-
A tanácsköztársaság utolsó offenzívája – 2. rész
A magyar Vörös Hadsereg utolsó, 1919. július 20-án megindult tiszai támadásáról szóló írásom első felében a támadás előkészületeit és a szemben álló felek erejét mutattam be. A második részben bemutatom, hogyan zajlott maga a hadművelet, mi vezetett a magyarok vereségéhez, illetve kitérek néhány vitatott kérdésre is. Az előző részben láthattuk, hogy a magyar Vörös Hadsereg összesen nyolc, változó harcértékű hadosztállyal rendelkezett. A vezérkar mindent egy lapra feltéve ebből hetet a Tiszánál állomásozó románok ellen fordított. Csak egy teljes hadosztály, a szinte harcképtelen 4. maradt hátra, a déli határt védte a délszláv csapatoktól. Az északi határon, a Duna vonalán pedig csak egyetlen ezredet hagytak. Emellett a Vörös Hadsereg összes tüzérségi ütegét…
-
Napi érdekes – 176
1906. Az 1500-as évben kihalt új-zélandi moa rekonstrukciója idején készített életkép az egykori futómadár vadászatáról. Valószínűleg a moa volt az első ember által kiirtott állatfaj. Legnagyobb példányai 3,6 méteresek voltak. A kisebb termetű moaféléket az 1800-as évek elejére sikerült kiirtani a szigetországban
Ezeket is érdemes megnézni
Napi érdekes – 173
Napi érdekes 118.
Harcban élve szereposztás: Fedezd fel a karakterek titkait!
-
Napi érdekes – 180
1884. A greenwichi királyi csillagvizsgáló Angliában. Közepén megy át a greenwichi délkör – a 0 fok hosszúsági kör -, ami az időzóna-számítás alapja 1900. Indiánok, cowboyok és grúzok. Ismeretlen helyszín. Jó lenne tudni, mi volt az apropó… 1915. július 24. A felborult Eastland utasszállító Chicago belvárosában. A hajó éppen készült elhagyni a kikötőt, amikor bekövetkezett a baleset. 844 utas esett csapdába az alsóbb fedélzeteken és lelte halálát alig 8 méterre a parttól! 1921. Arábiai Lawrence Ammanban 1935. Nagykanizsa, irredenta emlékmű építése. A városi mérnöki hivatal által elkészített eredeti nagyságú deszkamodell. A szobrot később a kommunista évek alatt ledöntötték, de olyan nehéznek bizonyult, hogy elszállítás helyett egyszerűen a helyszínen elásták. A bloggazda…
-
Széchenyi István itáliai utazásai – 1. rész
Bevezetés A múlt és a művészetek iránt érdeklődők körében Angliában, Franciaországban és a német államokban már a 17. századtól szokás volt Itáliában tanulmányutat tenni. A 18. században és a 19. század elején ez a szokás még jobban elterjedt, ekkor már egyre többen utaztak önmagáért az utazásért, hogy világot lássanak.(1) Magyarországon a 18. század végéig nagyon ritka volt az önmagáért való utazás, általában határozott céllal keltek útra az emberek: zarándoklat vagy egyetemi tanulmányok szerepeltek a célok között, vagy a császári hadsereg katonáiként mozdultak ki szülőföldjükről. A Széchényi-család esetében tudni lehet, hogy Széchényi Ferenc is járt Itáliában, ráadásul a nápolyi udvarban is, ahol Széchenyi István sokat időzött később. Mivel a fiatalabb Széchenyi…
-
Hogyan terjedt el a mágnestábla?
A mágnestábla, vagy angol nevén a whiteboard ma már a legtöbb iskolában és irodában megtalálható. Nagyon kényelmes, jól kezelhető megoldás az információk közös megosztására, s ma már számos méretben és kivitelben érhető el. De hogyan jutottunk el a klasszikus tábláktól a mágnestáblákig? Mikor terjedtek el robbanásszerűen? 1950-es évek: a mágnestábla kifejlesztése A mágnestábla megjelenését főleg a kényelem motiválta, hiszen az elődnek számított klasszikus táblák nagyon koszolódtak, minden krétaporos volt, és gyakran be kellett nedvesíteni a megfelelő használathoz. Aki volt iskolás, s ott még naponta lemosta a táblát, emlékszik, hogy ez nem is olyan könnyű feladat! Az első mágnestáblák is hasonlóan működtek, ezeket vizes ronggyal lehetett letörölni. Így nem is robbantak…
-
Egy kevéssé ismert miniszter az Andrássy-kormányból: gróf Festetics György (1815-1883)
Az iskolai tankönyvek általában nem sorolják fel a kiegyezés utáni első felelős magyar kormány, az Andrássy-kabinet tagjait, vagy ha mégis, akkor csak néhány ismertebb minisztert neveznek meg, mint pl. Eötvös József kultuszminiszter. A kormány egyik legkevésbé ismert tagja a király személye körüli miniszter. Nemcsak azért, mert – hasonlóan minden utódjához – nem Pesten, hanem Bécsben székel, hanem azért is, mert hasonnevű nagyapjával gyakran összekeverik. Ő gróf Festetics György. Az alábbiakban az ő pályafutását ismertetem.
-
Dogmatikai viták a 4-7 századig
A dogmatikai vitákra jellemző ezekben a korai századokban, hogy a Bibliát nem a teológia meghatározására, hanem megerősítésére használják. E mellett a nem bibliai eredetű terminusok válnak kulcsszavakká ezekben a vitákban. A vitás kérdések megoldását nehezítik a vezető püspökségek közti kibékíthetetlen ellentétek. Ezek a viták a birodalom egységét veszélyeztetik, és ez arra kényszeríti a császárokat, hogy beavatkozzanak a vitákba és megpróbálják visszaállítani az egységes keresztény vallást a birodalomban. A viták megoldására a zsinatokon történtek kísérletek, mivel az egyetemes zsinat az egyik legfőbb hatalom az egyházban. A vitákban vesztes irányzatokat a birodalom határvidékére száműzték. A viták két téma körül alakultak ki: Jézus miként volt ember és isten is, miként volt maga Isten.…
-
1969 – A Damanszkij-incidens (18+!)
Bár 1969 márciusának elején a világ még éppen a szuperszonikus Concorde üzembe helyezésén ámuldozott, ám hamarosan mindenki inkább a szovjet-kínai határra szegezte a tekintetét, és aggódva figyelte a Peking és Moszkva között kialakuló válsághelyzetet.
-
Mögé nézünk – 2
Az emberi állatkertekről „Örömmel jelentem, hogy a „Mögé Nézünk” sorozat folytatódik Pál Bálint jóvoltából. Az első rész sikere után itt a második. Látszólag egy afrikai fiatal férfi egy csimpánzzal. Bizonyára valahol Afrikában. Pedig nem. Nézzünk mögé kicsit és feltárul egy bizarr történet” – Jtom Ezen a bizarrnak ható, 1906-ban készült felvételen, egy Ota Benga nevű fiatal felnőtt pigmeus szerepel, amint a bronxi állatkert majomházának egyik ketrecében egy csimpánzt szorongat. Miért és hogyan került egy afrikai pigmeus kiállításra a New York-i tömegek elé, és mi lett végül a sorsa? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogunk ‘Mögé nézünk’ sorozatának második részében.
-
Önvezető autók
Önvezető autók? Egyre többet hallani a témáról, hiszen a Tesla autógyár piacra törése után majdnem az összes hagyományos autó gőzerővel ráállt a témára. Az önvezető autók tehát hamarosan elérkeznek hozzánk, s várhatóan alapvetően átformálják majd a világot. Olyan szakmák szűnnek meg, vagy adnak majd munkát sokkal kevesebb embernek, amelyek ma még sok tízmillió embert foglalkoztatnak világszerte. Nem lesz majd szükség, vagy nem lesz majd szükség ennyi autóvezetőre, szerelőre, autókereskedőre, parkoló ellenőrre, rendőrre és így tovább. Persze olyan szakmák is létrejönnek majd az önvezető autók térhódításával, melyekre ma még nem is gondolunk. De milyen előnyökre is számíthatunk az önvezető autóknál? Kevesebb baleset: a legtöbb baleset emberi hiba miatt történik. Ha az…
