-
A viking szó eredete, a viking kirajzások okai és fő irányai
A vikingeket az európai krónikákban más-más néven jegyezték fel. Ezek az elnevezések külön-külön utalnak dánokra és norvégokra, de sokszor használták általánosságban a vikingekre is. Az angolszász forrásokban a vikingeket dánoknak (Dani), vagy egyszerűen csak pogányoknak nevezik. A frank évkönyvek a normann (Normanni) elnevezést használják, a német krónikákban pedig kőrisfa-embereknek (Ascomanni) hívják őket. Az ír források lochlanach (északi) néven emlegetik őket, és gyakran használják norvégok esetében a fehér, dánok esetében, pedig a fekete jelzőt. Spanyolországban az arab madjus (pogány varázsló) szóval jelölték őket. A bizánci források a szláv eredetű rus szót használták, de ez a svéd routsi (evezős ember) szóból ered.
-
Vikingek támadásai az angolszász államok ellen (793-1085)
Az első támadások Anglia ellen (793-865) Angliában ekkor hét nagyobb (Kent, Essex, Wessex, Sussex, Mercia, Kelet-Anglia, Northumbria) és több kisebb királyság volt. Anglia és Skandinávia között már a 7.-8. században kimutathatóak a kapcsolatok. Az Angolszász Krónikában az első utalás a vikingekre, már előrevetíti a következő két évszázad szörnyűségeit. 789-ben három skandinávokat szállító hajó kötött ki Portlandben, ahol a skandinávok megölték Brithric király tiszttartóját, aki kereskedőknek nézte és a király székhelyére akarta kísérni őket. 792-ben Offa merciai királynak meg kell erősíteni a déli tengerpartot pontosan meg nem határozott pogány kalózok támadásai miatt. 793. június 8-án kirabolják Lindisfarne-t, 794-ben Jarrow-t támadják meg. 795-ben kirabolják a Iona szigetén lévő Szent Columba kolostort és…
