A brit kormány eltörölte azt a fontos tervezési korlátozást, amely előírta, hogy a hőszivattyúknak legalább egy méterre kell lenniük a szomszédos ingatlanoktól. Ez a lépés része a kormány által indított „Meleg Otthonok Tervének”, amelynek célja a háztartási költségek csökkentése és a klímaváltozást okozó kibocsátások mérséklése. A változtatás lehetővé teszi, hogy Anglia milliói könnyebben telepíthessenek hőszivattyút otthonaikban. A hőszivattyúk alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiát képviselnek, és a kormány célja, hogy ösztönözze a használatukat a fenntarthatóbb energiaforrások felé történő elmozdulás érdekében.
Bár a hőszivattyúk telepítésének megkönnyítése üdvözlendő lépés, a fogyasztói csoportok figyelmeztetnek arra, hogy a bérlők és a társasházi lakásokban élők számára nem jelent megoldást, mivel a legnagyobb akadályt továbbra is a magas kezdeti költségek jelentik. Ez különösen problémás az idősebb ingatlanok esetében, ahol a csővezetékek és a szigetelés korszerűsítése is szükséges lehet. Az Egyesült Királyság legtöbb otthona hagyományos gázkazánokat használ a meleg víz és fűtés biztosítására, amelyek az ország üvegházhatású gázkibocsátásának akár 14%-át is előidézhetik. Ezzel szemben a hőszivattyúk elektromos áramot használnak, így a megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia növekvő használatával sokkal kevesebb kibocsátást produkálhatnak, mint a gázkazánok.
A gázkazánokról hőszivattyúra való átállás azonban költséges és bonyolult lehet, különösen az Angliában található hatmillió sorházban élők számára. Az eddigi szabályok értelmében a tulajdonosoknak tervezési engedélyt kellett kérniük, ha a hőszivattyút egy méteren belül akarták elhelyezni a szomszédos ingatlan határvonalától, mivel a zajszint aggodalmakat okozott. Tom Clarke, egy gázszerelő, aki nemrégiben átképződött hőszivattyúk telepítésére, elmondta, hogy a tervezési engedély kérvényezése sok ügyfelének jelentett akadályt. Londont nézve, ahol rengeteg sorház található, a készülékek elhelyezése mindig a határvonal közelében történik, ami sok esetben megnehezíti a telepítést.
Az Octopus Energy, amely a parlament Energia Biztonsági és Net Zero (ESNZ) Bizottságának tájékoztatása szerint 2023-ban azt állította, hogy a tervezési szabályozás 27%-os hatással van ügyfeleikre, szintén megerősítette, hogy a tervezési engedélyezési folyamat általában 8-10 hetes várakozási időt jelent. Még azok számára is, akik minden követelménynek megfelelnek, nincs garancia arra, hogy a helyi önkormányzatok megadják az engedélyt, mivel a központi tervezési irányelvek különböző értelmezése miatt ez változó lehet.
Az új szabályok értelmében a hőszivattyúk telepítése mostantól egyszerűbbé válik, mivel a korábbi zajszinttel kapcsolatos aggodalmak is csökkentek a korszerűbb berendezések megjelenésével. A tervezési változtatások között szerepel a háztartások számára telepíthető hőszivattyúk számának és méretének korlátozásainak enyhítése is. A legnagyobb hatással a sorházakban élőkre lesz, amelyek 2021-ben 5,7 millió háztartást képviseltek, azaz a teljes szám 23%-át.
Bár a hőszivattyú ipar üdvözölte a változásokat, sokan hangsúlyozzák, hogy az alapvető akadály továbbra is a magas telepítési költségek, különösen az idősebb házak esetében, ahol a szigetelés javítására is szükség lehet. A Chelsea-i Sutton Dwellings szociális lakótelepen, ahol a teljes felújítás mellett egy új geotermikus hőszivattyú-hálózatot is kiépítettek, a Clarion Housing Group, a bérbeadó, kormányzati támogatást kapott a rendszer telepítéséhez, de saját forrást is befektett. A Kensa cég kereskedelmi igazgatója, Stuart Gadsden elmondta, hogy a finanszírozás jelentős problémát jelent sok bérbeadó számára, hiszen a hőszivattyú rendszerek telepítése drágább, mint a hagyományos gázkazánoké.
A bérlőknek az ingatlan tulajdonosainak kezdeti befektetésére kell támaszkodniuk, hogy hőszivattyúkat telepíthessenek. Rob Lane, a Clarion ingatlanigazgatója elmondta, hogy a cég boldogan vállalta a költségeket a Sutton Dwellings esetében, mivel ez a lakókra kedvező hatással lesz. Az előrejelzések szerint egy ház működtetése évente átlagosan 450-500 fontba fog kerülni, ami jelentős megtakarítást jelenthet a lakók számára.
A „Meleg Otthonok Terv” keretében 2030-tól kötelező előírásokat vezetnek be a magánbérbeadók számára, hogy javítsák ingatlanjaik energiahatékonyságát. Az energiahatékonysági tanúsítványok (EPC) jelenlegi számítása azonban azt eredményezheti, hogy egy gázkazán jobb minősítést kaphat, mint egy hőszivattyú, mivel az energia költségeit figyelembe véve a gáz olcsóbbnak tűnik. Katy King, a Nesta jótékonysági szervezet fenntarthatósági helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy a kormánynak csökkentenie kellene az elektromos áram költségeit, mivel az Egyesült Királyságban a legmagasabb áramdíjak találhatók Európában. A kormány képviselője a legújabb finanszírozási modellek kidolgozását ígérte, amelyek lehetővé teszik a kezdeti költségek eltüntetését, és új megközelítéseket, például hőszivattyú-előfizetéseket javasoltak, hogy minél több háztartás számára könnyebbé váljon a tisztább fűtésre való áttérés.
