A blog rendszeres olvasójaként Sunsetjoy egy kisebb válogatást gyűjtött össze a számítástechnika elmúlt 60-70 évéből érdekességként. A saját bloggal is rendelkező szerző, aki már ITT is publikált, most egy – fotóblog lévén – sok képpel illusztrált számítástechnika-történeti összeállítással jelentkezett.
A blog képes műfajának megfelelően megpróbálkozom az elmúlt 75 év távlatából visszatekinteni a számítástechnika tudományos és szórakoztatási célra történő felhasználása terén jelentősebb és érdekes eseményekre (a digitális-elektronikus korszaktól). A válogatás nem tér ki minden egyes eseményre és hardverre a változatosság miatt- illetve az esetleges folytatás érdekében.
A képek készítési ideje nem mindig tükrözheti a dátumot, főleg a korai időpontoknál.
Konrad Zuse a Z1 mechanikus számítógép újjáépített változata mellett a berlini Műszaki Múzeumban.
Konrad Zuse német számítógépmérnök alkotta meg a Z1, Z2, Z3 és Z4 nevű mechanikus/elektromechanikus számítógépeit (1938-1945), amelyet (a Z1 utániakat lyukszalaggal) lehetett programozni.
Bár a Z1 (amely még mechanikus számítógép volt) és a Z3 (elektromechanikus számítógép) is megsemmisült Berlin 1943-as bombázása során, de mindkettőt újraépítették (a Z3 fejlettebb változatot a hatvanas években, míg az első Z1-est 1986 és 1989 között).
1944- A Colossus számítógép működés közben
Teljesen elektronikus digitális (részben programozható) számítógép, amelyből 10 darab készült- feladata a rejtjelezett német rádióüzenetek megfejtése volt (1500 elektroncsövet használt, másodpercenként 25 ezer karakter feldolgozására volt képes).
A híres Enigma titkosítási rendszer feltörése után akár napi 3000 üzenet megfejtése vált lehetővé, a legnagyobb titokban – hiszen a gép létezése (technikai felépítése még tovább, 2000 őszén került feloldásra a titkosítás alól) évtizedekre titkosítva volt, még a háború után is (nem is szólva 8 gép helyben történő szétszereléséről).
1944- IBM-Harvard Mark I
Automatikusan működő elektro-mechanikus számítógép, amely 800 kilométernyi vezetékelést, 3500 relét, majdnem 1500 kapcsolót és egyéb alkatrészt tartalmazott. Másodpercenként 3 összeadásra/kivonásra, 6 másodpercenként egy szorzásra, 15 másodpercenként egy osztásra volt alkalmas. Későbbi változataival pl. lineáris differenciál-egyenletek megoldásával a tengeri tüzérség részére számoltak lőtáblázatokat.
1947- Az ENIAC programozása közben
ENIAC, vagyis elektronikus numerikus integrátor és számítógép. A korabeli Mark II számítógépnél ötszázszor gyorsabb műveleti sebességével természetesen nemcsak a négy alapműveletre, hanem másodfokú differenciálegyenletek megoldására, röppályaszámításra alkalmazták. Ennek utódja volt az EDVAC, amely 1949-ben már Neumann János új elveit használó belső programvezérlésű elektronikus automata számítógép, amelynél a programok és az adatok tárolása már memóriában történt.
1948- John Bardeen, William Shockley és Walter Brattain
Az első tranzisztor germánium és egy aranylemez összepréseléséből lett létrehozva 1947 decemberében, amely később forradalmasította az elektronikai ipart- az elektroncsövek helyettesítésével az elektronikai eszközök fogyasztása és hibajavítási ideje jelentősen csökkent. Walter Brattain, John Bardeen és William Shockley így később, 1956-ban kaptak fizikai Nobel-díjat a találmányukért, amelyet ennek az időpontnak a környékén kezdtek el igazán hasznosítani.
1951- UNIVAC I
Az első kereskedelemben kapható sorozat-gyártott univerzális számítógép, amely számok mellett már szöveges információ kezelésére is képes volt. Háttértárként itt használtak először mágnesszalagot (a korábbi mechanikai háttértárakkal vagy a mágnesdobokkal, ferritgyűrűs memóriákkal szemben). Az első gépet az USA Népességnyilvántartó Hivatala vette meg és használta, de alkalmazták az 1952-es elnökválasztás végeredményének megjóslására is a szavazatok összeszámlálásának korai szakaszában.
1952- IBM 726 mágnesszalag-rendszer
Nagy sebességű mágnesszalag-rendszer, 1952-ből. Sok helyen az első számítógéphez használt szalagos meghajtónak tekintik. Igazából azonban egy évvel korábban az UNIVAC I géphez készült UNISERVO volt az első (lásd a lenti képen).
1951- UNISERVO, az UNIVAC I szalagos rendszere
1956- Reynold B. Johnson (az IBM fejlesztőcsoport vezetője) az egység előtt
1956 őszén megjelent az IBM 750 disk storage unit (amely az IBM 305 RAMAC számítógéprendszer része volt), avagy az első mágneslemezes háttértároló kb. 5 Mbyte kapacitással, 10 kbyte/mp átviteli sebességgel.
1960- PDP-1 miniszámítógép
A mainframe gépeknél kisebb első minicomputerek híres képviselője, amelyeknél kisebb méret volt elérhető a tranisztorok és a ferritgyűrűs memóriák miatt. Első kereskedelmi forgalmú gép billentyűvel és monitorral, de mindössze 50 készült belőle. amiből mára csak három maradt meg múzeumban.
Erre a gépre írták MIT-hallgatók az egyik első (de nem a legelső) videójátékot, a Spacewar! címűt, amelyet utána ingyenesen, lyukszalagon terjesztettek a kutatók között.
1966- IBM mainframe
IBM System/360 mainframe (nagyszámítógép) megérkezik a japán Tokai bankba, ahol addig kézi számolással, abakusszal végezték a számításokat. Az ilyen mainframe számítógépek eleve nagy teljesítménnyel bíró, egyéni alkalmazások futtatására és nagy mennyiségű adatkezelésre alkalmas megbízhatóságra és tartósságra épített monstrumok voltak. Az 1964-ben megjelent tranzisztor alapú számítógép nevében a 360 a teljeskörű, általános célú felhasználást jelezte- ára néhány százezer dollártól a millió dollárt meghaladó szintig terjedt kiszereléstől függően.
1968- Douglas Engelbart és a „minden demók anyja”
Douglas Engelbart, a tavaly elhunyt feltaláló-mérnök (az egér, a grafikus felhasználói felületek elődjei) a Mother of all Demos (http://youtu.be/yJDv-zdhzMY) néven elhíresült előadásban bemutatja a szerkeszthető hypertext, a grafika, a navigálás, szövegszerkesztés, egérkezelés, videókonferencia és a közös munka alkalmazását.
1972- Az ATARI: Ted Dabney, Nolan Bushnell, a pénzügyi vezető Fred Marincic és a készítő, Allan Alcorn
Megjelenik a PONG, az egyik legkorábbi (de kétségtelenül az első üzletileg sikeres) játéktermi videójáték, amelyből részben az otthoni videójáték-ipar is elindulhatott az otthoni Pong-konzolok megjelenésével (1975-től).
1972- Magnavox Odyssey
A világ első otthoni videójáték konzolja, Ralph Baer találmánya, aki még a Brown Box nevű prototípusát (bemutató: http://youtu.be/SWiyxIBfrsI) 1966 és 1968 között készítette. Így később (a többieket megelőző időpont miatt) a Magnavox sikeresen perelhette be az Atari céget és más otthoni Pong-konzol gyártókat azzal, hogy az Odyssey tenisz játékáról mintázták a Pong játékprogramját.
1974- Sakkprogram programozása
A Master sakkprogram tanítása-programozása IBM 360/195 (System/360 Model 195) mainframe számítógépen – a hetvenes évektől évente megrendezésre kerülő különféle sakkprogram-versenyekhez (ahol a névből adódóan számítógépen futó sakkprogramok algoritmusai mérkőztek meg kezelőik segítségével).
1975- MITS Altair 8800
Az Intel 8080-as mikroprocesszorára épült mikroszámítógép, amely a megfelelő időben jelent meg építsd-magad típusú moduláris kiszerelésével, könnyebb programozhatóságával. Ehhez a géphez fűződik a Microsoft (illetve korábban Micro-soft, vagy előtte Traf-O-Data) alapítóinak (Paul Allen, Bill Gates) BASIC értelmezője, az Altair Basic, amelyet papírszalagon vittek bemutatni – ezzel indult el a Microsoft is.
1976 április- Steve Wozniak és Steve Jobs, az első Apple Computer felett
Júliusban megjelenik a Steve Wozniak által kézzel épített, Apple I néven ismert számítógép, az első Apple-termék. A cég pontosan arra alakult, hogy a gépet árulni kezdjék – bár az igazán várt siker az egy évvel későbbi Apple II számítógéppel (amely jóval több fejlesztést és kiegészítőt kezelt) indult termékcsaláddal jött el.
1977- Az Atari VCS (Video Computer System)
A későbbi változatkor Atari 2600-ra átkeresztelt otthoni videójáték-konzol bár a kezdetekben nem volt (a Pong-változatok mellett) sikeres, de amikor a programozók kitapasztalták képességeit, valamint sikeres játéktermi átiratok születtek, így 1982-re már 10 millió példányt sikerült eladniuk.
1980- Az IBM 3380, a világon az első 1 GB feletti merevlemezegysége
Az IBM 3380-as merevlemezegységben (a ház mérete kb. 1m x 1m x 2m) a korai időszakban 2 darab HDA volt beszerelve, egyenként 1,26GB méretben (amelyek nem mellesleg darabonként 30 kg súlyúak). A képen ez a „kétdarabos” változat látható működés közben. A sorozat későbbi tagjai már elérték a „szekrényenkénti” 3781 MB kapacitást is.
1980- A Commodore VIC-20 és William Shatner
A híres Commodore 64 közvetlen elődje, amely megjelenése utáni első 2-3 évben elérte az 1 millió eladott példányt (volt olyan nap, amikor napi 9000 készült belőle). A képen Michael Tomczyk látható még a képen, aki a fejlesztésben és a gép marketing vonatkozásában játszott óriási szerepet. A VIC-20 hirdetésekben (videó- és képanyagban) William Shatner adta a reklám „arcát”, valószínűleg nem sokkal az első Star Trek-film után.
„Hoppá! Ilyen volt az első számítógépem! 1987-ben 7.500 forintért vettem használtan magnóval. borzasztó drága volt. Utána 64-es jött, floppival.” – JTom
1981- Osborne I, az egyik első hordozható mikroszámítógép
Az egyik első hordozható (igazából a csomagban szállítható kifejezés illik rá, hiszen majdnem 11 kilogrammot nyomott) számítógép, kezdetben csak egy 13 cm átlójú képernyővel és gyenge SS/SD floppy lemezeket fogadó meghajtóval volt felszerelve. Kezdeti kevés előnyét hamarosan lekörözték a versenytársak, sőt később maga a gép utóda is rontotta az eladási mutatókat. Az akkoriban kedvelt CP/M operációs rendszert használta, amely a feltörekvő MS-DOS ellenében (pl. a Compaq Portable).
1984- Agat-9, szovjet számítógép
Korai számítógépek (Agat-7, Agat-9) a Szovjetunióból, az Apple II mintájára (nagyon hasonlít rá) korabeli Intel chipek másolatával. A hardvert bár oktatási célzattal tervezték meg, több esetben használták folyamatvezérlő rendszerként is, pl. kutatólaboratóriumokban. A gépet memóriával, floppymeghajtó-vezérlővel, soros/párhuzamos porttal, illetve számítógépes hálózathoz alkalmazható kiegészítőkkel lehetett bővíteni.
1985- Andy Warhol és Debbie Harry a Commodore Amiga 1000 hivatalos bemutatásakor
Andy Warhol és Debbie Harry volt az egyik fő attrakciója a multimédiás számítógépnek beharangazott Amiga 1000 bemutatójának. Andy Warhol a számítógép segítségével Debbie Harry (a Blondie énekesnője) bedigitalizált fényképét szerkesztette élőben egy korai állapotú rajzprogram segítségével nagyjából úgy, ahogy híres képeit is alkotta. Korábban Steve Jobs akart neki adni egy Macintosh gépet; akkoriban még nem érdeklődött a felhasználása iránt, de a haláláig fennmaradó időben számos ilyen Amiga számítógépet szerzett be és dolgozott velük. Megemlíthető még a híres Amiga felhasználók köréből Arthur C. Clarke író neve is.
1991- Teradrive, vagyis Sega Megadrive és egy 286-os egybeépítve
Kizárólag Japánban, a Megadrive megjelenése után majdnem 3 évvel kiadott IBM hibrid, vagyis egy olyan számítógép, amely a beépített rendszerrel tudott Megadrive játékokat futtatni. A három féle kiadás a javában idejét múlt processzorjában egyezett, amúgy elérhető memóriában és háttértár tekintetében különbözött (640 kB-2,5MB memória, 1 floppy-2 floppy+30MB HDD). Hasonló hardvernek tekinthető az európai „párja” a brit Amstrad MegaPC is, két évvel későbbről.
1997 május- Az IBM Deep Blue szuperszámítógép és Garry Kasparov sakknagymester visszavágója
Garry Kasparov és az IBM gépe nem először találkozott, hiszen a sakkmasina már 1996 februárjában játszott a sakknagymesterrel, ahol az 4-2 arányban győzött 6 játszmából. A visszavágó már a számítógépes csapat 3,5-2,5 arányú győzelmével zárult – így elsőként győzött le számítógép világbajnok sakkozót egy versenykörülmények szerinti meccsen (szintén 6 játszma alatt).
Sikeres taktikájával ellentétben a visszavágón kivárásra alapozva azonban az utolsó játszmát feladta („elvesztette a küzdőszellemét”) a speciálisan sakkozásra készített 30 processzoros szervergéppel szemben.
Így juthattunk el napjaink több magos processzoraihoz, a hetedik/nyolcadik generáció konzoljaihoz – számos különös és érdekes állomáson keresztül. Ez a rövid válogatás expresszként vonult végig, de ha az utazóközönség igényli, indíthatunk új járatokat is…:)
Sunsetjoy – http://retemu.blog.hu
