Harbin, avagy oroszok Kínában

Van egy város Kínában, ahol a huszadik század elején több orosz élt, mint kínai. Később az International City néven is nevezték, ha róla beszéltek. Harbin.

Az eredetileg alig lakott települést a kínai keleti vasútvonalat építő orosz munkások kezdték benépesíteni 1898-ban, és az építkezés végig megmaradt a beruházás központjának. A japán-orosz háború idején (1904-05) az oroszok katonai főhadiszállásként használták. A háború után a katonák elhagyták Kínát és Oroszország politikai hatása is teljesen elmúlt. A fellendülés és a virágzás periódusa következett. 1913-ban egy vasúti felmérés során a populáció összetétele a következőképpen alakult: oroszok –34.313, kínaiak – 23.537, zsidók – 5.032, lengyelek – 2.556, japánok – 696, németek – 564, tatárok – 234, lettek – 218, grúzok – 183, észtek – 172, litvánok – 142, örmények – 124, és néhány száz egyéb; összesen 68.549-en 53 nemzetiség, 45 nyelvet beszélve. 1917-re már elérte a lakosok száma a százezret, ebből több, mint 40 ezren voltak oroszok.

1917-től, az októberi forradalom után sok kommunistaellenes orosz telepedett meg itt, köztük fehérgárdisták és zsidók, ami a kereskedelem fellendülését is meghozta. Ebben az időben a város már világhírűvé vált és valósággal vonzotta az emigránsokat. Mintegy 33 ország állampolgárai telepedtek meg itt és 16 ország nyitott konzulátust a robbanásszerűen fejlődő európaias városban. A húszas években a nácizmus elől menekülő német zsidók is nagy számban érkeztek és létrehozták saját hitközségüket is.

A városkép kialakulásáért Adam Szydłowski lengyel mérnök felelt, akinek tervei alapján a település központja épült.

Fürdőélet a Songhua (Szungari) folyó partján.

Zsinagóga Harbinban.

A New (Új) és a Kitajszkaja (Kínai) utca kereszteződése

A Központi, Szt. Miklós Templom. A kulturális forradalom idején – a hatvanas évek közepén – rombolták le.

A máig is évente megrendezett harbini jégfesztivál az 1910-es évektől népszerű volt. Akkoriban inkább még vallási témák voltak terítéken.

Vasútállomáshoz vezető út

Az Orosz-Kínai Bank épülete.

A Szungari malom

A város lakóinak nemzetiségi és vallási sokszínűsége ellenére sosem voltak összetűzések. Ezt szerintem azóta sem sikerült utánuk csinálni.

Ám 1931-ben a japánok megszállják a várost és később kikiáltják a Mandzsúriai bábállamot.

Japán császári hadsereg csapatai Harbin utcáin.

A japánok által irányított országban az antiszemitizmus előretörésével az orosz fasiszták is létrehozták bázisukat. Ebben az időben kezdődött meg a zsidó lakosság elvándorlása.

Orosz feketeinges fasiszták 1934-ban a város vasútállomásán. Később rosszul jártak.

Orosz fasiszta klub Harbinban.

A háború évei alatt és közvetlen utána történtek a város európaias virágzásának és egykori bevándorlóinak is a végét jelentették.

A településtől 15 kilométerre felállított – japán 731-es egység (Unit 731) által vezetett – elképesztően kegyetlen biológiai emberkísérleteket végző telepen valószínűleg sok száz, vagy ezer harbini halt meg. Az egység tevékenységéről ITT olvashat magyarul akit érdekel a téma. EZT a képgyűjteményt pedig KIZÁRÓLAG erős idegzetűeknek ajánlom megtekintésre!

A negyvenes évek elejére a százezres város létszáma alig harmincezerre csökkent.

A világháború végén – a háborút lezáró egyezmények ellenére – szovjet csapatok vonultak be a városba. Névlegesen rendfenntartás és az orosz nemzetiségűek elleni atrocitások elfojtása volt a céljuk valójában az egykori politikai okokból kivándorolt – főleg fasiszta és Sztálin-ellenes nézeteket vallók – begyűjtése és Szovjetunióba szállítása volt a cél. Ott könnyen kitalálhatjuk milyen sors várt rájuk.

Szovjet csapatok Harbinban, a vasútállomás épületén.

A szovjetek után a kínai kommunista kormányzás sem kedvezett az idegeneknek. Az 1950 és 1954 közötti évekre a megmaradt egykori európai nemzetiségek (oroszok, németek, lengyelek, görögök) ismét tovább vándoroltak, javarészük Ausztráliába, Brazíliábam Kanadába, az Egyesült Államokba és Izraelbe.

1988-ra már csak 30, magát orosznak valló egykori bevándorló, vagy leszármazottjaik éltek az akkorra ötmilliós metropoliszban. Mára valószínűleg már egy sem.

Azért ne adjuk fel, ha – a mára Kína 10. legnagyobb városává duzzadt – Harbinba látogatunk. Nagyon sok épületet találhatunk, ami emlékeztet a régmúlt időkre és amikről kicsit úgy érezhetjük nem illenek már bele a mai környezetükbe.

 

[hirlevel]