in

Olajválság az USA-ban – 1973

Az 1973-as olajárrobbanás október 17-én kezdődött, amikor az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete az akkor zajló jom kippuri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot az Izraelt támogató országokba. Az embargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt érintette. A kitermelt nyers kőolaj hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték.

Oil Crisis of 1973 (17).jpg

Oil Crisis of 1973 (2).jpg

Kígyózó sorok

Oil Crisis of 1973 (1).jpg

A benzinkutak oszlopaira napokon belül felkerült a “üres” tábla. Ezekben a kutakban is csak Szentlélek és Megváltás van.

Oil Crisis of 1973 (10).jpg

Oil Crisis of 1973 (11).jpg


“Lassabban hajts ma, vagy holnap gyalogolhatsz.”

Oil Crisis of 1973 (13).jpg

Oil Crisis of 1973 (14).jpg

Oil Crisis of 1973 (15).jpg

Oil Crisis of 1973 (16).jpg

Oil Crisis of 1973 (18).jpg

Oil Crisis of 1973 (19).jpg

Oil Crisis of 1973 (0).jpg

Elszaporodtak a benzinleszívások is. Apa és fia üzen a tolvajnak. 

Oil Crisis of 1973 (21).jpg

Oil Crisis of 1973 (3).jpg

Oil Crisis of 1973 (4).jpg

Némelyik kútnál import üzemanyagot árultak, az eredeti ár 3-4-szereséért.

Oil Crisis of 1973 (5).jpg

“Import üzemanyag minden mennyiségben. Nem olcsó:”

Oil Crisis of 1973 (6).jpg

Oil Crisis of 1973 (7).jpg

Oil Crisis of 1973 (20).jpg

Az energiafelhasználást is korlátozták. Először a közvilágítást. Tábla figyelmeztet az útszakasz kivilágításának hiányára.

Oil Crisis of 1973 (12).jpg

“Kapcsold le az átkozott villanyt!” – matrica figyelmeztet a takarékosságra.

Oil Crisis of 1973 (8).jpg

“A lámpáink nem égnek, de nyitva vagyunk.”

Pontozd ezt a cikket!

0 pont
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Magyar életképek – 1970-es évek

Szovjet retrofuture 1936-1975

in

Olajválság az USA-ban – 1973

Az 1973-as olajárrobbanás október 17-én kezdődött, amikor az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete az akkor zajló jom kippuri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot az Izraelt támogató országokba. Az embargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt érintette. A kitermelt nyers kőolaj hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték.

Oil Crisis of 1973 (17).jpg

(tovább…)

Pontozd ezt a cikket!

0 pont
Upvote Downvote

Total votes: 0

Upvotes: 0

Upvotes percentage: 0.000000%

Downvotes: 0

Downvotes percentage: 0.000000%

127 hozzászólás

Leave a Reply
  1. emlékszem. ez volt az a válság, amelyik nem gyűrűzött be hozzánk.
    aztán persze mégis, csak nem úgy nevezték. és innen kezdődött, hogy minden év január másodikán azt figyeltük, hogy minek, mennyivel megy fel az ára.
    ami persze nem áremelkedés, pláne nem infláció volt, hanem kiigazítás. és sajnálkoztunk a szakadékba tartó nyugaton- egészen addig, amíg magunkat nem találtuk a szakadék alján.
    jut eszembe- hogy áll mostanában a hanyatló nyugat..?
    és mennyi a forint árfolyama..?
    mégis lehet kétszer ugyanabba folyóba lépni..?

  2. @nandras01: Abban az időben még mi is termeltünk kőolajat egyrészt.
    Másrészt az oroszoktól érkező kőolajat a világpiaci ár előző ötéves átlagán vásároltuk, ami tompította a drágulás sebességét.

  3. @teddybear01: ja, csak akkor kezdtek morogni az oroszok, amikor az ÁFOR világpiaci áron értékesítette tovább az ő áron alul beszerzett olajukat.

  4. Azért van abban valami báj, amikor egy címfestővel csináltatott gyönyörű zománctáblán olvasható az, hogy “ideiglenesen kifogyott a benzin” 🙂

  5. Az én (41) tudatomban épp tegnap villant meg,hogy a világ nem változik. A pékek már most (!) nyígnak, hogy 20-30%-os emelésre lesz szukseg a kenyer araban, mert keves es rossz gabona termett. Itt evrol evre van valami szarság, amire hivatkozva mindennek folyamatosan emelik az arat. A fonokom (francia) meg nem erti, hogy a 4 eves periodus lejarta utan miert akarja a szolgaltato 16%-kal dragabban ujrakotni a szerzodest (euroban kifejezve ugyanez a dragulas 3% alatt marad)…

    Ez az olajvalsag is csak csepp volt a tengerben. En a 90es evek elejen 20 forintos benzinarral kezdtem a motorizaciomat, most a szemem se rebben a 420 miatt. A eleg lassan csepegtetik, az ember minden valtozast eltűr (lasd még elelmiszeripari mocsok, amit megveszel parizer neven)

  6. Amugy mennyi ideig tartott ez a “no gas” állapot az usa-ban? Napok? Hetek? Honapok?

    Es az “import gas” hogy értendő? Egyrészt volt a déli államokban saját kitermelés, másrészt logikusan most is csak a határmenti (mexico, vagy kanada) államokba lehetne import kakaót juttatni, nem?

  7. A lassításra felhívó tábla azért érdekes, mert mi lenne, ha általánosan alkalmazná ezt a világ? Mindenki mindenhova rohan, autpályán 130-150-es tempó.

    Vajno eljön majd az a pillanat, hogy korlátozni fogják a csúcssebességet a fogyasztás visszafogása miatt? 70-es tempónál egy autó a 1/3-át sem fogyasztja a 130-150-es tempó fogyasztásával összevetve. Persze ma mindenki mindent azonnal akar…

  8. @molnibalage:
    Azért ez így nagyon erős túlzás.
    Suzuki Swift 1.3 benzin 5-5,2 literes fogyasztás 90 körül. Ugyanez 150-nél 7-7,5 liter.(nem 10-15 liter)
    VW Passat 2.0 dízel, Az arány 5,4-5,8 a 7,2-7,8(nem pedig 13-18 liter)

  9. @molnibalage: Ezt én sem értem! Tisztára Niki Laudázik mindenki, de minek? Mintha bármi is múlna azon, hogy 20 vagy 25 perc alatt ér ki a városszéli tacskó áruházba…
    Van egyébként erről egy tanmese, Jacques Tati Kisvárosi ünnep (Jour de Féte) c. filmje. Arról szól, hogy egy falusi postást beugratnak a körhintások, hogy “amerikai módra” kell kézbesíteni, vagyis hogy fő a gyorsaság. Meg is próbálja szegény, de őrületes kalamajkákba kerül a kapkodás miatt. 🙂

  10. @W123qp: Tök jó, hogy én leírom, hogy 70-es tempó vs 130-150, erre te meg jössz a 90-es fogyasztási adatoddal…

    Az összefüggéseket ugye vágod, hogy pont 80-es tempónál kezd durván nőni a fogyasztás a legtöbb autónál…?

    Amikor utas vagyok megszoktam kérni a sofőröket, hogy egy rövid ideig tartsa a ’70-es tempót. Jellemzően ekkora eltérések jönnek ki, de szórás persze van.

    Egyébként meg egyáltalán nem túlzás. Vannak a távolsági rekordokat döntögető autósok akik sima szériaautókkal 3 liter körüli fogyasztást érnek el vagy kisebbet. A bátyus új autója 75-ös tempóval légkondi mellett mutatott alig 4 literes fogyasztást nyáron. Alacsonyabb külső hőmérsékletnél légkondi nélkül 70 alatti tempónál ez jó, ha 3,5 liter.

    A főnök Octaviájával mikor bejárásra megynük, akkor autópályaán 130-as tempónál majdnem 8 liter a fogyasztás.

    Szóval nem, nem túlzás. Ha az emberiség leszokna a rohanásról benzin gázolaj fogyasztása alsó hangon 1/3-dal csökkenne, de akár a felére is.

  11. @molnibalage: hogy ez mennyire így van hadd mondjak én is példát:
    Egykori 1.6-os Zafirám 130-140 körüli tempónál tragikus 12-13 litert fogyasztott. 75-80-nál csak 6.5-ot.

    Előtte Mitsubishi Space Star 1.3-al jártam. Egy ízben egy hónapot töltöttem Hajdú és Szabolcs megyében munka ügyben, faluról-falura döcögtem a rossz utakon 50-60-nal és döbbenetes 2.8-3.4 közötti értékeket mutatott a 200 km-es nap végére a fedkomp. Nem hittem el és újra teletankoltam. Pár nap alatt rájöttem, hogy valós a szám…

  12. 1974-ben pontosan az olajválság hatására vezették be az 55 mérföldes szövetségi limitet. Azt remélték, ettől 2.2%-kal csökken majd a fogyasztás. Ám a csökkenés 1% alatt volt, többek között azért, mert az autósok nem tartották be és az egyes államok is többé-kevésbé szabotálták.

  13. @Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos: No meg mert ez még a karburátoros korszak volt, márpedig köztudott, hogy a karburátor pillangószelepével leszabályzott, részteljesítményen járó benzinmotornak dramatikusan romlik a hatásfoka. Erre akkoriban egyetlen megoldás volt: a kis hengerűrtartalmú motorok beépítése. Japánban 360 köbcentimétertől kezdődtek a hetvenes évek kocsijai, és Európában még a családi kocsik is 1200-1500-as motorokkal jártak. Aki többnyire városban furikázott, annak ez jelentette az ésszerű kompromisszumot végsebesség és átlagfogyasztás között.
    Amerikában kicsit más volt a helyzet, ott 5000-6000 köbcentis v8-akkal hosszabbították meg a faszukat az emberek, na ezek aztán 55mph-val döcögve igen tisztes mennyiségű naftát be tudtak kapni mondjuk egy előttük/mögöttük haladó Fiat 124-hez képest.

  14. @Andrassy Gabor: A karburátor pont azért van, hogy különböző terheléseknél tartsa az optimális(hoz közeli) benzin-levegő arányt. Nyilván egy modern elektronikus keverékképzés ezt pontosabban végzi, de az elv ugyanaz. Ha a pillangószelep kevesebb levegőt enged, kevesebb üzemanyagot adagolunk (állandósult üzemben).

    Nagyobb sebességnél törvényszerű a magasabb fogyasztás, hiszen a légellenállás a sebesség négyzetével emelkedik.

  15. Nem akarok elégedetlenkedni de ezen összeállítás képeit már láttam korábban itt az oldalon.

  16. @molnibalage: El kéne döntened, hogy 70-nel a 130-hoz képest 1/3 a fogyasztás, vagy 1/3-dal alacsonyabb. Mert mindkettőt írtad, az utóbbi közel is van a valósághoz.

  17. Az 1/3-a az egy orbitális baromság, jó esetben elírás (sajnos mostanában a tv-ben, rádióban, újságban, stb. megszokott statisztikák miatt már érzékeny vagyok az ilyen “elírásokra”)

    Az 1/3-dal kevesebb (vagyis a kb. 60-70%-a) az reális.

  18. Nem akarok megbántani senkit, de a Mitsubishivel a 3 literes fogyasztás is “vicces”.

    http://www.auto-data.net/en/?f=showCar&car_id=15569

    Érdekes, mindenkinek a saját autó fogyasztása is olyan mint a gázszámlánk, a kutyánk tanulási képessége, vagy a gyerekeink szellemi képessége. Irtózatosan fontosnak tartjuk, hogy jobbak legyünk a másiknál, ebből aztán túlzások, abból pedig legendák születnek.

    Nincs – illetve igen kevés extra kis teljesítményű és súlyú – autó, amelyik 3 litert fogyaszthat 100 km-en.

  19. @Dzsala elnök: Saját tapasztalat szerint tök átlagos Renault Megane II 1.5dCi országúti forgalomban a 4 liter reális. Fix 70-nel haladva nem elképzelhetetlen a 3 liter, csak persze a való életben nincs hosszú távon fix 70.

  20. @Dzsala elnök: A Prius II valós országúti forgalomban 4.5 alatt van. A Prius III még jobb is. A v talán kicsit rosszabb a nagyobb méret miatt, de az 5.6 túl sok.

  21. Bocsi, találtam jobbat:

    2014 Toyota Prius c
    4,7l/100 km

    persze ő is hibrid és 2014-et írunk, nem 2001-es autóról beszélünk!
    Be lehet állítani, hogy mintha sosem állnál meg vele (dugóban, lámpánál), akkor lemegy 4,4-re.

    A Mitsubishi Space Star 1,3 fogyasztása a gyári katalógus szerint is: 8,6/ 5,6/ 6,6

  22. @Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos: Nem vitattam, hogy gyorsabban menni drágább. Én pont arról beszélek, hogy v8-al 55mph-val menni drágább, mint mondjuk egy ezeröcsivel. Pedig azonos technikai nívón vannak. Csak éppen az ottómotor hatásfoka részteljesítményen jelentősen romlik.
    Ha jól emlékszem, e témakörnek Ternai Az autó c. könyvében egy teljes fejezetet szentelnek, bővebben lásd ott!

  23. @Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos:

    itt most abból indulhatnak ki, hogy a fedélzeti számítógép ilyen számokat ír ki, amikor megyünk, de azért azt is tudni, hogy annak sok köze nincs a valósághoz 100km-en

    Azért csak a fogyasztást nézni ökológiailag, azt gondolom nem elég széles látókörre vall.

    Sarkított példa: ha az a dolgozó ember 200 km-t utazik több megállással, hogy a bérét megtermelje, akkor máris nem mindegy, hogy 70-nel megy és közel 3 órát utazik vagy 130-cal (a pályán természetesen) és másfél órát. Itt ne az ő bérére gondoljunk, hanem az elvégzett munka mennyiségére, ugyanis, ha még egy embert fel kell venni, mert csak hetvennel tud menni és nem lesz kész időben, akkor máris egy-egy (azaz kettő) dolgozó emberke utazik két autóban. És még mindig csak 3 tulajdonságot ragadtunk ki igen bonyolult világunkból…

  24. @Dzsala elnök: Semmi sem csökkenti a fogyasztást úgy, mint a *tulajdonos* 🙂
    A 3 liter még a VW Lupónak is csak speciális gumiabroncsokkal és már csalásokkal jött össze.

  25. Ford Focus 1.8TD finoman menve 5 liter körül volt, 210-zel viszont fel lehetett tolni úgy, hogy 300 km-en elfogyjon az üzemanyag :), tehát olyan 17-18 literre

    Na ez már 1/3-a, sőt jobb is 🙂

  26. @Dzsala elnök: A hibrid autót tudni kell a helyén kezelni. És az a hely a városokban van. Minden egyéb szempontból üzemanyag nyersanyag pazarlás, környezetkárosítás. Szerintem. Miért is írok ilyen eretnekséget és vállalhatatlant? Nos műszaki tudásom kicsi, szal’ vitatkozzon velem aki tud és akar, de: A hibridben az a jófejség, hogy a fékezéskor egyébként elpazarolt energiját villanydelejjé változtatja eltárolja ügyesen az aksijába és amikor kell, akkor ki lehet onnan nyerni. Azaz az energia mindenképp a hagyományos motorból jön – csak éppen amikor annak egy részét kidobnánk, akkor az okos hibrid ennek egy részét képes eltartalékolni. Nem az egészet – csak egy részét, tökéletes gép nincs. Van ugye e mozgási energia -> ebből csinál villanyelejt (nyilván nem 100%-os a folyamat) eltárolja azt (hatékonyság?) majd aáraból meg megin mozgási energiát (és ez sem 100%-os hatékonyság). 3 lépcső van, ha mindhárom 90%-os hatékonyságú (ami azért nem semmi, kevés ilyen gép lehet, ami ezt tudja), akkor 100%*0.9*0.9*0.9 = 72% -> no a fékezésnél kidobott energia 72%-a újrahasznosítható. Remek.

    Már ugye ha van fékezés. Node ha kimenek aútra, oszt tolok egy stabil 70-et, akkor nincs igazán fékezés. Az ótópályán sem jellemző 130-nál. NINCS miből ügyeskednie annak a fránya hibridnek. Viszoooont cserében az ótóm cipeli az aksikat meg a villanyotortot. Azoknak meg súlya van. (nő a fogyasztás 🙂 ) Meg ára. Meg ritka fémek kellenek hozzá. Meg el is tud romlani.

    Ezt a képet pár dolog még árnyalhatja: mittomén a start/stop automata jó dolog. De igazából rohadtul nincs köze a hibridséghez. Az is csak egyfajta “csalás”, ha áramot táplálunk a kocsiba, mer’ attól, hogy nem literben mérik még energija az. Meg még pár apróság. De lényeg a lényeg – a hibrid autó városban takarékos, egyébként meg nem. Szerintem.

  27. @JTom: erről beszéltem, fedélzeti számítógép mutatja. Nem tudom mi alapján mutat, erről beszéljen egy autószakértő, de én másképp mérem, ami sosem stimmel a fedélzeti szgéppel. Amit el tudok képzelni az az, hogy a sz.gép akkor írja, ha tökéletesen tudod tartani a tempót (ami ugye máris nem lehetséges), persze az sem mindegy, hogy emelkedő, lejtő, lendületben volt-e a kocsi, vagy éppen gázt kell adni (már pedig bármilyen tempó tartásához kell adni, ha éppen nem lejtőn vagyunk). Tehát igen, el tudunk ilyen pillanatot kapni a fedélzeti számítógépen, csak marhaság 100 km-en tekintve.

    Én így mérem:
    telitöltöm a tankot, lenullázom a km-órát, majd amikor újra tankolok (természetesen megint csurdig), akkor a hiányzó benzinnel tettem meg a km számlálón megjelenő távolságot.

    Immáron csak néha kihagyva, közel húsz éve figyelem így a fogyasztást, és az igencsak megerősíti a gyári leírásokat (mind a céges kocsikon, mind sajáton), talán nem véletlen. A gyári leírások pedig nem tartalmaznak 3 liter/100km-t egyik számban sem (három szokott ugye lenni – ún. fogyasztásterc), pedig bizonyosan szívesen leírnák azt.

  28. Nagyon régen az egyik nagyfőnöknek volt egy Opel Mondeója, elvitt egy darabig, valamiért kocsi nélkül voltam, először láttam fedélzeti komputert, ami fogyasztást mutat. Csodaértékeket láttam rajta a pesti belvárosban (mondjuk jelentősen ugrált az érték, el lehetett kapni negatív csúcsokat is), mondom ennyit fogyasztana? Persze kiderült, hogy nem.

  29. @Dzsala elnök: természetesen én sem hittem a fedkompnak. és ráadásul – aki emlékszik még rá – volt valaha egy suzuki fogyasztási verseny. ott mehettél 10-el is akár. jókat röhögtem a két-három literes eredményeken akkoriban én is.
    szóval természetesen a napi kb. 200 km út után én is visszatankoltam telire a kocsit és alig ment bele hat liter.
    akkor kezdtem érteni a dolgot.
    lehetséges a három liter. ÖTVENNEL kell menni. próbáld ki. de ne pesten. 🙂
    ha meg nem hiszi el nekem sem senki, az sem fáj vagy érdekel különösebben. eddig nem is mondtam senkinek, csak a feleségemnek. szóval nem szoktam sörfingszagú kanbulikon erről anekdotázni. 😀 nekem ez tény. megtörtént.

  30. @JTom: tudod vannak olyanok dolgok, amiket csak akkor hisz el az ember, ha saját szemével látja, még akkor is, ha egyébként igaz

    Tehát nem kételkedem a szavadban, de nekem ez olyan dolog, kérlek, ezért ne haragudj rám!

    Nekem is van olyan történetem, amit senki se hinne el nekem a nagyon baráti körön kívül, pedig igaz.

    De egyébként hol lehet menni Pesten kívül ötvennel?

    De még ez is ott van akkor, amire senki sem reagált:
    “Azért csak a fogyasztást nézni ökológiailag, azt gondolom nem elég széles látókörre vall.

    Sarkított példa: ha az a dolgozó ember 200 km-t utazik több megállással, hogy a bérét megtermelje, akkor máris nem mindegy, hogy 70-nel megy és közel 3 órát utazik vagy 130-cal (a pályán természetesen) és másfél órát. Itt ne az ő bérére gondoljunk, hanem az elvégzett munka mennyiségére, ugyanis, ha még egy embert fel kell venni, mert csak hetvennel tud menni és nem lesz kész időben, akkor máris egy-egy (azaz kettő) dolgozó emberke utazik két autóban. És még mindig csak 3 tulajdonságot ragadtunk ki igen bonyolult világunkból…”

  31. @szita szita péntek: Pont ezért hegyvidéken is hasznos. Az ungarische pußtán tényleg az van, amit mondsz: nincs mit visszatölteni az akkuba.

    @Dzsala elnök: egy kollégám is így mérte. Egyszer vett egy Moszkvicsot, és persze elsőként a fogyasztását kellett jól megmérni, az a legfontosabb. Mi meg rádumáltuk, hogy lesz az még jobb is, csak be kell állítani, és amikor nem figyelt oda, akkor kólásüvegből benzint töltöttünk be neki. Aztán jött be egy hét múlva, hogy “gyerekek! 6 litert fogyasztott a moszkvics városban!” Mondtuk neki, hogy ez még jobb is lehetne, ha megvenné a turbópörgettyűt a karburátor légtorkába… megvette, betette, itattuk a moszkvicsot… “igazatok volt, lement 4,5 literre!” Mondtuk, hogy kéne még csappantyút is tenni a kipuffogó végére, hogy ne menjen ki a meleg a motorból, meg elektronikus gyújtást, mert a nagyobb szikra nagyobb robbanást csinál, és akkor ugyanannyi benzinnel jobban megy… Jött be rákövetkező héten, hogy “ezt nem hiszem el! 2,5 litert fogyasztott a Moszkvics százon! Ezt nem hiszem el!” Akkor mondtuk neki, hogy meg kell osztania a tapasztalatait másokkal is, írja meg az Auto-Motornak meg az Ezermester Magazinnak, hogy mások is spórolhassanak… Meg is írta a hülyéje, aztán felháborodottan mesélte, hogy “nem hitték el ezek a rohadtak, azt mondták, hogy hazudok, vagy rosszul mérek, pedig csak le tudom már mérni!” Hónapokig szopattuk a komát, de amikor nyaralni volt, és a moszkvics leszlapálta a gatyáját is, gyanút fogott, és elkezdett naponta tankolni, és kiszúrta a napot, amikor megkapta az utántöltését a gyárudvaron. 🙂

  32. @Andrassy Gabor: v8-al 55mph-val menni drágább, mint mondjuk egy ezeröcsivel. Pedig azonos technikai nívón vannak. Csak éppen az ottómotor hatásfoka részteljesítményen jelentősen romlik.

    Igazad van.

  33. @szita szita péntek: “Node ha kimenek aútra, oszt tolok egy stabil 70-et, akkor nincs igazán fékezés. Az ótópályán sem jellemző 130-nál. NINCS miből ügyeskednie annak a fránya hibridnek.”

    De van miből. Időnként ott is kell lassítani forgalmi vagy útviszonyi okokból, illetve vannak emelkedők és lejtők.

    “De lényeg a lényeg – a hibrid autó városban takarékos, egyébként meg nem. Szerintem.”

    Bocs, nem a szerinted számít, hanem a mért értékek számítanak. És azok országúton 4.5 alatt vannak, (autópályán 5-5.5 között – ott valóban nem nyerő a hibrid). Mindezek egy 7 éves autóra vonatkoznak, olyanban ültem.

  34. @molnibalage: Így meg aztán teljes marhaság az egész. A lakott területen megengedett sebesség alatti fogyasztás összehasonlítod, az autópálya tempó feletti fogyasztással.
    Ennek mi értelme?

    „A főnök Octaviájával mikor bejárásra megynük, akkor autópályaán 130-as tempónál majdnem 8 liter a fogyasztás.“
    És milyen tempónál fog 2,6 litert enni?

    „Amikor utas vagyok megszoktam kérni a sofőröket, hogy egy rövid ideig tartsa a ’70-es tempót. Jellemzően ekkora eltérések jönnek ki, de szórás persze van.“
    Ennek sincs értelme. Vezess le 2000-3000 km-t 70-nel, és akkor nézd meg hogy mennyit fogyaszt

    „Egyébként meg egyáltalán nem túlzás. Vannak a távolsági rekordokat döntögető autósok akik sima szériaautókkal 3 liter körüli fogyasztást érnek el vagy kisebbet. A bátyus új autója 75-ös tempóval légkondi mellett mutatott alig 4 literes fogyasztást nyáron. Alacsonyabb külső hőmérsékletnél légkondi nélkül 70 alatti tempónál ez jó, ha 3,5 liter.“

    És közben a szüttyögéssel mindenkit feltartani…Rövid távon lehet extrém fogyasztási adatokat elérni, behajtott tükrökkel, vitorlázva, de ez nem reális a valós életben.

  35. @Andrassy Gabor:

    “hogy 20 vagy 25 perc alatt ér ki a városszéli tacskó áruházba… “

    Hosszú távon megéri mert jelentős időmegtakarítás ha 150-el mész pályán és nem 90-el stb.

    “márpedig köztudott, hogy a karburátor pillangószelepével leszabályzott, részteljesítményen járó benzinmotornak dramatikusan romlik a hatásfoka.”

    Minden Otto-motorban van pillangószelep még az injektorosban is (ma már persze a szeleppel is lehet ezt szabályozni de nem általános), de valóban a karbi többet eszik.
    Amúgy minden motor részterhelésen jár az esetek 90%-ban, valójában a fogyasztás sokkal több lenne ha kis köbcentis motorok teljes terhelés közelében járnának pl a nyomaték rugalmasság hiánya miatt.

    “Amerikában kicsit más volt a helyzet, ott 5000-6000 köbcentis v8-akkal hosszabbították meg a faszukat az emberek,”

    Az autók nagyok és nehezek voltak, hely és anyag meg volt.
    A nagy köbcenti oka pedig hogy kényelmes és halk, magas az élettartama. alacsony fordulaton meg nem eszik többet mint egy fele akkora magasabb fordulaton!

  36. @nandras01: Annyira éreztem, hogy ne, fogod megállni aktuálpolitizálás nélkül… Szánalmas. Minden esetre nálunk nincs benzinkorlátozás. És nő a üzemanyag-fogyasztás.

  37. @molnibalage: Egy fűnyírómotoros autó esetében persze, hogy így van.
    Főnököm A6-osval voltunk Németországban (3.0 V6 TDI quattro) 160-180-as tempónál sok gyorsítással-lassítással evett 7 litert. Pont ugyanennyit eszik 120-130-nál az 1,3-as benzines Fordom.

    Amúgy igen, persze, lehetne lassabban menni. Legfeljebb az életben nem érnél oda egy hosszabb út végére.

  38. A fogyasztás szinte csak jobbláb- időjárás- és útvonal függő. Én ugyanabból az 1,4 l benzin kombi Astra G-ből kihoztam már 5,9-es és 10,4-es fogyasztást is. Az első az 400 km nyáron, de klíma nélkül, a második télen városban rövid utakon. Számít még a kocsi általános műszaki állapota (guminyomás, légszűrő egyebek) is. De a vezetési stílus az egyik legfontosabb.
    Az meg, hogy a pillanatnyi fogyasztásmérő mit mutat, nem érdekes. Egy intenzív gyorsítás meglendíti akár 60-70 l/100 km-re is, de utána motorfékes gurulásnál meg 0 (konkrétan, mert az injektor nem fecskendez!). Normál haladás meg 3-4-5 l. Hogy ezek az üzemmódok hogyan váltakoznak egymás után, az adja meg a fogyasztást. Ezt pedig a sofőr határozza meg a jobb lábával és az útvonallal.

  39. @GERI87: Nem vitatom, hogy időmegtakarítás. Kérdés, hogy érdemes-e költségek és kockázatok árán időt megtakarítani azért, hogy utána azt az időt úgy ahogy van, elbasszuk? (Mondjuk lerogyjunk a képcső elé ritkanlathatotortenelem.blog-ot kommentelni. :)) Szerintem nem. Én legalábbis már évek óta nem sietek sehova.
    Hát azt azért vitatnám, hogy a kis köbcentis motorok bármilyen körülmények között tudnának is többet fogyasztani, mint a nagyok. Hacsak nem szívódieselről beszélünk. Ott szinte mindegy a hengerűrtartalom, csak az számít, hogy “mekkora lábad van.”
    A motorok meg, még a kisköbcentis motorok is, az autó egyik legtartósabb részei. Általában a karosszéria, futómű, kárpitok, minden szanaszét pusztul már, de egy minimális karbantartást kapó a motor még akkor is vígan jár.

  40. @Andrassy Gabor: Az utolsó mondatod egyre kevésbé igaz. A kisturbós benzinesek, common rail dízelek könnyen szét tudnak esni. Lásd Novoth Tibor cikkeit a Totalcaron.

  41. @Andrassy Gabor: Nem is a motor megy tönkre, ma már a főtengely, hajtókar, dugattyúk stb. nagyon jól bírják. A különböző segédberendezések azok, amik megadják magukat. A turbo vagy a nagy mumus a kettős tömegű lendkerék (ez nem segédberendezés, de nem is a motor, hanem az erőátvitel része). Régen hallottam már olyant, mint ami anno a trabantunkkal volt, hogy eltört egy autó fő- vagy vezérműtengelye csak úgy (a 2005-2006 évjáratú 1,4-es Opel Twinport vezérműtengelytöréses széria egyszeri eset, amire van megoldás).

  42. Iszonyatosan rossz iranyba gondolkoztok, mindannyian! A mai bilagban egyszeruen NEM LEHET 70-nel menni. Igen persze, leirva kurva jol mutat, hogy “csak 5 percet buktam, de 3 litert figyaszt a kocsim”, de sajnos az allitas egyik fele sem igaz!

    Ha igaz lenne, az autogyarak nem koltenenek dollar es euro millardokat a fogyasztascsokkentesre. Arrol nem beszelve, hogy egy 300km-es tura meg 70-nel haladva 4,5 ora, 130cal meg 2,5. Abban a 2 oraban pont el lehet intezni egy csomo mindent. De mar egy Győr-Bp tavon is 40 perc a kulonbseg IRANYONKENT. Es a legtobbunknek baromira hianyzik az a masfel ora a napjabol.

    Sőt, a legtobb kozuti baleset eppen az ilyen indokolatlanul 70-nel tuttyogo fogyasztasbajnokok miatt osszegyulo kocsisorokban tortenik, ezert sem kellene a hulyeseget reklamozni.

    Amugy meg most jottunk meg egy 1300km-es Ausztria-Szlovenia turarol, volt benne autopalya (120-130-cal), orszagut (90-110-zel) es alpesi hago is boseggel. Az 1,7 tonnas, automata valtos dizel kombi autom evett 6,68 litert 100 kilometerenkent. Akinek nincs ennyi penze uzemanyagra, az NE ULJON AUTOBA. De ne téritsen itt (sem) a rossz iranyba!

  43. @protézisesh: Most kövezzetek meg, de nem a lassan haladók okozzák a balesetet, hanem aki mögötte nem bír TÜRELMESEN menni és kivárni a BIZTONSÁGOS előzés idejét. Nem az egyenletes lassú haladás a fő gond, mert azt megelőzöd és kész. Az idegesítő az, ha valaki ingadozóan halad. Egyenesben, mikor előzhetnél tolja, mintha muszáj lenne, de jön a kanyar és lelassít 70-re mert most kanyarodni kell.

  44. @Andrassy Gabor: a “nem sietek” es a “70-nel megyek” kozott oriasi kulonbseg van ám!!!
    A nem sietek nalam annyit jelent, hogy ures uton 100-110 (autopalyan 135 tempomattal), es ha utolerek valakit, nem torekedem azonnal a megelozesere, hanem visszalassulok az o tempojara, mig kenyelmesen meg tudom elozni.

    A 70-nel menés viszont kimeriti a gondatlansagbol elkovetett emberoles fogalmat, mert ott mar a potkocsis kamionokat is fenntartod es elobb-utobb valakinel elpattan a hur es. Rosszkor, rossz helyen kezd elozni. Csak azert, hogy te sporolhass par deci benzint…. 🙁

  45. @Pootj: sajnos nem igy van. Ha már 2-3-nal tobb jarmu van a sorban (70-nél mar teherautok is utolernek!) akkor biztos lesz kozottuk, aki nem tud/mer/akar elozni akkor sem, ha biztonsagos lenne. Aki meg 5-8-12-ik a sorban, az mar csak a vegtelen sort latja, amit elkezd elozgetni. Mivel a sor gyakran tomott (a tagok KRESZ-ELLENESEN nem tartanak elegendo kovetesi tavolsagokat), elobb-utobb bukta a vége, valaki a temetoben végzi. Az egyetlen benzinsporolo miatt.

  46. @protézisesh: NEM a benzinspóroló miatt, hanem azért, mert TÜRELMETLEN! Ez nagy külnbség.
    Egyébként ha mindenki 90-nel menne, az lenne az igazi, ugyanis a 2×1 sávos útnak 90 km/h környékén a legnagyobb az áteresztóképessége. Ez a követési távolságból és az időegység alatt megtett útból jön ki.

  47. @protézisesh: Egyébként az is előfordulhat, hogy nem beninspórolásból megy valaki lassan. Lehet, hogy olyant szállít, ami érzékeny a rázkódásra, törékeny, rosszul van az utasa vagy hasonló. Esetleg az autója nem olyan, hogy tartósan bírná a 90-es tempót (trabant, kispolszki és társaik). Szóval ne ítéljünk elsőre és legyünk türelmesek.

  48. @Dzsala elnök: A fogyasztás csökkentése nem erről szólt. Sokan vinnyognak, hogy lesz peak oil. Ha egyszerűen nincs elég nafta, akkor marad az, hogy valahol korlátozol, hogy legyen…

    Az 1/3-os csökkentés az egy általános becslés volt arra, hogy mindenki lassítana, tehát 66% marad. Az viszont látszik, hogy tartósan alacsonyabb sebességen a megszokott kb. 7-8 literes fogyasztáshoz képest 130 körüli tempónál jelentősen mérsékelthető, ha 70 táján mész, ez egyes esetekben 60%-ot is elérheti.

  49. @Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos: Jaj, hát a fogyasztói autó az egy külön kategória. 😉 Itt a hetvenes évek technikáiról beszéltem. Az elektronizált aszfaltpattanások direkt pénznyelők, nem szabad megvenni őket. Szomszéd bácsi is megkapta két hónapja a 300e Ft-os árajánlatát az 80e km-et futott escortjához való porlasztócsúcs-készletre, majdnem a mentő vitte el az autósboltból, olyan rosszul lett. Az én öt évvel régebbi, szívódiesel escortomhoz ugyanez a móka 15e HUF. Jól kicikiztek a fogyasztók, amikor körbelakatoltattam, hogy “minek költesz még arra a szarra, amikor itt a korszerű, kompjutervezérelt csodaautó, 0 Ft indulóval elhozható CHF-re….” stb., most meg én röhögök rajtuk, ahogy belefulladnak az ipari hulladékaik törlesztőjébe és horror drága karbantartásába. 🙂

  50. @W123qp: Senki nem írja elő, hogy az autópályán 130 vagy afeletti tempóval menjd… A szuperzöldbalfasz “környezetvédő” németeknél is megy a pazarlás, mert ugya sebességkorlátozás az nincs autópályán.

  51. @protézisesh: Seni nem mondta, hogy 70-nel kell menni, gondolatkísérletről volt szó. Most még az. Azt lehet, hogy egyszer meg muszáj lesz…

    Egyébként már a 110 és 130 tempónál is akkora fogyasztás difi van, hogy amennyivel gyorsabban mész 130*nál, annyival hamarabb lesz üres a tank. A tankolás annyi időt vesz el, hogy semmit sem nyersz…

  52. @Pootj: turbó? fémgumi alkatrészek? műanyag? kompjutervezérlés? ha ingyen adnák, akkor se kéne! Hogyisne, hogy demoklész kardjaként lógjanak a fejem fölött százezer forintos javítási költségek?! Éppen elég drága a tankolás is, dehogyis akarom én még a szaxervizet is pénzzel tömni!

  53. @protézisesh: Neked a “nem sietés” az, ha csupán 5-10 km/h-val léped túl az adott útra megengedett legnagyobb sebességet? =8-o Mi lenne, ha egyszer sietnél?

  54. @Pootj: Nem csak áteresztőképesség kérdése ez. A műutakat bizonyos sebességre tervezik. Aki ezt a tervezési sebességet túllépi, folyamatosan kockáztatja az életét. No persze egy bizonyos tartalék, túltervezés van… de addig jár a korsó a kútra… tanulmányút: 811-es. Nincs olyan kanyar, amelyikben ne lógna egy-két koszorú a fákon. Azok is siettek.

  55. @Pootj: Én csak egyszerűen szeretek lassan menni, nézelődni, esetleg a beláthatatlan kanyar után az úton heverő pótkeréken nem fölborulni… továbbá úgy van az autóm áttételezve, hogy ötösben 70-80kmh fölött már 3000-es fordulaton bőg a motor, a franc akarja azt hallgatni egész úton… krepegjen csak szépen 2500-ön, ráérek. Majd ha sietek, akkor bérelek egy Cesnát. :-p

  56. @molnibalage: Továbbra sem vagy képes az in vitro körülményekből kilépni. Napi szinten járok autópályán. Eleinte úgy gondoltam, hogy megyek majd 110-el, mert akkor haladok is (kb 30 km-t megyek pályán) és nem is eszik sokat.
    Aha.
    Ahogy azt a Móricka elkérdezi!
    110-el konkréten nem tudsz haladni. Utoléred a 90 körül menő kamionokat, de az előzéshez nincs elég sebességkülönbséged. Ergo oda kell lépni neki. Vagy fékezni, hogy ne kenődj fel a hátfalra, amíg elfogy a sor a belső sávban. Kb. 120 az a minimális sebesség, amely elég ahhoz, hogy előzni is lehessen. Ja, az eredmény: ugyanannyit eszik 110-nél, mint 120-130-nál.
    Meg kell érteni, hogy a valós forgalmi körülmények közt nincs olyan, hogy állandó sebességgel megyünk. Nincs.

  57. @Fehérlapos: Itt nem ez a jellemző. A 811-es egy régi-régi szekérút, éles kanyarokkal, és gyönyörű, kétszáz éves fasorral két oldalt. Forgalom kb. semennyi sincs rajta, emiatt a hülyegyerekek pár kilóméter után nikilaudázni kezdenek. Aztán előbb-utóbb valamelyik éles kanyart már nem tudják bevenni 110-el, és fölkenődnek a fasorra, mint az a bizonyos éji bogár Arany János költeményében. 🙂
    Ez a darwini kiválasztódás a gyakorlatban.

  58. @Grgabácsi: vagy beállsz valamelyik kamion szélárnyékába 90-nel. 30km táv 120-al 15 perc, 90-nel 20 perc. Nem egy olyan őrületesen nagy különbség…

  59. @Andrassy Gabor: anyam Ford Fusionjaban (1.4i) a 100 kmh mar remponak tunik. Az en automban 130nal csend van, mint egy nappaliban, am motor 2200-at forog, a hidropneumatikus felfugesztes vasalja az utat,nincsenek ingerek. 2szamjegyu fouton (legalabbis itt a Dunantulon) az utak vonalvezetese is olyan, hogy 80-90-nél annyira ingerszegény az utazas, hogy elalszom tole.

    Amugy ugyanolyan utakon, ahol nalunk 90 a megengedett, Ausztriaban 100zal lehet menni. Ott más a fizika?

  60. Egy hibrid annyival drágább egy kis fogyasztású normál autónál, hogy a különbözetből évekig, talán egész élettartamában meg tudom tankolni az utóbbit.
    Nekem volt egy Citroen Saxo 1,5D-m, ez 3,5-4 liter körül fogyasztott vegyes használatban. Sokat használtam városban is, de bőszen jártam vele vidékre is.
    A szomszéd Smartja olyan 3-3,5 körül fogyaszt mindennapi használatban.

  61. @- duplagondol: Ezt senki sem tagadta, de az oroszokkal kötött olajüzlet feltételei először nekünk kedveztek. Aztán, mikor az olaj világpiaci ára átmenetileg visszaesett, az oroszoknak.

  62. A fentről második fotón hat VW Bogár látható. Ennyire népszerű volt Amerikában az a tragacs (legalábbis a korabeli amerikai cirkálókhoz képest tragacs)?

  63. @Tudományos libsizmus: Igen, a diákok kedvelt típusa volt. Fillérekért teli lehetett tankolni, és olcsón hozzá lehetett jutni. Ráadásul strapabíró és kifejezetten megbízható, hibásodásra még elhanyagoltan sem hajlamos. A Volkswagen mikrobusszal együtt a hippikorszak jellegzetes autója.

  64. @Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos: Akkor sem érdemes megvenni. Hat-nyolc éves korában általában már cserélni kell az akkupakkot, ami nem két forintba kerül. Ilyen idősen a kopóalkatrészek is minimum ellenőrizendők, az elektronika többnyire felújítandó, szóval a ráköltendő nagyon is sok.

    A hibrid a zöldek ostoba divatkocsija. Tulajdonképp sokkal jobban szennyezi a környezetet mint az általam említett típusok, de mivel a legtöbb zöld technikai analfabéta ők nem értik az egészet. Csak jelszavakat tudnak skandálni.

  65. @teddybear01: Hat-nyolc éves korában általában már cserélni kell az akkupakkot

    Ez konkrétan nem igaz. Egyrészt cellánként cserélhető, másrészt Magyarországon még nem volt rá szükség rendszeresen használt Priusban.

    Ilyen idősen a kopóalkatrészek is minimum ellenőrizendők

    Mint minden autón.

    az elektronika többnyire felújítandó

    Értelmezni sem tudom ezt a mondatod.

    Olvasnivaló: totalcar.hu/magazin/kozelet/2014/04/03/prius-taxik_tomegevel/

  66. Ja, Priusnál ha olajcserekor évente egyszer 5000 Ft-ért ellenőrizteti a tulaj a hibridakkut, akkor 10 éves koráig garanciát adnak rá.

  67. @Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos: “az elektronika többnyire felújítandó

    Értelmezni sem tudom ezt a mondatod.”

    Azt hogy az elektronikát max három éves időtartamra tervezik. Ha tovább bírja neked jó, de benne van a pakliban a javítása is.

    ” Hat-nyolc éves korában általában már cserélni kell az akkupakkot

    Ez konkrétan nem igaz. Egyrészt cellánként cserélhető, másrészt Magyarországon még nem volt rá szükség rendszeresen használt Priusban.”

    És mi értelme van cellánként cserélni, ha utána folyamatosan kell kiszedni a többit? Mert sorban szoktak tönkremenni, hisz egyforma korúak! Ami pedig késik, az nem múlik. Viszont így többe fog kerülni, gratulálok.

    Az én hagyományos kocsimba meg egyáltalán nem kell akkupakkot cserélni, és a valóságban is pont ugyanannyit fogyaszt, mint az agyonsztárolt hibridek a papíron. Ráadásul sokkal kevesebbet buktam rajta a használata közben, mint amennyit a hibriden buknék. Ha elég hülye lennék hibridet venni.

  68. @teddybear01: Az elektronikát nem három évre tervezik, a hibridakku pedig nem megy tönkre a felhasználók tapasztalatai alapján.

    A te autód városban 4.5 és 6 liter között fogyaszt?

  69. @Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos: Citroen Saxom van ahogy írtam, 4 liter alatt, vagy akörül járok vele évek óta.
    Anyámnak Renault Twingója van kb. 5-5,5 literrel megy többnyire, de ő főleg városban jár.

    A szokásos tervezési élettartam az elektronikában kb. három év, utána kezd tönkremenni. Ha neked nem ment eddig tönkre semmi, akkor szerencséd van. Láttam már harminc éves tévét is működni, úgy hogy sohasem nyúltak bele. De sokkal többet láttam kidobva, javíthatatlanul.

  70. @teddybear01: A szokásos tervezési élettartam három év

    Ez otthoni elektronikai eszközökre igaz lehet, de az autóelektronika más.

    Az említett autók valóban a hibrid fogyasztását hozzák és korukból adódóan egyszerűen szervizelhetők. Ha nem hiányzik néhány dolog (kényelmes hátsó lábtér, automata váltó, klíma, légzsákok, ESP), akkor jó választást jelentenek.

  71. @Andrassy Gabor:

    Ha tehetném én se sietnék, de muszáj.
    Futni sem szeretek, de lassan ténferegni sem:)

    A lényeg: ha nagy távot kell megtenni akkor célravezető minél gyorsabban haladni (az idő pénz) a fogyasztás másodlagos.
    Már a 70 és 90-es tempó között is érezhető időkülönbség van.
    Sokan cammognak 30-40 el is vidéken városon belül, azon kívül hogy feltart másokat, semmit nem nyer vele.

    “Hát azt azért vitatnám, hogy a kis köbcentis motorok bármilyen körülmények között tudnának is többet fogyasztani, mint a nagyok.”

    A lényeg ebben az hogy kisebb köbcentivel sem feltétlen fogsz kevesebbet fogyasztani ha azonos teljesítményre van szükséged, főleg egyenletes tempónál pl ha 90 km/h-hoz 30 lóerő szükséges akkor ezt kicsiből, nagyból egyaránt ki kell venni, ahhoz meg kb ugyanannyi üzemanyag kell…amivel spórolhatsz az a kisebb súly, vagy a kisebb súrlódás, de ez minimális.

    A mai turbós feltöltött 3 hengeres 1,2-esek sem csinálnak csodát azért.
    5-6 literes motorok is eljártak 12 literekkel országúton, amit egy 2 literes is megevett azonos teljesítmény mellett.
    Városban sok lassítás, gyorsítás stb. persze más a helyzet.

    “Hacsak nem szívódieselről beszélünk. Ott szinte mindegy a hengerűrtartalom, csak az számít, hogy “mekkora lábad van.”

    Azért ez elnagyolt következtetés.

    “A motorok meg, még a kisköbcentis motorok is, az autó egyik legtartósabb részei.”

    A segédberendezéseire ma már azért ez nem igaz sajnos.

  72. @protézisesh:

    “Sőt, a legtobb kozuti baleset eppen az ilyen indokolatlanul 70-nel tuttyogo fogyasztasbajnokok miatt osszegyulo kocsisorokban tortenik, ezert sem kellene a hulyeseget reklamozni.”

    Ez így van, már az USA-ban is foglalkoznak vele egyes államokban hogy emelik a tempót pályán, mert a 110 hosszú távon (vannak távok ugye) monoton, időigényes.
    A vezetők meg figyelmetlenek lesznek a hosszú és unalmas vezetés miatt.

    @Andrassy Gabor:

    Erről az emissziós normák tehetnek, amiatt van ennyi “szir-szar” a kocsikban: egyrészt kötelező teljesíteni, másrészt így lehet eladni.

    Ehhez képest viszont még mindig rengeteget bírnak és a fogyasztásuk relatíve (ahhoz képest hogy 1,3 tonna már alap, nagy bumfordi, magas karosszériák vannak az utas és gyalogos védelem miatt, rengeteg fogyasztó és szűrő, segédberendezés fojtja a motort stb) alacsony!

    “hogy demoklész kardjaként lógjanak a fejem fölött százezer forintos javítási költségek?! “

    Igazából be kell tartani a gyártói karbantartási előírásokat (itt jön a képbe hogy ki mit bír anyagilag, ha fáj akkor nem kell megvenni) és pl nem dízelt venni ha főleg városba mész aztán meg csodálkozni hogy a sok hidegjárat miatt a korom kinyírja a rendszert…

  73. Abszolút nem értek az autók fizikájához és működéséhez, csupán az innen-onnan rámragadt tudásféleség, és a józan paraszti ész vezett rá a következőkre:

    – Az üzemanyag ugyebár a motor hengereiben kerül felhasználásra szikra által, ciklusonként egyszer (én még a sima 4 ütemnél tartok tudásban, tehát minden 4. ütemben).

    – Ebből következik, hogy minél lassabb a ciklus, annál riktábban adagolódik az üzemanyag, tehát lassabban fogy.

    – Ez a ciklus, ha nem maga a megtestesült fordulatszám, akkor a logikám szerint egyenes arányban kell állnia vele.

    Namármost a megoldás egy olyan _DINAMIKUS_ sebességfokozat lenne, amit akár a Cruise Controllal karöltve lehetne használni, hogy a kiválasztott utazósebesség beállítását követően a rendszer “csinál” egy megfelelő áttételt a váltóműben úgy, hogy a jármű sebességét megtartja, de a fordulatszámot lebassza a picsába az alapjárat közelébe.

    Eredmény: mindenki mehet a kedvenc tempójában viszont nem fogy annyira a benya, és a levegő is kevésbé szennyeződik.

    Valószínűleg az ötletem tele van logikai hibákkal, és amúgy is technikai sületlenség az egész, de én mondtam, hogy nem értek hozzá, csupán hiányos ismereteimre hagyatkozva boncolgattam az ok-okozati összefüggéseket.

    Viszont, ha van ráció benne, akkor nosza, legyen ez a házifeladat a jövő mérnökei számára 🙂

  74. @GERI87: van olyan szirszar kütyü is, aminek semmi köze az emisszióhoz. digit klíma, elektromos ülésállítás, meg a lófasz tudja még mi minden. Van aki erre gerjed. Ez nem is baj, akinek ez kell, és győzi anyagilag, csak vegye! De miért tűntek el az olcsó népautók? Nekem ne magyarázza senki, hogy mondjuk egy agyonkütyűzött diesel audiból abszolút értékben kevesebb bűz tör elő, mint egy euro-2-esre barkácsolt Yugoból… szerintem egyszerűen szar a szabályzás.
    De nekem tulajképp még a kütyükkel sem lenne semmi bajom, ha nem csinálnának belőle lehúzást. Mondjuk egy sensor clustert, amit itt, Magyarországon, a Continental Temic kb. 3200 Ft-ért állít elő, miért is 80.000 Ft-ért árulják az autósboltban??? Nem durva egy kicsit a 2500%-os profit egy ilyen gyufaskatulya méretű szirszarra?
    De ugyanez megvan még egy szar fékbetétnél is. Ugyanaz a gyártó miért is tud mondjuk egy zsigulihoz 1500 Ft-ért gyártani fékbetétet, egy kortárs autóhoz meg 8000-ért? Nem kurvaanyád egy kissé az autóipar???

  75. @Jancsiszeg1980: feltalálták, fokozatmentes (CVT) váltónak hivjak. Allando fordulaton bőg a motor, a kocsi meg gyorsul. Szornyu elmeny, mert az ember hozza van szokva, hogy a gyorsulassal aranyban emelkedik a jarmu alkatreszeinek frekvenciaja. Ez ugyanugy igaz a trolira, villamosra, bkv-ra, mint az osszes kozuti jarmure.

    A fogyasztascsokkenes egyebkent ugy LENNE elerheto, ha a GYORSITASOK ES LASSITASOK ELTUNNENEK. Ehhez az kelene, hogy az autopalya kulso savjaban a kamionok es buszok vonatozzanak 90nel, a belsoben meg a szemelyautok 130cal. Fogyasztasban es idoben is komoly megtakaritas, ha nem kell folyamatosan gyorsitani-lassitani. Ebbe az iranyba egy udvozlendo jpozitiv lepes a kamionos elozesi tilalom ( miota bevezettek, stabil 10 percet nyerek a gyor-bp 120kmen akkor is, ha egy pillanatra sem megyek 140 fole. ) ha a 100-110zel koborlok nem lennenek, meg 10 percet nyerhetnék…

    @Andrassy Gabor: very funny. 🙁 csak halkan mondom, hogy 1990 ota vezetek evi 30-40 (volt amikor 60-70) ezer kilometereket. Eddig egyszer estem le az utrol (hüsz kmhval, egy jegfoltrol), meg egyszer neztem be egy stoptablat. Mindezt 24 ev alatt. Szoval van nemi okom az onbizalomra es hidd el, ha a korulmenyek nem adottak, en sem megyek a megengedett +30kmhval…

  76. @Andrassy Gabor:

    “De miért tűntek el az olcsó népautók? “

    Az emissziós és biztonsági követelmények miatt is, na meg az emberek igényei is mások lettek, ma már nem lehet 30 évvel ezelőtti szinten lévő technikát eladni, ahogy a Lada korába is meghaladott volt már a 20-as évek szintje.
    Amúgy a “népautó” se volt soha baromi olcsó nekünk, nyugaton meg ma is elérhető pl az új Dacia-t viszik mint a cukrot.

    “Nekem ne magyarázza senki, hogy mondjuk egy agyonkütyűzött diesel audiból abszolút értékben kevesebb bűz tör elő, mint egy euro-2-esre barkácsolt Yugoból… szerintem egyszerűen szar a szabályzás.”

    Pedig így van, mindezt ráadásul úgy hogy nehezebbek, erősebbek stb lettek az autók és a fogyasztás relatíve csökkent!
    Egy mai autót az összes fogyasztójával együtt egy 20 évvel ezelőtti motor több üzemanyaggal és magasabb káros-anyag kibocsátással vinné el..

    “Nem kurvaanyád egy kissé az autóipar??? “

    Sokszor az, de nekik nem érdekük hogy fillérekből fenntarts 30 évig egy kocsit. Nekik az ÚJ autóból van pénz.

  77. @GERI87: A világ lakosságának nagy része szegény (sokszor még Mo-nális szegényebb) országokban él, dél-amerikában, afrikában, Indiában, Kínában. Bőven volna piaca egy népautónak. Ezen országok többségében semmilyen előírás és semmilyen fogyasztói luxusigény nincs, örülnek, ha négy kereke van, és gurul. És mégsem tudunk semmilyen komoly volumenben készülő népautóról, Ez miért van?

  78. @Andrassy Gabor: Van ilyen autó, de többnyire nem szoktuk látni. Kell arra a piacra amire gyártották, ide nem nagyon hozzák.
    Ilyesmi népautónak készült például a Maruti, de Indiában ilyeneket gyárt a TATA autógyár is.
    Meg ott vannak a kínai szarok, amiket csak a belső piacra gyártanak, de még így sincs elég.
    Latin-Amerikában meg ilyen volt a Bogár, Mexikóban, Brazíliában milliószám gyártották.

  79. @molnibalage: na ma delutan megneztem: vizszintes, egyenes uton, tempomattal mentem 50-70-90-110kmh sebesseggel, figyelve a pillanatnyi fogyasztast mutato muszert a muszerfalon.

    Eeeeees – tádáám – gyakorlaitlag mindegyik sebességnél 5,2-5,4 l/kmh fogyasztast mutatott a muszer, miutan stabilizalodott a beallitott magasabb sebesseg. Igen, az automata valto maga talalta ki 4-5-6. Fokozatot, de gonsolom nem veletlen, hogy nem kinozta magat 50-nél hatodikban (kb800rpm lenne)

    Szoval meghuzhatja mindenik a kiallo testreszeimet, aki 0,1 liter VÉLELMEZETT fogyasztascsokkenesre hivatkozva tartja fel a fél megye közlekedését.

  80. @teddybear01: Az adatokból én ennek a fordítottját olvasom ki. Már rögtön 1973-74-ben kb. húsz százalékos volt a cserearányok romlása magyar-szovjet viszonylatban. 1975-ig ez radikális mértékű volt, utána enyhülő mértékben, de folytatódott a nyolcvanas évekig. Nem véletlenül váltottak az oroszok 1974-ben ötévesről évenkénti ármegállapításra: Romsics Ignác XX. századi magyar történet-könyve szerint a hetvenes évek végén, a ’79-es második olajárrobbanás után nyolcszor annyi Ikarus-buszt kellett szállítani egységnyi kőolajért, mint az évtized elején.

  81. @protézisesh: 5,2-5,4, oké, de mi van, ha nemcsak a spórolásért megy lassabban valaki, hanem mert kisebbet akar csattanni, amikor jön egy kályhacsöves barom civices vagy mittomén.

  82. @Andrassy Gabor: olvas, ÉRTELMEZ, válaszol…

    Mint jeleztem feljebb, az 50 negyedikben volt, a 70 otodikben, a 90-110 meg hatodikban. Emellett a motoron van 2 turbo, illetve 1750 fordulattól 450Nm áll rendelkezésre, ami bőőőven elég ahhoz, hogy a motor az idealis tartomanyban forogva dolgozzon. 130-nal aztan megjon a legellenallas, az szeljarastol fuggoen 6,2-7,0 literbe kerul.

    @Brett Georege: olvass vissza, a gond eppen az, hogy 70nel haaldva eppen o provokalja nemcsak a “kalyhacsoves civicek” vezetoit, de a potkocsis scaniakat is….:(

  83. @Andrassy Gabor: aki meg csak foteltudós, az az elméleti adatokból indul ki. 🙂

    (arról hallottál-e, hogy a középiskolás fizika szerint a súrlódási erő független a súrlódó felületek nagyságától? Az autókra valamiért mégis egyre szélesebb gumikat raknak…)

    Az Otto- és Diesel-motorok a legjobb fajlagos fogyasztást (g/kWh) 75-80% terhelésnél produkálják. Itt lesz egy kiló üzemanyagból a legtöbb lóerő. Jól megválasztott váltóáttételekkel és a korábban részletezett fokozatkiosztással simán kijöhet, hogy a motor nagyjából ugyanazon a munkaponton dolgozik 50-70-90-110kmh sebességeknél. Egy 240kmh-ra optimalizált karosszérián (ott se lehet szélzaja, ergo kis légellenállású kell, hogy legyen) a 100 alatti sebességeknél ébredő légellenállás nem olyan borzasztó. Nem mondom, hogy nincs különbsége, de simán a fedélzeti fogyasztásmérő műszer méréshatárán belül eshet. Ha ehhez hozzádobom a Kisalföld szemre vízszintes, egyenes országútjait, akkor simán lehet benne annyi, ami a fentebb vázolt 1-2 deci különbségeket elfedi, kimutathatatlanná teszi.

    Miért végeztem a kísérletet? Mert magam is kíváncsi voltam rá, hogy real life vajon tényleg megéri-e pöcsölni az úton, agyvérzésbe kergetni a közlekedők 80%-át? Hát nem, 100 kilométerenként 1-2 deci megtakarításért kurvára nem éri meg. NE TEGYE SENKI.

  84. @Andrassy Gabor:

    Lehet nem hiszed, de szerintem te is látod hogy nálunk az autó státusz, farokhosszabbító, egzisztencia mutató…állítom NEM vennének újonnan ilyen fapados “vackokat”, inkább megveszi az új, szintén fapados, de nyugati, jól kinéző, nagy stb kocsit hitelre.
    Legalábbis amíg kedvezően kapott minden hülye hitelt, ez ment.
    De ma is akinek van valamennyi az némi önrésszel meg jópár év hitellel 10 évnél fiatalabb kocsit akar.

  85. @protézisesh:

    “130-nal aztan megjon a legellenallas, az szeljarastol fuggoen 6,2-7,0 literbe kerul.”

    Ha dízel akkor ez valós, nekünk is ennyit eszik kb az 1,7-es turbódízel.
    A légellenállás hatványozottan növekszik, tehát jelentős különbség van 120 és 140 Km/h sebességgel való haladás között is.
    Ha itt próbáltad volna ki, látszott volna a jelentős különbség.

  86. @Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos:
    Tisztában vagyok vele, hogy a szabvány mérési ciklus nem igazán jó (nem elég életszerű) – de egy előnye van: ezzel legalább bemérnek minden autót és _valamiféle_ összehasonlítást lehetővé tesznek. Ezeket találtam így hirtelen:
    http://www.thecaryoudrive.com/hu/036105b4e9
    http://www.thecaryoudrive.com/hu/03125671057

    Tehát a hibrid Honda Jazz fogyasztási értékei e szerint: (város/országút/vegyes) 4.6/4.4/4.5
    Dízel Clio: 4.3/3.2/3.6 (!!!)

    Most vagy ezek az adatok hibása/tévesek, vagy van abban valami amit fentebb írtam.

  87. @szita szita péntek: Ezek az adatok tévesek olyan szempontból, hogy a való életben nem érhetők el. Az autógyárak beleírják a motorvezérlő programjába a szabványos ciklus felismerését és olyankor átváltanak kevesetfogyasztó üzemmódba.

    Itt írnak erről a kibocsátásméréssel kapcsolatban: en.wikipedia.org/wiki/European_emission_standards#Cycle_beating

    Itt olvashatsz a mért és az autógyár által megadott fogyasztás különbségéről: totalcar.hu/tesztek/2014/04/22/ki_mond_nagyobbat/

    Real-world fogyasztási adatokat a spritmonitoron kell keresni.

    Végül pedig a Honda csak parallel hibrid, nem olyan jó, mint a Toyota rendszere.

    en.wikipedia.org/wiki/Integrated_Motor_Assist
    en.wikipedia.org/wiki/Hybrid_Synergy_Drive

  88. @GERI87: köszönöm. de az egész onnét indult, hogy vannak khm… vezetők, akik azért mennek 70nel, mert akkor sooookkal kevesebbet eszik a verda. Az meg, hogy a fél Dunántúlt feltartják, az nem zavarja őket. Ezért empirikus úton megvizsgáltam, hogy vajh mennyit tud megspórolni az, aki 90 helyett 70nel szüttyög az úton. A tapasztalat szerint semennyit. (most ne menjünk bele abba, hogy a 0,1L/100km az semmi-e vagy valami…)

  89. @Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos: Értem és tudom. Jeleztem is a hozzászólásom elején. Ugyanakkor sehol sem találok olyan adatot, ami hiteles összehasonlítás lehetne. Az általad linkelt oldalon azt találtam a clio fogyasztása 3,32 l/100km. A Priusra meg 0.5 l/100-at, amit nem tudok igaznak elfogadni. Az, hogy felölti az aksit hálózatról, villanyautóként használja a kocsit, majd aztán a benzin mennyiségét tekinti fogyasztásnak nem teszi lehetővé a tisztességes összehasonlítást. Nekem olyan adat kellene, hogy agy 0-n (na jó közel nullán) álló aksijú hibrid hogyan fogyaszt. És nem az érdekel, hogy kinek mit mondott a sógora, mer’ az még simán lehet kozmetikázott adat, a sógor is csak önigazolást keres.

  90. @szita szita péntek: A barátom 2. generációs Priusának városi fogyasztása 4-5.5 liter között van (én is láttam, amikor vele utaztam). Ez nem plug-in, itt nem számít az akku állapota, mert folyamatosan tölti-meríti, csak akkuval 1-2 km-t tud elmenni.

    Egy modern turbós benzines ugyanitt 8-9 liter (forrás: totalcar.hu/tesztek/2014/08/04/fogyasztasteszt_fogyasztas_golf_focus_mazda3_peugeot308/)

  91. A spritmonitoron nem a legkisebb számot kell nézni, hanem belemenve az egyes júzerekhez a listát.

  92. @Jancsiszeg1980: nem a legalacsonyabb elérhető fordulatszám adja ki a legjobb fogyasztást.
    a motor hatásfoka a fordulatszám függvényében változik, az adott fordulatszámon elérhető teljesítményt az úgynevezett nyomatékgörbén jelenítik meg. a motor ott fogyaszt a legkevesebbet (ott a legjobb a hatásfoka), ahol a görbe csúcsa található. a nyomatékcsúcs helyét (több más mellett) leginkább a furat/löket arány határozza meg, a modern autómotoroknál általában 1800-2800 rpm között szok lenni. ezerötös fordulatszám alatt drámaian nő a fogyasztás és a mechanikai igénybevétel is. ha fogyasztásra gyúrsz, nézd meg a autód motorját jellemző nyomatékgörbét, és annak megfelelően optimalizáld a vezetési stílusodat.

  93. @protézisesh: Értelmetlen divathóbort, ugyanúgy, mint a futóműgyilkos “peres” gumik. Kísérletileg igazolható, hogy a a tapadási súrlódási erő maximuma nem függ az érintkező felületek nagyságától.
    A motor veszteségei tényleg nagyok, több fokozattal ezeket lehet optimalizálni, de abban azért nem hiszek, hogy minden egyéb veszteség elhanyagolható mértékű lenne ehhez képest. De mivel pár éve felvittem a Ternai könyvet a padlásra, és ott most kb. 60 fok van, most nem keresem elő neked a veszteségtáblát, inkább rád hagyom. 😉

  94. @GERI87: Pedig vették őket, mindaddig vették, ameddig az eu be nem tiltotta az euro-2 környvéd osztályú kocsik importját. Ha kinyitod a hasznaltauto.hu-t, ott mosolyognak a 96-os kétkörlámpás ezeröcsik meg a 97-es szamarák, sőt, újabb lada modellek is vannak. No persze nem voltak az utcakép meghatározói, de azért fogyogattak ezek is.

  95. @Andrassy Gabor: a versenysport soha nem a divatrol szol, mégis keresik a szelesenb gumikat…

    A ternai meg 40+ eve irodott, akkor is a vasfuggony mogott. Azota feltalaltak par “aprosagot” ami regen a “lehetetlen” kategoriaba tartozott.

    @_wood_: majdnem. A fajlagos fogyasztasokat ( ergo a legkisebb fogyasztast is) a kagylogorbeken talalod meg, a nyomateki es a teljesitmeny-gorbe csak azt mutatja meg, hogy PADLOGAZON mekkora maximalis teljesitmenyt lehet kivenni az adott fordulatszamon a motorbol.

    Abban igazad van, higy a nyomatekcsucsra illene célozni, de a feltoltott motoroknal (turbos, kompresszoros) a lapos “fennsikot” tartalmazo nyomatek”gorbe” egy korlatozas eredmenye (annyit bir az eroatvitel), ezert nehez hozza igazodni. A tul alacsony fordulaton kinzott motor viszont károsodik, hiaba tunik ugy, hogy “elbirja” a terhelést.

  96. @_wood_: Izé. Auris (1.4 benzines) legnagyobb nyomaték 4400-nál van, legjobb fogyasztás 1800-nál. Ez nem azt támasztja alá, hogy a nyomatékgörbe csúcsán lenne a legjobb fogyasztás.

    A pillanatnyi fogyasztás mérő a kibocsátott co2 mennyiségéből számít egy értéket. Ez lehet teljesen fals is. A nullázható átlag érték hosszútávon (pl. teljes tank ciklus) elég pontos szokott lenni. Auris-nál 0.2-n belül van a számolt és a mért érték.

  97. @grobs_: ezt a fogyasztásmérős dolgot te magad se hidd el…

    SZÍVÓ (karburátoros és kezdetleges befecskendezős) motoroknál a szívócsőben uralkodó vákuum szinte 100%ban korrelál a pillanatnyi fogyasztáshoz (hiszen ez a vákuum ragadja magával a benzint a porlasztóból), így a régi műszerek (öreg BMW-k, Lada Samara, stb) simán egy vákuummérőt kaptak liter/100km skálázással.

    Az elektronika beköszöntével viszont a motorvezérlő elektronika a milliliter töredékére pontosan tudja, hogy mennyi üzemanyagot fecskendezett be hengerenként. Innentől kezdve csak döntés kérdése, hogy a “pillanatnyi”-nak nevezett értéket az utolsó 1-5-10-30 másodperc átlagából számolja-e ki.

    A CO2 azért nem hiteles, mert a kipufogógáz CO2-tartalma távolról sem korrelál a fogyasztással. Dízelnél pláne nem, mert az állandó légfelesleggel megy.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Portai zsoldos csapatok (janicsárok, portai szpáhik)