Minden idők legjobb amerikai elnökei – 10. James Madison

Ha az Amerikai Egyesült Államokról beszélünk, számos dolog juthat eszünkbe. Kapitalizmus, demokrácia, szabadság, a lehetőségek hazája, de mindenek előtt, a számos elnök.

AZ USÁ-ban minden állampolgár jogosult részt venni az elnökválasztásban, így lehetőségük van kiválasztani azt a személyt, aki szerintük a leginkább megfelel az ország vezetésére. A nemrég megválasztott Donald Trump lesz a 45. amerikai elnök, amikor a tervek szerint 2017. január 20-án beiktatják.

Bár mostanában az új elnökről szólnak a hírek, a most induló sorozatunkban összegyűjtöttük a szerintünk minden idők 10 legjobb amerikai elnökét. Minden egyes bejegyzésben egyetlen elnököt vizsgálunk meg tüzetesebben, hogy miért is került a top 10 őt megillető helyére.

A 10. helyezett nálunk James Madison lett.

Minden idők legjobb amerikai elnökei – 10. James Madison

James Madison 1751. március 16-án született, egy gazdag ültetvényes családba. Szülei, James Madison Sr. és Eleanor Conway 12 gyermeke közül James volt a legidősebb.

Köszönhetően a családi jólétnek, Madisonnak lehetősége nyílt tanulni, latin és görög nyelvet, matematikát, földrajzt, filozófiát és egyéb tudományokat hallgatott a College of New Jersey-n, melyet ma Princeton University-ként ismerünk. Később héber nyelvet, politológiát és jogot is tanult, de ügyvédként végül nem dolgozott.

A hadsereghez került, ahol Thomas Jefferson védence lett. Később bekerült a Continental Congress-be, melyben a 13 gyarmat képviselői ültek, s mely később az Amerikai függetlenségi háború alatt az USA kormányzó szerve lett. De James Madison legnagyobb tette még csak most jön, hiszen ő szövegezte meg a Bill of Rights nevű dokumentumot.

A Bill of Rights végül 10 alkotmánymódosítás összefoglaló neve lett, melyek néhány pontban eltértek Madison eredeti javaslataitól, s 1791. december 15-én váltak az alkotmány részeivé. A módosításcsomagnak hatalmas hatása volt a korabeli életre, illetve azóta is, mint a demokrácia alapkövére hivatkoznak rá, szerte a világban.

Olyan módosításokat illesztett az amerikai alkotmányba, mint

  • a vallásszabadságot, egyben megtiltja, hogy az állam bármelyik vallást államvallássá nyilvánítson, vagy támogasson
  • a szólás- és sajtószabadságot
  • a békés gyülekezési jogot, mely magában foglalja a szervezetek létrehozását és az azokban való részvételt, ráadásul alapesetben a szervezetek számára nem kötelező az állami regisztráció, és tagjaik névsorát nem kell nyilvánosságra hozniuk
  • a fegyverviseléshez fűződő jogot
  • annak tilalmát, hogy békeidőben magánházakban katonákat szállásoljon el a kormány
  • annak tilalmát, hogy az állampolgárokat a hatóságok alapos ok nélkül átkutathassák, házukban házkutatást rendezzenek, ennek megfelelően ma pl. egy amerikai autós rutinellenőrzés miatt nem is állítható meg
  • az állampolgárok védelmét a büntetőeljárások zaklatásától, a jogot, hogy senkinek se legyen kötelező önmaga ellen tanúskodnia
  • a büntetőeljárások alapelveit, mely szerint helyileg illetékes bíróság tárgyalja a bűnesetet, a vádlottnak esélyt kell adni a védekezésre, s szembesíteni kell az ellene tanúskodó személyekkel
  • a jogot, hogy bárki esküdtszék elé vihesse a polgári peres ügyeit is, mely döntést alapesetben a bírónak is el kell fogadnia
  • az állampolgár védelmét a túlzott mértékű óvadék kiszabásától vagy a túl kegyetlen büntetésektől
  • az alkotmányban nem szereplő jogok védelmét, így senkitől sem lehet bármilyen jogot elvitatni csak azért, mert az nem szerepel az alkotmányban
  • a szövetségi kormány, a tagállamok illetve az állampolgárok közötti feladatmegosztást, ilyen módon szövetségi jog például a pénzkibocsátás, s tilos az a tagállamok és az állampolgárok számára

Az USA 4. elnökeként

James Madison az USA 4.elnökeként

Madison 1791-ben vissza akart vonulni a politizálástól, s csak a dohányültetvényével kívánt foglalkozni. Miután azonban Thomas Jeffersont amerikai elnökké válaszották, Jefferson őt kérte fel államtitkárnak. 1809-ig gyakorlatilag Jefferson jobbkezeként dolgozott, majd a leköszönő elnök támogatásával az 1808-as elnökválasztáson elnyerte az elnöki címet.

Elnöksége alatt alaposan megfontolt minden intézkedést, ezzel viszont azt érte el, hogy határozatlan elnökként tekintettek rá. Közben megromlott az amerikai gyarmatok és az anyaország közötti viszony, bár Madison mindent megtett, hogy az angolok ne zaklassák az amerikai hajókat, s tartsák tiszteletben az ország kereskedelmi függetlenségét. Erőfeszítéseit majdnem siker koronázta, hiszen a brit parlament törvénybe iktatta az amerikai kereskedelem bojkottját, bár a hír későn ért el az Újvilágba, s emiatt kitört a brit-amerikai háború (1812-1815).

A háború során a még ifjonc USA nem rendelkezett valódi hadsereggel, bevételei szinte nem voltak, s hadiflottáját sem építette ki. Napóleon legyőzése után a britek teljes erejükkel az USA ellen indulhattak, be is vonultak Washingtonba, melyet felgyújtottak, s Madison menekülni kényszerült.

A brit-amerikai háború végül a genti szerződéssel ért végett, s egyetlen fél sem lett győztes. Hatására azonban az amerikai nemzet egységgé forrt, s felismerték, mekkora jelentősége van az állami adóknak, bevételeknek. Vámokat vezettek be, s létrehozták az USA Bankját is.

Madison elnöki pályafutása után birtokán élt, majd részt vette a Virginia Egyetem létrehozásában, ahol 1826 után rektor is volt. 1836. június 28-án halt meg.

James Madisont máig tisztelik az alkotmány és a Bill of Rights iránt tett erőfeszítéseiért, de közben elnöki pályafutása továbbra is ellentmondásos, jól mutatja ezt az A nagy kis Madison (The Great Little Madison) elnevezése.

Mentés

Mentés

2 thoughts on “Minden idők legjobb amerikai elnökei – 10. James Madison

  • 2017.01.04. at 18:33
    Permalink

    A Facebook hozzászólások kivezetése miatt törlődött Szabó Csaba következő hozzászólása:

    “Tudom, nehéz pontos magyar fordítást találni, illetve megkülönböztetni az Egyesült Allamok számtalan “Secretary” titulusú kormánytisztviselőjét, de a Secretary of State semmiképp sem államtitkár, lévén ez miniszteri pozíció (tárcája a Department of State), leginkább a külügyminiszter felel meg neki legpontosabban, bár Madison korában ehhez a pozícióhoz bizonyos bel-, illetve igazságügyi feladatok is társultak.” (2016. december 27. 18:40)

    Reply
  • 2017.01.04. at 18:36
    Permalink

    A Facebook hozzászólások kivezetése miatt törlődött Walthier Tamás következő hozzászólása:

    “A “great little” nem jelent feltétlenül lebecsülést; úgy tudom, igen kis termetű volt.” (2016. december 30. 12:52)

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.