Napi érdekes – 128

1979_wreckage_of_air_new_zealand_flight_901_on_the_flank_of_mount_erebus_antarctica.jpg

1979. Az új-zélandi légitársaság 901-es járatának roncsa az Antarktiszon. A Mount Erebus vulkán oldalának ütközött sétarepülő gép fedélzetén 257-en haltak meg

Mivel ez volt az első útjuk az Antarktiszra, kellő tapasztalattal nem rendelkeztek, és végzetes hibát követtek el. A pilóták a kedvezőtlen látási viszonyok miatt 3050 méterre ereszkedtek, hogy az utasok láthassák a felszínt, és későn vették észre az előttük magasodó 3794 méteres Erebust. Hat másodpercük volt a reagálásra, de már túl késő volt korrigálni. A mentőakcióban az összes holttestet elszállították, mára a baleset helyét acélkereszt jelzi.

Rollende Landstrasse szerint:

“Egy távoli irányadó helyzete rosszul szerepelt a pilóták térképén. Tudták, hogy ott a hegy, azt hitték, kellő távolságot tartva fognak elrepülni mellette.”

1874_bernard_otto_holtermann_and_the_world_s_largest_nugget_gold.jpg

1873. Bernard Otto Holtermann a világ legnagyobb aranytömbjével, ami Ausztrália leggazdagabb emberévé tette. Alapítványának köszönhetjük a képeket EBBEN a posztban, amiből történetét is megtudhatjuk

1912_felboritott_villamoskocsi_budapesten_a_vervoros_csutortokon.jpg

1912. Felborított villamoskocsi Budapesten a Vérvörös csütörtökön

1919_electric_auto_at_re-charging_station.jpg

1919. Elektromos autó feltöltés alatt egy amerikai lakóház hátsó udvarában

1941_finnish_soldiers_lobbing_hand_grenades_at_the_russians_with_a_slingshot.jpg

1941. Finn katonák a szovjetek állásaira lőnek gránátot egy barkácsolt csúzlival

1941_pancelozott_es_geppuskaval_felszerelt_john_deere_traktor_az_amerikai_hadsereg_szamara.jpg

1941. Páncélozott és géppuskával felszerelt John Deere traktor-prototípus az amerikai hadsereg számára

1947_the_wreckage_of_a_crashed_convair_model_118_it_made_a_forced_landing_in_national_city_california.jpg

1947. Az egyik első repülő autó a Convair Model 118 roncsa a rosszul sikerült kényszerleszállás után. National City, Kalifornia

1953_exiled_egyptian_king_farouk_walking_by_a_pool_in_canzone_del_mare_on_the_isle_of_capri_italy.jpg

1953. A száműzött egyiptomi király I. Faruk sétál a Canzone del Mare egyik medencéje mellett Capri szigetén,
Olaszországban. Tizenkét évvel később a rettenetesen elhízott egykori királyt egy római étteremben érte a halál. Egy hatalmas vacsora után az asztalra bukott, és többé nem kelt fel

1966_american_pressure_suit_designed_by_republic_aviation_for_extended_operations_on_the_moon_s_surface.jpg

1966. Amerikai túlnyomásos űrruha, a Republic Aviation tervezésében. A holdfelszíni munkákhoz készítették

1976_orlando-letelier-a-former-chilean-ambassador-to-washington-and-a-pinochet-opponent-was-killed-by-a-car-bomb-in-washington-d-c-in-september-part-of-operation-condor.jpg

1976. Orlando Letelier egykori chilei washingtoni nagykövet felrobbantott autója az Államokban. A Condor-művelet keretében a szabályosan megválasztott szocialista elnöktől – Salvador Allendétől – katonai puccsal a hatalmat magához ragadó Augusto Pinochet kíméletlenül leszámolt a baloldali elemekkel (tegyük hozzá: az amerikai kormány beleegyezésével)

1994_horn_gyula_kesobbi_magyar_miniszetrelnok_autobalesete_talan_a_saab_9000cd-nek_is_koszonhette_az_eletet.jpg

1994. Horn Gyula későbbi magyar miniszterelnök autóbalesete. Talán a SAAB 9000CD-nek is köszönhette az életét

1994_sign_in_sniper_alley_sarajevo.jpg

1994. Orvlövészre figyelmeztető tábla Szarajevóban

1995_jun_29_u_s_space_shuttle_atlantis_docked_to_russian_space_station_mir.jpg

1995. június. 29. Az amerikai Atlantis űrrepülőgép hozzákapcsolódik az orosz MIR-űrállomáshoz

2001.jpg

2001. január. A leköszönő elnök Bill Clinton biciklizik a Fehér Házban. Utolsó napjairól vicces kisfilmet forgattak, amiben még nagyobb hülyeségeket is csinál. Nem, Monica Lewinsky nem szerepel benne

__________________________________________________________________

18+

1915_8_armenian_girls_crucified_during_the_armenian_genocide.jpg

1915. Az örmény népirtás idején keresztre feszített keresztény örmény nők Törökországban

1929_suicide_on_wall_street_during_the_great_crash.jpg

1929. Egy öngyilkos a sok százból. A New York-i tőzsdekrachban és az azt követő világméretű gazdasági válságban milliók vesztették el állásukat, megtakarításaikat. A képen egy Wall Street-i tetőről leugrott férfi teste látható

1980_oscar_romero_salvadori_puspok_meggyilkolasa.jpg

1980. Óscar Romero salvadori érsek meggyilkolása. Az érsek felszólalt az országban zajló erőszak ellen, és Carter elnöknek is írt levelet, hogy az Egyesült Államok szüntesse be a közép-amerikai ország hadseregének támogatását. A merényletet 11 évig tartó polgárháború követte

2007_aprilis_24_borisz_jelcin_temetese.jpg

2007. április 24. Borisz Jelcin orosz elnök temetése

9 thoughts on “Napi érdekes – 128

  • 2016.02.04. at 16:18
    Permalink

    arra kíváncsi lennék, hogy mivel fotózták le az űrsikló-mir randevút 😮

    Reply
  • 2016.07.15. at 15:17
    Permalink

    @annamanna:
    Na, azért a krími tatárok sem “úszták meg”. Sztálin ugyancsak a kollektív bűnösség jegyében szépen ki is telepítette őket (részben persze valóban kollaboráltak a németekkel). Vagy 50 %-uk nem is élte túl…
    A 80-as évek végén egyetemistaként találkoztam velük a SzU-ban. Akkor már kezdtek “visszaszivárogni” és részben próbálták visszaszerezni régebbi “vagyonukat” is.
    Vissza a “törökökhöz”.
    Talán megérne némi kutakodást egyéb “segédcsapatok” dolga is. Ha jól emlékszem a szerbek is kivették a részüket a hódítók oldalán…
    Azért a törökök nemigen “pacifikálták” olyan mértékben a meszállt területeket itt, mint máshol (lásd Balkán). És ne felejtsük el, hogy az a 150 év nemcsak a lakosság, hanem a gazdaság, a középkori magyar állam (középhatalom) elvesztését jelentette. Egy olyan időszakban, amikor a világ másik fele (bármennyire is voltak kemény háborúk, pl. 30 éves, stb.) őrült fejlődésbe kezdett gazdasági, tudományos és társadalmi szempontból is (“eredeti tőkefelhalmozás”, stb.). Mi ebből kimaradtunk. És ezt a 150 év kiesést a mai napig nem voltunk képesek és sajnos nem is fogjuk soha ledolgozni. Többek között ezért is tartunk itt. Ezért nem kellene “nosztalgiával” tekinteni arra a korszakra, mert a “törökök” fürdőket építettek, meg Gül Baba szerette a rózsákat (hogy közhelyesek legyünk)….
    Még egy gondolat. Ezt – bár eretneknek tűnik és vitatják is -, még megfejelték a XVII. század végétől induló magyar szabadságmozgalmak (Thököly, Rákóczi). Egy “lázongó”, elpusztult, széttagolt, elmaradott országba senki sem akar befektetni. Nagyjából csak az 1700-as évek derekén kezdődik meg nagyobb számban a felhagyott területek benépesülése/ítése (na ez újabb cikkeket igényelne), a “tőke beáralmkása” úgy-ahogy. Tehát ezzel vagy 30-40 évet megint elveszítettünk a török hódoltság után. Ez így összesen kb. 200 év kiesés a történelemből. Kicsit soknak tűnik…

    Reply
  • 2016.07.16. at 03:01
    Permalink

    @vino-et-veritas: “Ezért nem kellene “nosztalgiával” tekinteni arra a korszakra”

    Ezt te most komolyan nekem válaszolod? Amit föntebb írtam, abból az következik, hogy nosztalgiát érzek a törökfürdők meg a rózsás Gül baba iránt? Ügyes, in vino veritas.

    Reply
  • 2016.07.16. at 10:27
    Permalink

    NEM, ez egy általános megjegyzés volt.
    A magyar társadalmat valahogy áthatja ez a “nosztalgikus emlékezés” a már-már homályba vesző időkre, holott ez volt a magyar történelem legtragikusabb szakasza, aminek talán legnagyobb “eredménye” az etnikai ,társadalmi és gazdasági szerkezet teljes felborulása a régióban. És, bár távolinak tűnik, valahol ez vezetett el Trianonig vagy a mai végletesen kiszolgáltatott helyzetig is…

    Reply
  • 2016.07.16. at 21:43
    Permalink

    @annamanna: NEM, ez egy általános megjegyzés volt.
    A magyar társadalmat valahogy áthatja ez a “nosztalgikus emlékezés” a már-már homályba vesző időkre, holott ez volt a magyar történelem legtragikusabb szakasza, aminek talán legnagyobb “eredménye” az etnikai ,társadalmi és gazdasági szerkezet teljes felborulása a régióban. És, bár távolinak tűnik, valahol ez vezetett el Trianonig vagy a mai végletesen kiszolgáltatott helyzetig is…

    Reply
  • 2016.07.17. at 23:52
    Permalink

    @vino-et-veritas: ebben teljesen egyetértek veled. A Mátyás által összehozott fekete sereg szétverése, az adók főúri elzabrálása, az ország védtelenül hagyása, a parasztlázadás vérbe fojtása, Szapolyaiék lepaktálása a szultánnal…. összességében az akkori elit nemzetárulása olyan ősbűn, aminek a levét a mai napig isszuk.

    Reply
  • 2016.07.18. at 07:30
    Permalink

    @annamanna: Ez érthető, csak akkor nem a mai értelemben vett “nemzetben” gondolkodtak, hanem inkább a “nemesi nemzetben”, illetve a “korona” érdekében (ebből megint vita kerekedhet). És a kor szintjén ez nem is volt elvárható (pl. parasztfelkelés “elismerése” a feudális állam alapjainak felrúgását jelentette volna).
    Ennek az egyik, talán keveset említett “eredménye” a románság tömeges betelepülése Erdélybe, akikkel nem is nagyon “foglalkoztak” a XVIII-ik századig, mivel nem voltak részei ennek a rendszernek (más kultúra, más vallás, stb.)…
    Az említettek csak megindították a folyamatot, ami majd az államiság több száz évre való elvesztéséhez vezetett..
    Visszatérve az alapkérdéshez, nemcsak a közelmúlt (kb. 100 év) történéseire kellene mindent ráfogni itthon, amikor ennek eredete sokkal régebbre nyúlik vissza… .

    Reply
  • 2016.07.18. at 17:18
    Permalink

    @vino-et-veritas: Abban a korban alapvetően vallásban kellett (volna) gondolkozni, és a vallási törvényeknek alárendelődni. Muzulmánokkal lepaktálni, nekik megnyitni az országot, nekik ellenállás nélkül behódolni, abban az időben pont egyenlő volt az ördöggel való szövetségkötésben; Jurisich is folyton az Istenre hivatkozik abban a levélben, amit utólag Ferdinándnak küldött.
    Bár az igaz, hogy erre a tilalomra maga a római pápa is magasról tett, és az is lepaktált a törökökkel, meg egyes “keresztény” európai hatalmak is; de akkor a mindennapokat annyira és megszervezte a keresztény világkép, átszőtte a keresztény etika, hogy ezt semmiképpen sem lehetett véletlenül felrúgni. Arról nem is beszélve, hogy II. Lajos halála is nagyon gyanús (pl: index.hu/tudomany/tortenelem/2015/03/25/megsem_fulladt_ii._lajos_a_csele-patakba/ ), márpedig, ha megölték a királyt, az abban az időben elképzelhetetlenül súlyos bűnnek számított, hiszen a királyi hatalmat is valamiképpen Istentől származónak tekintették, és például a magyar koronát a mai napig körüllengi valamiféle szakrális tisztelet.
    mult-kor.hu/cikk.php?id=5564 – az odáig oké, hogy ez az ember osztrák volt, és talán ezért hibáztatta a magyarokat; de ha igaz, amit írt, akkor nem csupán az elit, hanem a köznép is megkeményedett, irgalmatlan, elfajult, erkölcstelen volt (az asszonyok nem adtak vizet a menekülőknek; ezen a panaszon nagyon megdöbbentem).
    Valamilyen szempontból igaz az, hogy a török hódítással “Isten haragja” nem egészen véletlenül sújtotta az országot, valamilyen szempontból igaza volt Kölcseynek, amikor a nemzet bűneiben látta a magyarázatot, és valamilyen szempontból ezeknek a szövegeknek is igaza van: asztahuha.blogger.hu/2015/03/15/gyava-nepnek-nincs-hazaja-avagy-egy-idezet-nyomaban De, mivel mindig fejétől bűzlik a hal, ezért a legnagyobb felelőssége nem a közembereknek van, hanem az elitnek.
    Noha persze mindez nem teszi indokolttá a török hódítást, a rettenetes pusztítást, és pláne nem okoz nosztalgiát Gül baba rózsai után. Tehát, hogy visszatérjek az elejére: ha valaki lepaktál az ördöggel, attól az ördögnek még nem lesz igaza. A törökök bűneit nem racionalizálja a magyar elit árulása (vagy hogy az asszonyok nem adtak vizet a csatából menekülőknek).

    Reply
  • 2016.07.18. at 20:20
    Permalink

    @annamanna: Persze. Az elitnek minden társadalomban komoly szerepe van a döntésekben. Nem felmentve őket, csak ismételve, a korabeli viszonyok között a helyes út felismerése nem lehetett könnyű (pl. megfelelő információk nélkül).Aztán a korban, ami ma jó kompromisszumnak tűnik, lehet, hogy gyávaságnak minősült, stb. És innen, a távoli jövőből, a “kényelmes fotelből” mi tudjuk, mit kellett volna tenni (nem úgy felállni a csatamezőn, nem úgy támadni, Szapolyainak oda kellett volna érni időben, stb.). Csata után okos a katona…
    A “hivatalos” irodalom mellett ajánlott a korról pl. Nemeskürty – Önfia vágta sebét…

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük