Történelem

Régi magyar diafilmek 4. – A londoni diadal és a budapesti 7:1

A legendás 6:3. Ennyi volt az eredménye az 1953-ban a londoni Wembley stadionban rendezett labdarúgó mérkőzésnek, amelyen Magyarország legyőzte – a hazai pályán 90 éve veretlen – Angliát.

Sebes Gusztáv már az 1952-es helsinki olimpián lekötötte az Anglia elleni összecsapást. Ezt Rákosi igen nehezményezte és ennek hangot is adott. A kapitány ezen akciója után kétséges volt, hogy az ország vezetése engedélyt ad a kiutazásra egy esetleges kudarc miatt.

Sebes Gusztáv így ír:

„Magának nem volt joga lekötni a meccset!” – kiabálta Rákosi. A kapitány így válaszolt: „Akkor pedig én nem tudok eredményesen dolgozni.” „De mi lesz, ha kikapunk?” – kérdezte a párt első embere. „Az előfordulhat – hangzott a válasz -, de hat-kettő aligha lesz, mint 1936-ban.” Sebes próbálta meggyőzni Rákosit, hogy a mérkőzés jó ellenpropagandája lenne a vasfüggönyről szóló legendának (ami magunk között szólva, nem legenda volt, hanem valóság…). „Jövőre revánsot adunk…” – magyarázta. Rákosi beleegyezett.

„Világosan írtam le a sérelmemet az angol találkozóval kapcsolatban. Remegnem kellett, mert lekötöttem. Vád volt ellenem, hogy engedély nélkül kötöttem le.”

Lássuk hát a mérkőzést!

„Olyan erőnlétet láttunk a magyaroknál, amilyet nálunk sohasem követelnek meg…A tragédia az volt, hogy az angol csapat meg tudott volna verni bármely más csapatot a világon – csak a magyart nem… Ez a mérkőzés történelmi fordulatot jelent a labdarúgásban.” – Angol sajtóvélemény

„…a magyaroktól nem volt szégyen kikapni. Megvallom el sem tudtam képzelni azt, hogy ilyen jó lehessen a magyar együttes…” – Billy Wright, az angol csapat kapitánya

„Olyan élmény volt ez a mérkőzés, amilyenben nagyon ritkán lehet része egy sportembernek. Már az olimpiai selejtezők során megjósoltam, hogy a magyarok nyerik az olimpiai bajnokságot. Megmondtam, hogy legyőzik Londonban az angolokat és azt is kijelentettem, hogy meg fogják nyerni a világbajnokságot is. Három jóslatom közül kettő már beteljesedett.” – Vittorio Pozzo, az olasz szövetségi kapitány

Aztán jött 1953 november 25-én a budapesti visszavágó:

osaarchivum

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük