Történelem

A II. világháború krónikája – 1939 szeptember (18+!) – 1.

Lengyelország lerohanása és felosztása – 1939. szeptember

1939fb_ww2_1.jpg

A híres fotó színesben. Ha Lengyelország lerohanásáról van szó, hajlamosak ezzel a képpel illusztrálni a német csapatok lengyel határátlépését. Valójában a fotó nem szeptember 1-jén készült, hanem két héttel később 14-én és nem a német-lengyel határon, hanem Danzig szabad város határán Kolibkinél, kimondottan propaganda célra.

Természetesen a háború nem az első lengyelországi puskalövéssel kezdődött. Amikor az első német tankok átgördültek a lengyel határon, addigra már számtalan esemény megtörténte vezetett a tevőleges háborúhoz. Gondoljuk csak az Anschlussra, a Cseh-Morva protektorátus megalakítására, az Első bécsi döntésre, vagy a Német Birodalomban és Olaszországban végbement szélsőséges megnyilvánulásokra. Ezekről is olvashattok nemsokára, mintegy visszatekintésként az előzményekre.

Tulajdonképpen kijelenthetjük, hogy a második világháború, az első világháború lezárásával már elkezdődött. Az akkor Németországra kényszerített feltételek elkerülhetetlenül generálták az eseményeket egy további háborúhoz. Hitler keleti területszerzési álmai – a végtelen orosz sztyeppék, mint német élettér – mellett meg kívánta valósítani a Franciaország elleni revansot és Anglia elpusztítását, de legalább is lefegyverzését. Később ez a kétfrontos háború vezetett szükségszerűen Német Birodalom bukásához.

Mégis ha a háború előtti utolsó heteket, napokat vizsgáljuk és keressük az okokat, láthatjuk, hogy a politikai sikerei teljében lévő Hitler kétségbeesve próbált ürügyet találni keleti szomszédjának lerohanására, amit végül néhány elszigetelt provokációra fogva indított el.

Előbb azonban – belátva, hogy immár puskalövés nélkül nem foglalhat el további területeket – 1939 nyarának végén Hitler döntő lépésre szánta el magát. Javaslatnak álcázott ultimátumban követelte a lengyel kormánytól Danzig azonnali átadását és a Kelet-Porosz német területtel való szárazföldi összeköttetés biztosítását – egy német autópálya és vasútvonal engedélyezését – lengyel területeken.

august1939.jpg

Az ultimátumot – nyugati segítségben bízva – a varsói kormány elutasította, így augusztus végére Hitler kitűzte a támadás megkezdésének időpontját és az azt megelőző megrendezett provokációk előkészítését.

Gleiwitz és a többiek

A megrendezett provokációk a „Himmler művelet” néven futottak a német titkosszolgálatok (az SD, az Abwehr és a Gestapo) „gondozásában” és azt a célt szolgálták, hogy a németek által saját területükön elkövetett provokatív cselekményeket a lengyelek nyakába varrják, ezúttal szolgálva ürügyül a „válaszlépésekre”.

Ezek a következők voltak:

  • a legismertebb: a német gleiwitz-i rádióadó megtámadása
  • egy német vámépület elleni támadás Hochlindenben
  • a stratégiailag fontos Jablonków vasúti alagút elleni támadás (ez a cseh-lengyel határon volt)
  • egy erdészház elleni támadás Pitschen-ben
  • a neuberschtisch-i kommunikációs állomás elleni támadás
  • az Alt Eiche-i vasútállomás elleni merénylet

A gleiwitzi rádióadó elleni merénylet szolgált amolyan kirakateseményként, hiszen a külföldi (köztük brit és amerikai) újságíróknak is megmutatták a helyszínt.

gleiwitz-radio.jpg

A gleiwitzi rádióadó  épületei

1939. augusztus 31. éjszakáján lengyel szabadcsapatokéhoz hasonló ruhába öltözött német ügynökök támadták meg és foglalták el az akkor Németországhoz tartozó felső-sziléziai Gleiwitz városkában működő adótornyot. Alfred Naujocks SS Sturmbannführer öt vagy hat embere élén behatolt az adótorony épületébe, a személyzetre pisztolyt fogtak és a pincébe zárták őket, majd megszakították az adást, és egy párperces, lengyel nyelvű felhívást olvastak be:

Alfred_Naujocks.jpg

Alfred Naujocks SS Sturmbannführer

„Figyelem! Figyelem! Itt Gliwice beszél. Az adó lengyel kézben van. … Elérkezett a szabadság órája…” a négyperces üzenetet a „Sokáig éljen Lengyelország!” felkiáltással fejezték be.

Az akciót megelőző nap a Gestapo letartóztatta a német állampolgárságú sziléziai, Lengyelországgal szimpatizáló aktivista Franciszek Honiokot, akit szintén lengyel ruhába öltöztettek, méreginjekcióval kivégeztek. A holttestet lőtt sebekkel a helyszínen hagyták, majd a német ügynökök elhagyták az adótornyot és visszatértek Németországba.

De nem mindegyik provokációs akció végződött ilyen sikerrel. Az egyik gyakorlatilag viccbe fulladt, lévén, hogy Hitler az előzőleg kitűzött augusztus 26-i – a háború megkezdését jelző – időpontját az utolsó pillanatban módosította szeptember elsejére. Azonban a már 25-én elindult provokatőrök és kommandósok nem mindegyikét sikerült visszahívni.

Így járt a stratégiailag igen fontos Varsó-Bécs vasútvonalon lévő Jablonków-alagút elleni kommandóakció Abwehr különítményének vezetője Hans-Albrecht Herzner hadnagy is. Ők a parancs szerint megkezdték az akciót és bár a lengyelek által aláaknázott alagutat nem tudták elfoglalni, de Mosty állomást igen.

jablonkow_1.jpg

Hans-Albrecht Herzner hadnagy és emberei

Kínos visszavonulásuk után Eugen Ott őrnagy a Zsolna környéki német parancsnokság vezetője hivatalosan kért elnézést a szomszédos terület lengyel parancsnokától Józef Kustroń tábornoktól, mondván egyik renegát egységük önhatalmúlag cselekedett. Az alagutat végül szeptember 1-én reggel 6 órakor – 75 perccel a német hadigépezet megindulása után – robbantották fel Witold Pirszel mérnök-ezredes emberei.

A módosított időpontban azonban 1939. szeptember 1-én hajnali 4.45-kor megindultak a német csapatok Lengyelország ellen. Németország Lengyelország ellen 1,8 millió katonát, 2800 tankot, kb. 3000 repülőgépet valamint 10 000 ágyút vetett be.

warsaw.jpg

 Német gépesített egységek Varsóban egy gyönyörűen újraszínezett fotón

A háború első fázisának képei az alábbi mozaikgalériákban (majd’ minden képhez tartozik képaláírás is):

Német páncélos hadoszlop Nyugat-Lengyelországban

Helyi német nemzetiségű nők élelmiszert osztanak a német katonáknak.

Elhagyott lengyel Renault 7TP páncélos

Lengyel település bombázása

Tankelhárító akadály Danzig közelében

Német repülők egy elfoglalt lengyel reptéren

Német Bf.110C repülőgép kényszerleszállás után.

Német 150 mm-es vasúti szállítású löveg harcra készen

Oborniki város hídját a visszavonuló lengyelek robbantották fel. Német nemzetiségi milícia őrzi a romokat. A LIFE magazin Hugo Jaeger gyűjteményéből.

Valahol Lengyelországban.

Német csapatok egy lengyel faluban

BMW és Opel.

Lengyel város látképe egy Heinkel He 111 P fedélzetéről.

Hermann Göring és a Luftwaffe vezetői az invázió során a térképek felett.

Német felderítők munkában.

Német csapatok vonulnak át egy megsemmisített városon.

Német csapatok a zagórsk-i hídon.

A Westerplatte-félszigetet maroknyi lengyel védte a végsőkig, 8 napon át. A félszigetet szárazföldi csapatok támadták, miközben a tenger felől hadihajók lőtték őket és az égből bombák is hulltak. A képen: németek az elpusztított területen.

Német 150 mm-es vasúti szállítású löveg harcra készen...

...és harc közben.

Lengyel ellenállás képei:

Lengyel páncéltörő ágyúk tüzérségi helyzetben.

Lengyel légvédelmi ágyú.

Lengyel önkéntesek oszlopa menetel árokásáshoz.

Német katonák tekintik át a csata után a lengyel pozíciókat.

Lezuhant lengyel szomszéd bombázó PZL P-23 és egy német könnyű felderítő repülőgép Fieseler Fi-156 Storch.

Varsó közelében:

Sochaczew. Alig ötven kilométerre Varsótól. Németek a város utcáin. A kép címe: A Pokol kapujában.

Lengyel lovasság Sochaczewben.

Németek Radom közelében.

A Wehrmacht 14-ik gyalogos hadosztálya állította meg ezt a lengyel páncélvonatot.

A Harmadik Birodalom Lengyelországot a területén élő német nemzetiségűek ellen elkövetett etnikai tisztogatással is vádolta. Erről azóta sem bizonyosodott be, hogy valóban megtörténtek volna a háború megindulását megelőzően, ám tényszerűen dokumentálható a szeptember 1-je utáni eseményekben. Tény hogy miután a német csapatok átlépték Lengyelország határát, több ízben követett el a lengyel lakosság spontán pogromokat a német kisebbség ellen. Mintegy 3.400-an haltak meg ezekben a támadásokban.

A külföldön élő német nemzetiségűek Lengyelországban is létrehozták a két világháború között a Selbstschutz nevű félkatonai szervezetet, amely a német ajkúak védelmét volt hivatott szolgálni, természetesen az Vaterland támogatását élvezve. A fent említett spontán pogromokat természetesen a Selbstschutz megtorlásai követték. Bizonyítékok híján nehéz utólag megállapítani az áldozatok számát és a „Ki kezdte?” kérdés is megválaszolhatatlan. Az alábbi galériában a lengyelországi németek ellen elkövetett kegyetlenségek képei láthatóak.

Német pap imádkozik a halottakért Bromberg mellett.

A brombergi mészárlás

A brombergi mészárlás

Asszony siratja férjét, akit a feldühödött lengyel tömeg vert agyon.

A brombergi mészárlás

Megcsonkított asszony. Gyűrűjét az ujja levágásával rabolták el.

A brombergi mészárlás

A brombergi mészárlás

Az előrenyomuló németek által talált halott német civilek Bydgoszcz mellett.

Selbstschutz erők lengyel civileket végeznek ki.

 

Varsó ostroma

Német katonák Varsó külvárosában.

A német 4. páncéloshadosztály harcol Wolska utcán Varsóban.

Repül a nyelesgránát.

Lengyel katonák Varsóban egy bombázásban sérült hídkorlát mellett.

Varsóiak árkot ásnak a Malakovszky-téren.

Fiatal lengyel lány Mika gyászolja nővérét, aki az első varsói áldozatok egyike. Német géppuskatűz ölte meg egy mezőn Varsó határában, krumpliszedés közben.

Háború Kelet-Lengyelországban:

Modlin erőd közelében felrobbantott híd, mellette a németek által készített ideiglenes. A LIFE magazin Jaeger gyűjteményéből.

Német katonák az elfoglalt Brest erődben.

Német katonák az elfoglalt Brest erődben.

Az elfoglalt Brest erőd egyik bejárata.

Az 1. SS páncélos hadosztály ‘Leibstandarte SS Adolf Hitler‘ tankjai kelnek át egy folyón Bzura mellett.

T-28-as tank gázol át Mir falu mellett egy folyón

 

További fotók Lengyelország lerohanásáról

Német 210 mm-es lövegek

Lengyel tiszti foglyok szállítása. Körben német katonák és tisztek.

A német kisebbség által alkított Selbstschutz bydgoszcz-i egységének szemléje.

Hitler sebesült Wehrmacht katonákat látogat meg egy vasúti kocsiban útban hazafelé.

Lengyel civilek kivégzése. December 18, 1939, a lengyel Bochnia-ban 56 embert lőttek agyon.

 

Lengyel megadások képei

Varsó kapitulációja

Friedrich Eberhardt tábornok fogadja Henrik Suharski őrnagy megadását.

A Modlin erőd parancsnoka az idős lengyel dandártábornok Victor Tome adja fel magát és az erődöt.

Lengyel és német tisztek egy vasúti kocsiban Varsó átadásáról tárgyalnak.

Lengyel katonai küldöttség a varsói várban.

Szeptember 17-én Lengyelország keleti határait a Vörös Hadsereg 650 ezer katonával és 5000 tankkal átlépte két helyen: a fehérorosz és ukrán fronton. A szovjetek ezzel teljesítették a Molotov–Ribbentrop-paktum-hoz csatolt titkos záradék határozatait. Az agresszió hivatalos oka a Kelet-Lengyelországban élő ukránok és fehéroroszok védelme, valamint a lengyel nép háborútól való megóvása volt.

A lengyel Határvédelmi Hadtest nem tudta feltartóztatni a támadást. Edward Rydz-Śmigły marsall még szeptember 17-én, a román határon kiadta a parancsot, hogy a hadsereg a legrövidebb úton kivonuljon Romániába és Magyarországra. Nem adott ki viszont egyértelmű parancsot a harcra a szovjet hadsereg ellen, a kormány és az elnök pedig hivatalosan nem hirdettek ki háborút Lengyelország és a Szovjetunió között.

Ez zavart idézett elő a katonák és parancsnokok között, aminek következtében kb. 250 ezer többségben nem ellenálló katona és tiszt fogságba esett. Közülük több mint tízezret lemészároltak Katynban.

XEC6_001c.jpg

A felosztott Lengyelország

 

A szovjet bevonulás képei

1939 októbere. Német és szovjet csapatok felügyelik az Augustów demarkációs vonal határköveinek telepítését. A LIFE magazin Jaeger gyűjteményéből.

Német és szovjet tisztek tárgyalása.

Heinz Guderian és Szemjon Krivosejn találkozása Breszt-Litovszkban. A találkozón Krivosejn tréfásan azt mondta Guderiannak, hogy szívesen látja Moszkvában Nagy-Britannia legyőzése utáni parádén. Guderian már akkor jól tudta, hogy erre nem kerül sor. Azonban még egyszer találkoztak, amikor Krivosejn Guderian tankjait próbálta megállítani a Baltikumban.

Szovjetek hadizsákmányt válogatnak a Breszt erőd elfoglalása után.

A szovjet 24-es dandár tankjai Lviv utcáin.

T-26-os tankok Breszt-Litovszkban. Balra a Wehrmacht gépei, az autó egy Opel Olympia.

 

Hadifoglyok

Német foglyok. A LIFE magazin Jaeger gyűjteményéből.

Német katonák lengyel foglyaikkal.

Lengyel foglyok menetoszlopa.

Lengyel foglyok

Lengyel foglyok tömegei a radomi csata után.

Lengyel foglyok

Lengyel foglyok valószínűleg Danzig közelében, mert őrzőik között egy német tengerész látható.

Lengyel katona német foglyokat kísér.

Német hadifoglyok

Lengyel katonák német foglyokat kísérnek.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük