Nincs isten

Vallásellenes plakátok a Szovjetunióban

UPDATE: képaláírásokkal

A Szovjetunió megalakulása utáni éveiben a kommunista propaganda a politikai ellenfeleik (egykori tőkések, uralkodó réteg) és a gazdasági „kártevők” (kulákok, nagyparasztság) elleni leszámolása mellett szinte azonnal célba vette az egyházat is.

A materialista nézettel nem fért össze az istenhit és az egyházak szisztematikus elvi és tettleges szétverése már a harmincas évek előtt megkezdődött. A monumentális méretű moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházat már 1931-ben lebontották (azóta a rendszerváltás után, az eredeti formájában újjáépítették).

A moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház bontása, 1931-ben

A kegytárgyakat sok esetben egyszerűen kihajították, vagy megszentségtelenítették, így téve használhatatlanná

A moszkvai Szimonov monostor kegytárgyait hordják ki vöröskatonák

Vallásellenes diáktüntetés Moszkvában

A Tiszteletreméltó Alexij temploma a 30-as években vallásellenes múzeummá alakult, persze nem önszántából

A Szovjetunió vallási sokszínűségére jellemző, hogy a plakátokon együtt szerepelnek a pópák, rabbik, mollák, de még szektás térítők is. Közös jellemzőjük a szocialista tudatú dolgozók templomukba csábítása, ami felesleges próbálkozásnak bizonyul. Sokszor már-már szabotőrnek láttatják őket, a kommunista lét szabotőrjeinek.

Az alábbi plakátok 1929-től csaknem a nyolcvanas évekig fedik le a szovjetkorszak vallásüldözését. Találunk benne korai, a cári világ csökevényeit elítélő képeket, de kozmonautát is, aki az űrben körbenézve konstatálja, hogy ha lenne isten, akkor bizonyára megtalálta volna már.