Tanyasi kérdőív – 1968

1968-ban a Magyar Nők Országos Tanácsa (MNOT, vagy “népiesen” a Nőtanács) országosan kérdőíveket küldött ki a tanyákon élő asszonyokhoz. A tanyai infrastruktúrára vonatkozó kérdések mellett a családok életére és kulturális lehetőségére, igényére, továbbá megélhetésükre kaphatunk összefoglaló leírásokat.

A kérdések összeállítása összhangban állt a MNOT célkitűzésével. Az 1957 és 1989 között működött Magyar Nők Országos Tanácsa szociális, kulturális és egészségügyi kérdésekkel foglalkozó független mozgalomként definiálta magát.

Pest megye területéről 243 kérdőívet kapott vissza a MNOT Pest Megyei Titkársága. (A Ceglédi járásból 49 db, a Dabasi járásból 58 db, a Nagykátai járásból pedig 136 db kérdőívet küldtek vissza)

A forrás természetesen részletes feltárásra érdemes, jelen alkalomra azonban egy pontot emeltünk ki a válaszok közül, melyben arról kérdezik az interjúalanyokat, hogy

“mi könnyítené meg a lakóhelyükön élő emberek életét?”

A válaszolók egyértelműen a villany bevezetését és a bekötőutak építését tekintették legfőbb elérendő céljuknak, életminőségük javításának fontos letéteményesének. Volt olyan asszony, aki azt írta, hogy semmivel nem lehetne könnyíteni a lakóhelyén élő emberek életét. Ugyanakkor volt olyan válaszadó is, aki legjobb megoldásnak azt tartotta volna, ha a tanya megszűnik és a faluban lakást építenének OTP részletre.

A források válogatásakor arra törekedtünk, hogy minél több, lehetőleg különböző típusú kívánságot villantsunk fel, hiszen a hölgyek a lottó ötöstől a világbékéig számtalan válasszal szolgáltak, azonban minden darab jól mutatja a mögötte lévő nőt, aki egy nekünk már nehezen elképzelhető korban, különösen kemény körülmények között élve mégis szánt időt arra, hogy tehetsége szerint kitöltse a kérdőívet.

A beletörődő:

 

Az álmodozók:

 

Mindegy csak el a tanyáról:

 

Villany nélkül nehéz az élet:

 

Szórakozás, bölcsőde, buszjárat, részmunka:

 

Csodát várók:

 

Anya, írd hogy minden jó. Ki tudja ki olvassa el, aztán megint járhatok éjszakásban a TSZ-be…:

 

Köszönettel tartozom a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársainak: Gaálné Barcs Eszter levéltárosnak és Sebiány Noémi segédlevéltárosnak, akik az anyagot válogatták, hogy segítségükkel betekinthettünk ebbe a szerencsére egyre távolabbi múltba. Azért ne higgyük, hogy mára minden gond megoldódott, jelenleg is vannak még tanyasi házak elektromosság nélkül Európa közepén a 21. században.

One thought on “Tanyasi kérdőív – 1968

  • 2017.08.12. at 17:51
    Permalink

    Érdekesek a vélemények. Számomra érdekes, és örvendetes a jó helyesírással írott vélemények, hogy akadt olyan művelt hölgy is a tanyákon. Megfigyelésem alapján most a 21. században is sokan nem tudnak helyesen írni, a nők körében sem.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.