Az alábbi remek képek 1971-ben kerültek az University of California könyvtárának tulajdonába, miután megvásárolták a fotós örököseitől. A képek francia készítőjét Branson DeCou-nak hívták, és 1920 és 1941 között utazgatott a világban. Mintegy nyolcezer üvegdiát tartalmazott a hagyaték, amelyek szerzőjük által aprólékosan, egyesével, kézzel színezettek. A mai válogatásban az 1931-es Moszkvát láthatjátok, amely akkoriban még régi pompájában tündökölt, de a nagy városalakítás és a sztálini leszámolások már a küszöbön álltak.

A magyar Vörös Hadsereg utolsó, 1919. július 20-án megindult tiszai támadásáról szóló írásom első felében a támadás előkészületeit és a szemben álló felek erejét mutattam be. A második részben bemutatom, hogyan zajlott maga a hadművelet, mi vezetett a magyarok vereségéhez, illetve kitérek néhány vitatott kérdésre is. Az előző részben láthattuk, hogy a magyar Vörös Hadsereg összesen nyolc, változó harcértékű hadosztállyal rendelkezett. A vezérkar mindent egy lapra feltéve ebből hetet a Tiszánál állomásozó románok ellen fordított. Csak egy teljes hadosztály, a szinte harcképtelen 4. maradt hátra, a déli határt védte a délszláv csapatoktól. Az északi határon, a Duna vonalán pedig csak egyetlen ezredet hagytak. Emellett a Vörös Hadsereg összes tüzérségi ütegét…