Egy kanca volt a koreai háború hőse

Reckless története

Reckless egy nem mindennapi kanca egy nem mindennapi történettel. Reckless háborús hős, aki a koreai háborúban a tengerészgyalogságot segítette. Sérült katonákat mentett meg a frontvonalról miközben 500 lövés érte percenként a terepet, muníciót cipelt a hátán, és mindez idő alatt az étvágya mit sem változott, a reggeli kávé és palacsinta volt a kedvence, amikor megengedhette magának az ilyesfajta luxust.

Reckless lőszert cipel

Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy hogyan is kerülhetett ez a ló a Tengerészgyalogsághoz? Reckless a koreai versenypálya egyik istállójában lakott 1950-ig, majd a háború kitörésekor tulajdonosai az ő segítségével menekültek vidékre. Itt Eric Pedersen, a Tengerészgyalogság hadnagya saját pénzén vásárolta meg az 5 éves mongol kancát 250 dollárért. Korábbi tulajdonosa azért adta el, hogy fedezni tudja nővére orvosi ellátását.

Így került Reckless (neve jelentése: bátor, vakmerő) a Tengerészgyalogossághoz, hogy lőszereket cipeljen a frontvonalra és a sebesülteket biztonságba menekítse. Reckless hamar kivívta az elismerést azok körében, akikkel együtt szolgált.

Amilyen híres volt a kis kanca bohóckodásairól, úgy az étvágyáról is. Határozott jellemű volt, igencsak sajátos karakter. Falánk természete nem ismert határokat: bármit meg tudott enni, de a tojásrántotta és a palacsinta volt a kedvence egy bögre kávéval. Nagyon szerette a süteményt, a csokoládét és a Coca-Cola üdítőitalt. Amikor pedig nem látták, hogy mit csinál, előfordult, hogy póker zsetont, pokrócot, és egy-egy kalapot is megkóstolt, de a katonák őrizetlenül hagyott ételét is gyakran elfogyasztotta.

Reckless legendásan gyorsan tanult. Hamar megtanulta, hogy átlépje a kommunikációs vezetékeket, vagy hogy parancsra letérdeljen, lefeküdjön. Az aktuális tábor és a frontvonal közötti útvonalakon is elég volt egyszer-kétszer végigvezetni, utána már önállóan tette a dolgát.

A koreai háború ágyúzásai és a bombázásai során több tonna bombát, és több száz óriás lövedéket kellett a hátán cipelnie a füstös, halál-himlős dombtetőkre a bátor mongol kancának, visszafelé pedig a sebesültek táborba juttatása volt a feladata.

Reckless a tűzvonalba indul

Még az ellenség katonái között is elismerést vívott ki Reckless, ahogy halált megvető bátorsággal ment végig a halálos, „senki földje” rizsföldeken, és a 45 fokos meredekségű hegyi ösvényeken, melyek robbantási területek voltak. Az ellenséges felek gyakran olyan golyózáport zúdítottak egymás állásaira, hogy a lövedékek már a levegőben egymásnak csapódtak és szinte görögtűzbe borították a harcvonalat. „Nehéz leírni a kis hókás arcú kanca lendületét, amit a tengerészeknek adott, ahogy túljárt az ellenség eszén, és felvitte az égetően szükséges lőszereket a hegyre” – emlékezett vissza az egyik katona.

Az ötnapos Vegas előőrsi csata során volt olyan nap, amikor Reckless 51 alkalommal járta végig a veszélyes zónát a lőszerellátótól a robbantási területekig, a legtöbbször egyedül. Aznap 56 kilométert tett meg és 5 tonna muníciót cipelt fel a hátán – miközben az ellenséges csapatok folyamatosan lőtték a területet.

Reckless névre szóló piros-arany takarójában, amint épp kitüntetést kap

Ő volt a tengerészgyalogosok pajzsa, akik az első frontvonalban harcoltak. Kétszer is megsebesült, de ez nem akadályozhatta meg őt abban, hogy tovább tegye a dolgát. Amit ebben a csatában tett, az nem csak tisztelet érdemlő volt, de szolgálata elismeréséül őrmesterré léptették elő.

Kétlábú tengerészgyalogos bajtársai nem csak szerették és tisztelték, de jobban vigyáztak rá,jobban gondoskodtak róla, mint saját magukról. Volt, hogy saját golyóálló mellényüket dobták rá, hogy megvédjék kint a fronton, ezzel kockáztatva saját életüket is.

Reckless és bajtársai

Reckless nem egy ló volt, hanem tengerészgyalogos

Reckless 1954 november 10-én lépett amerikai földre, ahol hősként ünnepelték. A sajtó figyelmétől övezve először a Marine’s Memorial Club nagytermének színpadán üdvözölték, majd lifttel vitték a tizedik emeleten rendezett ünnepségre.

Recklesst Amerikában is teljes értékű tengerészgyalogosként kezelték és hősként ünnepelték, a Tengerészgyalogság kabalája lett. A kis kanca szolgálataiért számos kitüntetést kapott – nem csak az Amerikai Egyesült Államoktól, de Koreától és az ENSZ-től is – melyeket a katonai parádékon büszkén viselt piros-arany takaróján.

Recklessnek három csikója született: Fearless (1957-1969), Dauntless (1959-1983) és Chesty (1964 – 1976). A rettenthetetlen kis kancát 1960-ban nyugdíjazták, 1968. május 13-án távozott az élők sorából. Teljes katonai tiszteletadással helyezték végső nyugalomra Camp Pendletonban.

Sebestyén Dóra, Lovasok.hu
Forrás: Sgtreckless.com
Képek forrása: Horsenation.com