Migránsok az Egyesült Államokban 1850-2013

Közelmúlt/XIX. század/XX. század

Különös tekintettel a jelenlegi első számú közellenségre, a mexikóiakra

A bevándorlás kérdése mint olyan, Európában csaknem két éve reflektorfényben van az – elsősorban arab és fekete-afrikai országokból érkező migránsok nagy száma miatt. De mi a helyzet ma és mi volt az elmúlt kb. 165 évben az Egyesült Államokban?

A mai posztban nem lesznek ritkán látható, régi fotók (vagyis de, hiszen ismerhettek… :)). Statisztikai adatok viszont szép számmal. Tudom, a száraz számok világa nem sokakat vonz, de mégis arra kérlek benneteket maradjatok velem, mert érdekes és elgondolkodtató számokat mutatok ígérem. Egyúttal itt kérek elnézést az aktuálpolitikai kezdésért, hiszen ez egy történelmi oldal vagy mifene, de azért majd lesz benne nyomokban történelem is ;).

Mielőtt még bármit is írnék leszögezem: nem vagyok liberális. Én sem szeretném, ha szülőhazámban tömegével jelennének meg idegenek, csakúgy mint nyilvánosan csókolózó melegek, vagy hupikék, repülő tumixgépek. Miért? Egyszerűen mert csak. Nem itt a helyük. Ahogyan egy buszon sincs antigravitációs nokedli, vagy egy óvodában Michelin-csillagos malomkerék. Nem tartozik oda.

Az USA jelenlegi agyalágyult elnöke, a buta, de legalább ezzel egyenesen arányosan arrogáns Donald Trump első intézkedése a mexikói bevándorlás megakadályozására tett ígéretek. A déli határon létesítendő fal – amit a mexikóiak fizetnének ki végső soron -, valamint a nagy amerikai cégek hazarendelése a déli szomszédból. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy mennyire jellemzi az országot és ezzel együtt választópolgárainak szellemi képességeit, hogy sikerült egy acsarkodó barmot az országuk élére megválasztani. Persze húzhatnánk párhuzamot más közép-kelet európai országokkal és még csak azt sem mondhatom, hogy jobb lett volna a másik jelöltre szavazni szóval hogy volt-e egyáltalán normálisnak mondható alternatíva, de ezzel már túl messzire kanyarodnék a mai bejegyzés eredeti témájától.

Most már joggal kérdezhetitek, hogy mi a fenére fogok kilyukadni és lesz-e valami lényege ennek a posztnak, szóval haladjunk…

Nem tudom egyet lehet-e érteni az új elnökkel (attól még hogy hülye, lehet igaza), így nézzünk néhány számot. Lássuk ténylegesen mennyien vannak az ország területén a mexikóiak!

Az USA-ban valamivel több, mint 324 millióan élnek. A mexikóiak száma a mai Egyesült Államok lakosságában 34,6 millió volt 2013-ban. Hú, ez soknak hangzik, több mint 10%! Még akkor is, ha ebből 23,1 millió már az Államokban született?

Ez persze attól függ mennyire határolódnak el a helyiektől. Mennyire élik saját életüket, saját kultúrájukat, mennyire gettósodnak. A mexikói negyedek jelenléte elsősorban a déli államokban ezek közül is Kaliforniában, Új-Mexikóban és Texasban jellemző. De várjunk csak, ezek az államok valamikor Mexikó részei voltak…

A mexikóiak keresztények. Vallásuk nem sokban különbözik az ős-amerikai protestánsoktól, mondhatjuk úgy hogy közelebb áll hozzá, mint az iszlám. Sokkal.

El Paso mexikói városrésze 1973. Mára már nem beszélhetünk mexikói városrészekről, csaknem a teljes város népessége latin. Az akkori 40-ről, 90% fölé emelkedett a mexikóiak aránya

A homogén mexikói városrészek kialakulása már nehezebb ügy. Amíg az elmúlt másfél évszázadban bevándorolt sok-sok nemzetiség szükségszerűen igyekezett az angolt anyanyelve elé helyezni – hiszen a többi nációval együtt kisebbségben élve a közös nyelv az ország hivatalos nyelve lehetett-, a nagy mennyiségben egy adott országból érkező, ugyanazt az anyanyelvet beszélő migráns már praktikusabbnak tartja saját nyelvét megtartani, mert azzal is boldogul a saját lakókörnyezetében. Ráadásul egyre több spanyol nyelvű tévéadó, mobil- és internetszolgáltató és millió más anyanyelvi szolgáltatás a hentestől a temetkezési vállalkozóig várják az egyre bővülő ügyfélkörből a kuncsaftokat. Lássuk be ez már nagyobb probléma.

* * * * *

Kövess minket Facebookon!



* * * * *
1972. Cedar Mill, Texas. Mexikói munkások és fehér munkavezetőjük

Visszafordítható-e ez a folyamat? Amennyiben ez a cél, akkor az első lépés a beáramlás megszüntetése. Azonban ez nem megoldás mindenre. Miért?

Az átlagos amerikai fehér, nem-latin populáció születési rátája 2013-ban 59 születés volt 1000 nőre, a feketéknél ez a szám némileg magasabb (65), a latin (elsősorban mexikói) nőknél 73. Sok ez a különbség vagy kevés? Nos hosszú távon sok, hiszen ha ez a szám megmarad, matematikai szükségszerűség lesz a latin többség.

Azonban ez a ráta évről évre változik. Hovatovább az elmúlt 25 évben nem volt ilyen közel a latinok és a fehérek+feketék közötti születésbeli különbség! 1973-ben a latinoknál ez a szám majdnem elérte a százat (mára, mint láttuk ez 25 %-kal csökkent!). Jellemzően a jobb életkörülmények között élők kevesebb gyermeket szülnek, mint szegényebb társaik. Így a megoldás nem a vélt ellenség kipellengérezése, ellehetetlenítése lenne (ezzel rontanának a születési rátán, vagyis javítanánk 😉 eh, szóval egyre több kis mexikói születne..), hanem éppen az életkörülményeik további javítása, vagy közelítése az átlagos amerikaiéhoz.

Kicsit most szakadjunk el a jelenlegi elnök problémájától és nézzük meg az USA elmúlt 165 évének bevándorlási térképeit. Ennek érdekessége, hogy államokra bontva láthatjuk melyik országból érkeztek a migránsok 1850-től 2013-ig. Az első mozgókép alatt az összes kép állóképként is kinagyítható, ha valaki böngészné kicsit őket.

Kattintásra indul a GIF

Ne feledjük ezek a térképek a migránsok forrásországait jelzik. Látványos az utóbbi három évtized mexikói térhódítása, úgy fest, mintha csak mexikóiak laknának már az USÁ-ban… De vajon mennyi embert jelent az egy-egy államra pingált lila szín? Nem fogom államonként leírni, de egy sarokszámot azért ideillesztek.

A 2000-től 2010-ig tartó több, mint 2,5 milliós emelkedés után 2010-től 2013-ig tartó időszakban 126 ezerrel lett kevesebb (!) a mexikóiak száma az Államokban. Ehhez képest lássuk a többieket:

Szóval ha tendencia marad és a mexikóiak is beállnak a jóléti amerikaiak sorába, nem ők lesznek az ország legnagyobb gondjai.

A végére még egy diagram. A bevándorlók száma és aránya az USA lakosságához viszonyítva. Látható, hogy a bevándorlók százalékos aránya a 19. század végi, 20. század elejei átlag közelében mozog.

 

Források:

Migration Policy Institute

Center of Immigration Studies

University of Nebraska Omaha

Pew Research Center

Wikipedia

Mentés

Mentés

Köszönjük, ha megosztod a bejegyzést!

Hozzászólások

A hozzászólásokhoz nem szükséges regisztráció, de a hozzászólások minden esetben csak kézi moderálás után jelennek meg.

Felhívjuk a kedves látogatók figyelmét, hogy a hozzászólók által írt hozzászólások nem feltétlenül tükrözik az oldal szerkesztőinek véleményét, azokért felelősséget nem vállalunk. A nem megfelelő hozzászólásokat töröljük!

4 hozzászólás

  1. +1
    (Csak ma olvastam, bocsanat)
    A negyedik bekezdesben irtakkal olyan mertekben egyetertek, nem is talalok szavakat ra. A poszt megjelenese ota tobb amokfutasa volt, nem csak bevandorlas-kerdesben. Remelem, meg azelott eltavolitjak, hogy kirobbantana a WWIII-t. Meggyozodesem, hogy mentalisan beteg, es keptelen lenne pl visszafele szamolni…

    • A hatalommal bíró buta embernél kevés veszélyesebb dolog létezik. Főleg ha önértékelési zavarokkal is küzd (alul- vagy túl az majdnem mindegy is…).

      Mondd mennyire vannak felétek már kritikus hangok? Elég erősek, vagy csak a szokásos ellenzéki beugatás? Annyira nem követem a napit, be vagyok oltva aktuálpolitika ellen 🙂

    • A fő gond, hogy az emberek egyre inkább lecsúsznak, a gazdagok meg sokkal gazdagabbak lesznek. Szétnyílik a társadalmi különbségeket jelző olló. A Kiszámoló blog jól leírta, azzal, hogy nagyon sok ember napról-napra él, nincs lehetősége ugrálni, mert akkor kivágják a munkahelyről, becsukják egy hónapra, a bank közben meg elviszi a házat, a kocsit, s szétmegy a család.

      Ilyen környezetben nem nehéz sok embert találni, aki elégedetlen, s aki vakon populista politikusokat szavaz meg. Hitlernek sem kellett mást csinálni, csak hangosan kiabálni, s valakit hibáztatni. Rögtön követőkre talált.

      Az a szomorú, hogy miközben már jövőre várjuk az önvezető autók kereskedelmi forgalomba kerülését, még mindig ezen a szinten tart a társadalom fele.

  2. Itt, LA-ban voltak-vannak kisebb megmozdulasok, de ezek ertelmetlenek, sosem fognak celt elerni vele. Muszaj lenne talalni valamilyen donto bizonyitekot, tenyt, amivel le lehetne leptetni. Igaz, hogy akkor meg az alelnok lepne a helyebe, aki ugyanolyan vagy rosszabb nezetekkel bir, csak nem olyan bohoc, hanem probal uriembernek latszani, ami persze ismerve az elkepzeleseit, keptelenseg, talan primitivebb elkepzelesei vannak pl a klimavaltozasrol, mint a fonokenek, pedig az sem semmi.
    Az a baj, hogy mint egy masik orszagban a miniszterelnok, o is a megosztasra jatszik – oszd meg es uralkodj-, az ellenseg keresesere, az “alternative facts”-elhintesere… Soroljam? Es mivel a megosztasra jatszik, igy mindig vannak butacsirasak, akik beveszik amit kopkod. De sokan vannak, akik a hajukat tepik, es erosodik a mentalis vizsgalatokat kovetelok hangja is. Csak epp nincs ra torveny ugy, ahogyan most kene. A tv csatornak gondolom nem mernek nagyon durva dolgokat osszeallitani – de azert itt is van M1 es RTL 😀 😀 😀

    Jut eszembe, en nem vagyok eleg kritikus hang…? 😀 😀 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az email címed nem lesz közzétéve.

*