Hidegháborús biofegyver?

A krumpli-, vagy burgonyabogár esetleg származási helye után tévesen Colorado- vagy kolorádóbogár a hidegháborúval egy időben jelent meg a keleti blokk országaiban, ahol természetesen egy új amerikai biológiai csodafegyvert láttak meg benne.

A kolorádóbogár

A krumplibogár (Leptinotarsa decemlineata) nem krumplipusztítóként kezdte életét. Egy új-mexikói vadon termő ebszőlő-fajtán élt, ami gátat szabott a szaporodásának, hiszen nem termesztette senki a növényt, csak vadon fordult elő. A csak e növény élőhelyén előforduló bogár halálozási aránya magas volt, köszönhetően a kis számban előforduló növénynek és a száraz éghajlatnak. A rovar ezért túlélési taktikának a magas utódszámot fejlesztette ki (életciklusa alatt 800 utódja is lehet). A telepesek megjelenésével – akik magukkal hozták a burgonyát – a bogár rákapott a növény levelére és mindennél jobban ragaszkodni kezdett hozzá. A kártételt nemcsak a lárva, hanem az annál sokkal több levélzetet elfogyasztó kifejlett példányok okozzák. A bogár napi 40-45 cm2 levelet ehet, tehát 3-4 rovar elég hozzá, hogy teljesen lecsupaszítsa és ezzel elpusztítsa a növényt.

Először egy Thomas Say nevű entomológus gyűjtötte be a fajt 1824-ben Coloradóban, de a burgonyával a bogár egészen biztosan már Nebraskában találkozott 20-30 évvel korábban. Népies elnevezése mégis Coloradóhoz köti. A rovar 1879-re már elérte a keleti partot és csaknem minden ültetvény fertőzött volt valamilyen mértékben. Begyűjtésével próbálkoztak, de teljes megoldást kizárólag a krumpliföld felégetése jelentett, ideig-óráig.

Ideért

Európába – a nagy-britanniai Liverpoolba – 1876-ban érkezett először, valószínűleg egy Texasból kihajózott kereskedelmi hajóval, de az első nagy fertőzésre csak negyed századdal később 1901-ben került sor. Akkor a burgonyaföldeket felégették és szigorú szabályokat vezettek be (talán derengett nekik a 60 évvel korábbi ír gomba-okozta burgonyavész hatása!).

Persze a bogár hamar átkerült az öreg kontinensre is. A francia Bordeaux környékén 1922-ben hatalmas mértékben elszaporodott, nem is tudták kordában tartani, olyannyira, hogy innét kiindulva 30 év alatt elfertőzte a kontinenst egészen a Szovjetunióig.

A térkép meglehetősen pontosan mutatja a bogár terjedését. Magyarországon elsőként Héderváron találták meg 1947-nyarán, pont ott, ahová az 1947-es folt benyúlik

Nagy-Britanniában a mai napig harcolnak a szigetország tisztaságáért. Az egyik európai régió, ahol ma egyáltalán nincs burgonyabogár

Truman bogara

A II. világháború után a Szovjetunió csatlósállamai éppen kezdtek berendezkedni egy nyugatról érkező támadás elhárítására. A különböző szocialista titkosszolgálatok a meszelt falon is kémeket, provokátorokat és nyugatról pénzelt szabotőröket láttak. Ez időtájt egy keletnémet paraszt a Zwickau melletti krumpliföldje fölött egy amerikai szállítógépet látott repülni és percekkel később százával bukkant rá a kolorádóbogarakra. Meg is született a „nehezen cáfolható” elmélet az amerikai gépekről szórt bogárfegyverről. A későbbiekben az NDK-ban is csak Amikäferként (amcsibogár) aposztrofált kártevő lett az gyűlölt nyugat biológiai fegyvere a béketábor országai ellen. Rengeteg kiadvány született a témában az NDK-ban, Csehszlovákiában és Lengyelországban. Hazánkban még védekezésre buzdító diafilmet is készítettek.

Szabotázs és landolás az amcsi gépről. NDK plakátok

Krumplibogár a nagyító alatt. Truman elnököt formázza, de a rajzoló még nem látott élőben bogarat, mert szerinte a hasa csíkos

http://ti.tradetracker.net/?c=8573&m=1087632&a=276591&r=&t=custom

Képeskönyv gyerekeknek az NDK-ból:

Csehszlovákiában is népszerű volt a „légből kapott” amerikai biofegyver-elmélet:

A Szovjetunióba 1949-re érkezett el a bogár:

Magyar diafilm 1955-ből:

DDT – halálos csodaszer

A kártevő ellen védekezésül – mivel természetes ellensége nincs – a permetezés jöhetett szóba. Kézenfekvőnek látszott a háború évei alatt a tífuszt, pestist, maláriát és sárgalázat terjesztő tetvek, bolhák és szúnyogok ellen használt – és még mindig készleten lévő – DDT (diklór-difenil-triklóretán) használata, aminek krumplibogarakra gyakorolt hatása Nobel-díjat ért 1948-ban.

Az eleinte fényes sikert hozó – nálunk Gesarol, Matador, Holló 10 stb. neveken gyártott – permetszer ünnepelt csodaszerré vált. Néhány évig a krumplibogárral fertőzött ültetvényekre szórva azonnali, 100%-os eredményt hozott. Ám a rovarok között hamarosan megjelent a DDT-immunitás jelensége: az egykor hatásos DDT-mennyiség sokszorosát is elviselni képes csoportok szelektálódtak ki. Aztán következtek a halakkal és a madarakkal kapcsolatos ökotoxikológiai problémák, tömeges pusztulások. Majd kiderült, hogy – elszennyezve az élővizeket és a talajt –, az élőlényekben felhalmozódik az anyag beláthatatlan egészségügyi kockázatot okozva. A hatvanas években Magyarországon a mocsarak szúnyogmentesítésére is nagyban használták. A DDT-t aztán 1968-ban a világon elsőként nálunk vonták ki a forgalomból. Nem készült átfogó statisztika vagy vizsgálat arról, hogy vajon hány haláleset köthető a DDT-hez a világon, de vannak olyan vélemények amik szerint az a szám milliós lehet. A DDT felhalmozódási képessége megdöbbentő. Elraktározódik a zsírszövetekben, a petefészekben, a herékben és a csontvelőben is. Még az 1990-es évek közepén is mutattak ki az emberi zsírszövetekben DDT-t a normál érték 45-50-szeresét! Nicaraguában javasolták a csecsemőknek a tápszert a fertőzött anyatej helyett!

Mára a helyzet jobb. Kis hatóanyag tartalmú, ökológiailag kevésbé káros vegyszerekkel irtják a kártevő bogarakat és a hidegháborús hiszti is a múlté.