

...akik a beáramló víztől és a leszálláskori igénybevételtől kettétört törzsből életmentő gumicsónakokba szálltak.

Mind a 31-en megmenekültek, csak 3000 kanári pusztult el a raktérben.

1952. Az egyik legfurcsább vízreszállás Ausztrália és Új-Zéland között a Bismarck-tengeren történt, ahová ez az ausztrál de Havilland szállt le. A propeller meghibásodása közben a belőle lerepülő darabka betörte a pilótafülke ablakát és megsebesítette a pilótát a fején. Az eszméletlen pilóta helyett egy utas tette a vízre a gépet. Mindenki megmenekült.

1972. Még egy szovjet eset. A cikkünkben szereplő Tu-124-es utódját tesztelték épp Seremetyevo közelében, ahol arra voltak kíváncsiak, hogy képes-e a vészhelyzeti elektromos rendszer harminchét percen át működni azután, hogy leállnak a generátorok. A gép már visszatérőben volt, amikor motorjai leálltak, mert a pilóták elfelejtették visszakapcsolni az üzemanyag-ellátást a teszt után.

2009-ben az US Airways Airbus A320-asa a felszállást követően több kanadai vadlúdcsapattal ütközik és a meghibásodó hajtómű miatt a New York-i Hudson folyón landol.

Az 57 éves Chesley B. ‘Sully‘ Sullenberger kapitány tapasztalatának és higgadtságának is köszönhetően senki sem veszti életét a balesetben, csak néhány utasnak lettek fagyási sérülései a jeges vízben való várakozástól a gépszárnyon.

A gépet kiemelése után Charlotte-i repülőgép múzeumba szállították.

2011 júniusában a Solenta Aviation Antonov An-26-osa szállt le az Atlanti-Óceánra a gaboni Libreville mellett, alig 300 méterre a reptértől.

A DHL gépén a háromtagú személyzet mellett egy ENSZ alkalmazott utas tartózkodott, mindhárman túlélték az esetet.

Még egy szerencsés eset a végére: 2013-ban Indonéziában a Lion Air Flight 904-es járata egy Boeing 737-800-as gép leszállás közben a pályán túlfutva a tengerben landolt.

Mind a 108 utas és a személyzet sértetlenül megúszta az esetet.

“Kérem nézzétek el nekem, de az elkövetkezendő néhány hétben kicsit több lesz az orosz/szovjet poszt. Azért persze ne olyan unalmas dolgokra gondoljatok, mint a Ványadt bácsi :), mert rengeteg érdekes történet és fotó fog megelevenedni! Tegnap és ma szovjet poszt volt/van soron, de elsősorban a cári Oroszországgal foglalkoznak majd a bejegyzések és lesz, hogy a történet átível a szovjet korszakon is és napjainkba érkezik meg.” – Jtom

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük