Történelem

Inuitok a huszadik század fordulóján

Az alaszkai inuitok mindennapjaiba tekinthettek ma be. Persze nem a modern életvitelükbe, hanem a nem is olyan régi őseik életébe. Az átlagember tudása az eszkimókkal kapcsolatban megreked körülbelül ott, hogy jegesmedvére, fókára vadásznak és jégkunyhóban laknak. De láttál-e már fürdőző eszkimó gyerekeket, hegyoldalba települt inuitokat vagy íjjal leterített jegesmedvét? Itt a lehetőség!Az amerikaiak által 1867-ben az Orosz Birodalomtól megvásárolt Alaszka területén élő őslakosok mindennapi élete nem sokat változott az évezredek során. Élelmüket, szerszámaikat és használati tárgyaikat a környezetükben levadászott és begyűjtött dolgokból készítették el, csakúgy, mint lakásaikat. A telepesek megérkezésével bővültek kissé lehetőségeik, jobb felszerelésekhez juthattak. Ennek ára is volt. A századforduló környékén a védtelen eszkimó lakosságon végigsöpört influenza és kanyaró járványokban becslések szerint az őslakosok 25-50%-a vesztette életét.

eszkimo-lakossag-921fae7ac4
Inuit család. Az eszkimóknál nem volt jellemző a sok gyerek

 

_map
Nome elhelyezkedése Alaszka térképén

Nyugat-alaszkai telepeket már az oroszok is létrehoztak elsősorban kereskedelmi céllal. Amolyan gyűjtőpontokként a szárazföld belsejéből származó értékek (prémek, csontok, hús, arany, stb.) számára. Kereskedelmi csomópontok és kikötők voltak ezek a települések, kevés állandó lakossal. Az inuitok eleinte nem laktak a falvakban, hiszen idegen volt tőlük ez az életforma, csak kereskedni jártak be, de azt is ritkán hiszen a társaságok emberei járták végig őket rendszeresen és cserélték termékeiket főleg fémszerszámokra.

Nome is egy ilyen kistelepülés volt néhány tucat lakossal a XIX. század közepén. Az 1880-as évek végén még minimális lakosságszám az 1899-es aranyláz idején robbanásszerűen megnőtt. 1899-ra elérte a tízezret, majd 1900-ban 12,500 fővel tetőzött. Azóta folyamatosan csökken, mára alig háromezer-nyolcszázan lakják. Persze a település épületei nem nőttek ekkora számban, a szerencsevadászok 90%-a sátrakban lakott, jobbára a bérelt bányaterület környékén.

Lássuk hogyan éltek, mivel foglalkoztak az alaszkai őslakosok.

Az állandóan hóval borított területeken jellemzően fagyott hóból épült házakat használtak. Persze nem csak praktikus megfontolásból, hanem mert fa egyáltalán nem állt rendelkezésre azon a tájon. Nos a jégből készült otthonokban nem volt az a nagy meleg. Körülbelül öt és tíz fok körüli hőmérsékletet lehetett elérni kizárólag a test melegével, hiszen tüzet rakni nem lehetett benne. Állati szőrmékkel borított padkákon aludtak, amik természetesen szintén hóból voltak. Az iglu szót használjuk ezekre az építményekre, ám a nyelvükön maga a szó otthont jelent és nem csak a hóból készült házakra használták. A másik jellegzetes eszkimó építmény halcsontból (főleg bálna) készült vázra borított állati bőrök és szőrmék. Ezek sem voltak sokkal melegebbek, hiszen fűteni ezekben sem lehetett. Nem is lett volna mivel, hiszen mint mondtam a fák már nem éltek meg ezen az égövön.

07_cr
Épülő jégkunyhó
igloo_inner
Jégkunyhó-belső
08
Ez is iglu. Állati bőrrel borított bálnacsont-kunyhó
09
Puritán beltér itt is
04
A civilizáció hatása. Eszkimó nők eladásra kínált állatbőreikkel egy sátorkunyhó előtt
06
Ez is inuit falu. A Bering-tengeri tenyérnyi King-sziget, amely lakói lábakon álló házakat építettek. A King-szigeten mintegy kétszázan laktak
king_island_1_2010-09-08
Az elhagyott King-szigeti település napjainkban

Az inuit férfiak mindennapjaihoz elválaszthatatlanul hozzátartozott a vadászat és a halászat. Rénszarvast, rozmárt és jegesmedvét is elejtettek kezdetleges fegyvereikkel. Nyílhegyeikre nagyon vigyáztak. Ritka kincs volt a megmunkált fém.

01_cr
Bátorság kellett leteríteni egy feldühödött, sebesült jegesmedvét
14
Elejtett rozmárok

13
Rozmár nyúzása. Vastag zsírrétege aranyat ért az inuitoknak
article-2332518-1a0cbd04000005dc-915_634x576
A rozmáragyar megmunkálásához használt fúró
inuit_man_wearing_a_sea_lion_gut_parka-_nome_alaska-_1900-_
Halhólyagból és állati belekből készült esőkabát
17
Rénszarvascsorda
Elejtett rénszarvasok
15
Eszkimó fókavadász szántalpakon
03
A halászok bőrből készült kenukkal messze merészkedtek a partoktól
11
A nők is kivették részüket a munkából. Lékhorgászat egy édesvizű tóból
16
Inuitok Nome-ban. A városi életmód kissé már könnyebb volt. Földdel és növényzettel fedett gerendaház a háttérben
02_cr
Inuit férfiak az ünneplő ruháikban

05

18
Kutyaszános inuitok találkozása az SS Corwin gőzössel és utasaival Nome-ben
12_cr
Talán ők hozták a Saturday Eveninig Post-ot is? Modernizált ruhatár, olvasó inuit. Lassan előre a jövőbe
alaska-eskimo-fur-dealer
Eszkimó szőrme érkezett a városba
eskimos_unloading_goods_onto_beach_from_umiak_or_skin_boat_nome_alaska_ca_1900_hester_259
Megérkeztek a King-szigetek lakó áruval megrakott bőrhajóikon. A sziget mintegy 140 kilométerre fekszik Nome-tól és 70 kilométerre az alaszkai partoktól

king_island_eskimos_in_the_surf_landing_their_umiak_on_the_beach_nome_alaska_1900_hester_90

eskimo-boys-kayak-grantley-harbor-alaska-photo-print-3
Eszkimó gyerekek nyáron a vízben játszanak. A Nome-tól mintegy 100 kilométerre északra fekvő Tellerben a víz hőmérséklete nyáron sem éri el a tíz fokot!

 

[stextbox id=”info” color=”FFFFFF” bgcolor=”000000″ bgcolorto=”000000″ mleft=”5″ mright=”5″ mtop=”5″ mbottom=”5″]

Tudtad?

Az eszkimó szó Kanadában ugyanolyan sértő, mint az Egyesült Államokban a néger. Magukra az őslakosok sem használják ezt az összefoglaló elnevezést, hiszen egyes népcsoportjaik önállóak. Szemükben ugyanúgy nem állja meg a helyét, mintha minket európaiakat akarnának összefoglalóan egy népnek nevezni.

[/stextbox]

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük