Az Egyesült Királyságban az infláció mértéke 2025 márciusáig 2,6%-ra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami ugyan csökkent az előző hónaphoz képest, de még mindig meghaladja a Bank of England által kitűzött 2%-os célt. A központi bank rendszeresen módosítja a kamatlábakat, hogy a gazdaságban kontrollálja az inflációt, és 2025 folyamán már két alkalommal csökkentette az irányadó kamatot, amely így 4,25%-ra csökkent. A Bank of England korábban figyelmeztette a piacokat, hogy az infláció 2025 folyamán ismét emelkedhet.
Az infláció a termékek és szolgáltatások áraiban bekövetkező változást jelenti, amely idővel növekedést mutat. Például, ha egy liter tej ára 1 font, de egy év múlva már 1,05 font, akkor az éves infláció a tej esetében 5%. Az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatala (ONS) figyelemmel kíséri több száz napi használatú termék, például élelmiszerek és üzemanyagok árváltozásait. Az ONS által használt „kosár” folyamatosan frissül a vásárlási trendek tükrében, 2025-ben például virtuális valóság headsetek és jóga matok kerültek a listára, míg helyi újsághirdetések eltávolításra kerültek. Az ONS a legutóbbi 12 hónap ármozgásait figyeli a számítások során, és a legfontosabb inflációs mutató a Fogyasztói Árak Indexe (CPI), amelyet havonta publikálnak. A CPI márciusra 2,6%-ra csökkent, az előző hónapban 2,8%-ról, ami nagyobb mértékű csökkenés, mint amire az elemzők számítottak. Az ONS megállapította, hogy a csökkenés fő oka a ruházati cikkek és cipők árának csökkenése volt.
A Bank of England a kamatlábak változtatása során figyelembe veszi a „maginflációt” is, amely nem tartalmazza az élelmiszer- és energiaárakat, mivel ezek általában nagyon ingadozóak, és így pontosabb képet adhatnak a hosszú távú trendekről. A maginfláció márciusra 3,4%-ra csökkent, ami enyhe csökkenés az előző hónap 3,5%-ához képest. Az infláció jelentősen csökkent azóta, hogy 2022 októberében 11,1%-ra emelkedett, amely 40 éve a legmagasabb érték volt. Fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy az árak csökkennek, csupán azt, hogy lassabban emelkednek.
Az inflációs ráta emelkedése 2022-ben részben a Covid-járvány utáni olaj- és gázkereslet növekedésének volt köszönhető, és az energiaárak ismét megugrottak, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát. Az infláció a 2%-os cél felett maradt, részben az emelkedő élelmiszerárak miatt is. Amikor az infláció jelentősen meghaladta a kitűzött célt, a Bank of England 5,25%-ra emelte a kamatlábakat, amely 16 éves csúcsnak számít. Az elgondolás az volt, hogy ha a hitelezés költségeit megemelik, az emberek kevesebb pénzt tudnak költeni, és esetleg többet is spórolnak. Ez a kereslet csökkenését eredményezheti, ami lassítja az árak emelkedését. Ugyanakkor ez egyensúlyozási feladat, mivel a költségek növelése ártalmas lehet a gazdaságra. Például a lakástulajdonosok magasabb jelzálogkölcsön törlesztő részletekkel szembesülnek, ami a kedvezőbb megtakarítási ajánlatokat is felülmúlhatja. A vállalkozások is kevesebb hitelt vesznek fel, ami csökkenti a munkahelyek teremtésének esélyeit, és egyesek esetleg leépítéseket is eszközölnek.
A Bank of England 2024 augusztusában és novemberében, valamint 2025 februárjában és májusában csökkentette a kamatlábakat, és azóta a 4,25%-os szintet tartja. Andrew Bailey, a Bank kormányzója elmondta, hogy a májusi döntés az infláció csökkenésének volt köszönhető, és jelezte, hogy további „fokozatos és óvatos” csökkentések várhatók. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok által bevezetett tarifák megmutatták, mennyire kiszámíthatatlan lehet a globális gazdaság. A Bank előrejelzése szerint a tarifák lassítani fogják az Egyesült Királyság gazdaságát és alacsonyabb inflációt eredményeznek, mint amit korábban vártak.
A legfrissebb hivatalos adatok szerint a rendszeres bér Nagy-Britanniában a december és február közötti időszakban gyorsabban nőtt, mint az infláció. Az átlagos éves bérnövekedés (bónuszok nélkül) ebben a három hónapban 5,9% volt, és ha figyelembe vesszük az inflációt, a bérek 3%-kal emelkedtek. A magánszektor keresete a közszolgáltatások béréhez képest is nagyobb mértékben nőtt. Az Egyesült Államok és az EU országai is próbálják korlátozni az árak emelkedését. Az eurót használó országokban az inflációs ráta 2025 áprilisában 2,2%-ra csökkent, ami megegyezik a márciusi adatokkal, és enyhe csökkenést mutat a februári 2,3%-hoz képest. Az Európai Központi Bank 2024 júniusában csökkentette az irányadó kamatot 4%-ról 3,75%-ra, ami öt év óta az első csökkentés volt. Azóta még öt alkalommal csökkentették a kamatot, amely így 2,5%-ra csökkent. Az Egyesült Államokban az infláció márciusra 2,4%-ra csökkent, ami az előző hónap 2,8%-ához képest szintén kedvezőbb, de még mindig meghaladja a központi bank 2%-os célját. A 2024 végén végrehajtott kamatcsökkentések után a Fed májusban megint tartotta a kamatlábakat, hivatkozva a tarifák által generált bizonytalanságra. A két ország bejelentette, hogy megállapodtak a tarifák csökkentéséről, ami bár gazdaságilag viszonylag kicsi, de bizonyos szektorok számára fontos. Andrew Bailey kijelentette, hogy nem kíván állást foglalni a Brexit ügyében, de a Brexit utáni UK-EU kereskedelem helyreállítása „kedvező” lenne.
