A dán Orsted energiaipari vállalat nemrégiben bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 elnevezésű szélfarm projekt fejlesztését az Egyesült Királyság keleti partjainál, ami jelentős csapást jelent a brit kormány tiszta energia ambícióira. A Hornsea 4 szélfarm tervezett kapacitása 2,4 GW lett volna, amely elegendő energiát biztosított volna több mint egymillió háztartás számára. A vállalat közleményében kifejtette, hogy a projekt gazdasági szempontból már nem életképes, annak ellenére, hogy egy 15 éves szerződést írt alá az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta az áram egy előre meghatározott áron történő értékesítését.
A brit offshore szélenergia szektora az utóbbi években drámai költségnövekedéssel nézett szembe, amit a kormány is elismert. A Energia Biztonsági és Nettó Nulla Minisztérium (DESNZ) szóvivője megjegyezte, hogy a globálisan magas infláció és az ellátási láncok korlátai hatással vannak az iparra Európa-szerte. Ez már a második eset, amikor egy fejlesztő visszalépett egy jelentős offshore projekttől. A svéd Vattenfall vállalat 2023 júliusában leállította egy 1,4 GW kapacitású szélfarm fejlesztését Norfolk partjainál, szintén a költségek növekedése miatt. Ezt a projektet később a német RWE energiaipari cég vásárolta meg, amely azt állította, hogy kitart a projekt mellett. Az offshore fejlesztők által tapasztalt nehézségek azonban komoly kérdéseket vetnek fel a kormány tiszta energia célkitűzéseinek megvalósíthatóságával kapcsolatban, amely szerint 2030-ra a tiszta energia arányát 95%-ra kellene emelni.
Jelenleg az Egyesült Királyság energiaellátásának valamivel több mint fele szél-, nap- és nukleáris energiából, valamint biomasszából származik. A kormánynak ahhoz, hogy elérje a 2030-as célt, meg kellene háromszoroznia az offshore szélenergia kapacitását, és meg kellene dupláznia a napelemek és a szárazföldi szélfarmok mennyiségét is. Az Aurora Energy becslései szerint a cél eléréséhez jelentős fejlesztésre lesz szükség az elektromos hálózatban, több mint 620 mérföld új tápkábel telepítésére, valamint alállomások és egyéb berendezések kiépítésére.
Sok helyi közösség ellenállást tanúsít a közelükben lévő új energiainfrastruktúra létesítése ellen, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Számos iparági szakértő, valamint a Konzervatív és Reform Pártok képviselői is úgy vélik, hogy a 2030-as cél elérhetetlen. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora régóta érvel amellett, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítése a tervezett időkereten belül szinte lehetetlen lenne. „Ha nem sikerül egy nagyon rövid távú célt elérni, az maximális költségeket eredményez a próbálkozások során,” figyelmeztetett.
Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 missziójának vezetője elismerte, hogy a cél elérése „nagyon nehéz” lesz, de azt is hangsúlyozta, hogy egy „Herkulesi erőfeszítéssel” mégis elérhető. Ed Miliband energiaügyi miniszter is elismerte, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de határozottan kiemelte, hogy elengedhetetlen: „csökkenteni a számlákat, kezelni a klímaválságot és biztosítani az energiabiztonságot.” A kormány azt is bejelentette, hogy együttműködnek az Orsted vállalattal a Hornsea 4 projekt „újraindítása” érdekében, és továbbra is optimisták a tiszta energia küldetéssel kapcsolatban. „Erős projektportfólióval rendelkezünk, amely lehetővé teszi, hogy 2030-ra tiszta energiát biztosítsunk, és a küldetés-orientált megközelítésünk biztosítja, hogy át tudjunk navigálni a globális nyomások és az egyéni kereskedelmi döntések tengerén a céljaink elérése érdekében,” mondta egy szóvivő. A helyzet tehát bonyolult, és a következő években sok kihívással kell szembenézniük a brit energiaiparnak.
