1851-ben Edward Hargraves, egy angol aranyásó a Sydneytől 200 km-re nyugatra fekvő Bathurst közelében aranyat talált.
Felfedezését bejelentette az új-dél-walesi kormányzónak, aki az aranyásási engedélyek kiadásáért felelős „földbiztossá” nevezte ki, valamint 10 000 angol fonttal jutalmazta. A szerencselovagok azonnal özönleni kezdtek a tartományba: néhány hónapon belül ezer aranyásási engedélyt adtak ki, és 1852-ben már 26,4 tonna aranyat termeltek ki Új-Dél-Walesben. Ugyanebben az évben 370 ezer bevándorló érkezett Ausztráliába, nagy részük az arany miatt!
Az egész világon Ausztráliában található a természetes állapotában legtisztább arany, amelynek kitermelése ma is folyik.
Hill End volt az első klasszikus aranyásó település Bathurst-től északra a hegyek lábánál. Az alábbi fotók java része is Hill End-ből és a közeli Gulgongból valók az 1870-es évekből.
Hill End-ben 1872-ben nyolcezren laktak. Két újságja, öt bankja, nyolc temploma és 21 ivója volt. A bányák 1945-ös végső kimerülése drámai hatással volt a településre, alig 700-an maradtak. 2006-ra pedig a megmaradt 166 lakos is kizárólag az idegenforgalomból élt.
Hill End-i főutca
Az 1872-es tavaszi olvadás idején a főutcán elakadt fogat
A bányaengedélyeket kiadó ügynök „irodája”
Hentesüzlet
A jó cipő elengedhetetlen volt a munkához
Hétgyerekes bányászcsalád
Akinek bejött. Bernard O. Holtermann 1873-ban találta a legnagyobb egybefüggő aranytömbjét (286 kg) a felszínen, minden bányászat nélkül. Azonnal gazdag lett.
Vagyona egy részét Ausztrália történelmének megörökítésére szánta, A mai képek között is sok van, aminek elkészültét Holtermann finanszírozta. A Holtermann fotógyűjtemény az UNESCO által védett kincsnek számít.
Hill End télen
Akiknek szerencséjük volt. Balról második a fent látott Holtermann, akire a nagy lelet előtt is többször rámosolygott Fortuna.
Gulgong a másik jelentős aranylelőhely volt a térségben. Hasonlóan Hilll End-hez ez a település is jelentős népességzuhanáson esett át a II. világháború után. Bár sorsa szerencsésebben alakult, mint Hill End-é, hiszen nem annyira eldugott település, mára 1850 lakosa maradt.
A következő néhány kép Gulgongból származik, nem messze Hill End-től, szintén az 1870-es évekből:
Természetesen kínaiak is jöttek a gyors meggazdagodás reményében
Gulgong-i iskola
Queensland-ben 1867-ben talált először aranyat James Nash – a későbbi Gympie település közelében – Brisbane-től 160 kilométerre északra. Queensland tartomány rendkívül rossz anyagi helyzetben volt akkoriban, Nash felfedezése kvázi a csődtől mentette meg. Az arany hírére elsősorban Európából érkeztek bevándorlók, akik 1868-tól telepedtek meg Gympie-ben és környékén, sok volt közülük a skót és német. Máig népszerűek a brisbane-i Oktoberfest eseményei és jelenleg is 9600-an élnek a városban olyanok, akik Németországban születtek és az elmúlt 40 évben vándoroltak be.
Gympie népessége az aranyláz után sem esett jelentősen vissza, jelenleg kb. 20 ezren élnek a városban és minden évben Nash-re is emlékeznek, a 10 napos Gold Rush Festival.
Képek a queenslandi aranyláz idejéből:
1869.
1870.
1870.
1870. Korai aranyásó település
1870-es évek, kínai szerencsevadász
1882.
1885.
1888.
1888. Aranymosók
1888.
A századforduló után már többféle technikával bányásztak aranyat és nem csak a felszínen
1910.
1930.
1936.
Fotók: State Library of New South Wales és State Library of Queensland