A kitelepítés

Tömeges kitelepítés a csernobili baleset után – 1986. április 27. A modern társadalmakban komoly feladat a lakosság védelme az esetlegesen bekövetkező ipari vagy természeti katasztrófák következményeitől. A katasztrófavédelem eszköztárában a lakosság kitelepítése az utolsó védelmi eszköz, ami csak a legvégső esetben alkalmazható, ha más mód nincs a lakosság életének és egészségének megóvására. Épp ezért a…

Részletek

Stadionkatasztrófák 1. (18+!)

A legnépszerűbb sportág legsötétebb napjai. A futballtörténelem során sajnos sokszor nem a mérkőzésről szóltak a híradások. Nem egyszer áldozatokról, sérültekről beszélt a világ. Íme a legsúlyosabb stadionkatasztrófák; néhány a legismertebbek közül. 1902 Skócia-Anglia válogatott mérkőzés Az első feljegyzett futballkatasztrófa a múlt század elejéről. Egy összeomló lelátó temetett maga alá több száz szurkolót. Huszonöt halott mellett…

Részletek

Magyar plakátok 1951-1956

Az előző két részben láthattátok a második világháború, majd az azt követő időszak plakátjait. 1951-re a Rákosi-korszak ereje teljében van. A megfélemlítés és – ha kell erőszakos – terménybegyűjtés időszaka. Az erőltetett iparosításra (elrugaszkodott ötéves tervek, vas- és acél országa…) és a hadiiparra, a hadsereg fejlesztésére – a sosem jött imperialista támadás ellen – költött milliók…

Részletek

A tanácsköztársaság utolsó offenzívája – 2. rész

A magyar Vörös Hadsereg utolsó, 1919. július 20-án megindult tiszai támadásáról szóló írásom első felében a támadás előkészületeit és a szemben álló felek erejét mutattam be. A második részben bemutatom, hogyan zajlott maga a hadművelet, mi vezetett a magyarok vereségéhez, illetve kitérek néhány vitatott kérdésre is. Az előző részben láthattuk, hogy a magyar Vörös Hadsereg…

Részletek

Dogmatikai viták a 4-7 századig

A dogmatikai vitákra jellemző ezekben a korai századokban, hogy a Bibliát nem a teológia meghatározására, hanem megerősítésére használják. E mellett a nem bibliai eredetű terminusok válnak kulcsszavakká ezekben a vitákban. A vitás kérdések megoldását nehezítik a vezető püspökségek közti kibékíthetetlen ellentétek. Ezek a viták a birodalom egységét veszélyeztetik, és ez arra kényszeríti a császárokat, hogy…

Részletek

Egy kevéssé ismert miniszter az Andrássy-kormányból: gróf Festetics György (1815-1883)

Az iskolai tankönyvek általában nem sorolják fel a kiegyezés utáni első felelős magyar kormány, az Andrássy-kabinet tagjait, vagy ha mégis, akkor csak néhány ismertebb minisztert neveznek meg, mint pl. Eötvös József kultuszminiszter. A kormány egyik legkevésbé ismert tagja a király személye körüli miniszter. Nemcsak azért, mert – hasonlóan minden utódjához – nem Pesten, hanem Bécsben…

Részletek