A minap egy olyan különlegességbe botlottam a neten, amiről úgy gondoltam, hogy nem csak én fogom érdekesnek találni – megkockáztatva azt, hogy az itt megszokottakhoz képest sokkal kevesebb képből áll.
Az ausztrál-amerikai
A „lelet” egy ausztrál karosszériaépítő cég katalógusa, ami több szempontból is érdekes. Közel száz éves, ami ezen a blogon ha nem is példátlan, de semmiképp sem mindennapos. Nem egy nagy autógyár katalógusa, hanem egy karosszériaépítőé, mely ráadásul ausztrál.
Az előbb linkelt posztban szót ejtettünk arról, hogy a karosszériaépítők számára a Ford kínált felépítmény nélküli, de amúgy teljes járműveket. Nos, itt látható erre a kitűnő példa. A Fordnak természetesen megvolt a saját képviselete a kontinensnyi méretű országban. Az első 2500 T modell még Detroitból érkezett és bal oldalon volt bennük a kormány. Később már a Ford kanadai gyárából érkeztek a jobbkormányos autók – kíváncsi lennék, hogy mennyi időt töltöttek hajózással ezek az autók. Azért innen, mert Kanada az 1920-as években állt át a jobboldali közlekedésre, így a Ford ott gyártotta az ilyen kivitelű autóit – később aztán már máshol is –, köztük az exportra szántakat is.
A helyzet az, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy a Davies & Fehon Motors Ltd. katalógusa – hogy nevén nevezzük a gyereket –, mely kétféle kivitelt kínál, egy ötszemélyes, négyajtós, vászontetős túraautót és háromszemélyes, vászontetős kétülésest, pontosan melyik évből való.
A bevezetőben „több mint nyolcezer Ford tulajdonost” említenek és az árak ausztrál fontban vannak kifejezve. Az előbbi tény azt sejteti, hogy a T modell már ismert és relatíve gyakori az országban. Mivel kezdetben a Fordnak gondjai vannak az igények kielégítésével mindenképp már a gyártás derekán kell járjunk – főleg ismerve a fenti tényeket a cég terjeszkedéséről és az ausztrál piac kiszolgálásáról. Az ausztrál fontot, mint fizetőeszközt 1910-ben vezetik be – majd csak 1966-ban váltja le az ausztrál dollár –, tehát ezek jó támpontok.
Az utolsó oldalon olvasható vásárlói ajánló sokat pontosíthat a találgatásokon, hiszen az 1915 májusára keltezett. Így az én tippem az, hogy a katalógus 1916-ból, vagy még későbbről való.
Ez a karosszériaépítői katalógus érdekes széljegyzet egy, az automobilizmus szempontjából fontos autó történetéhez.
A Ford T-ről itt olvashattok bővebben. A D & F katalógust én Jesse blogján találtam. Sorozatunk előző részét pedig itt olvashatjátok. A bevezető képen az Ausztrál Hadsereg, első világháborús Ford T-je látható, a hűtőmaszkon a korabeli címerrel. A sorozat következő része itt olvasható.