Napi érdekes 88. – MAGYARORSZÁG

1969. Staller Ilona később Cicciolina 18 évesen, még Magyarországon.

1890-es évek. Budapest, Andrássy út 83-85. Weinwurm Antal felvétele. ÍGY néz ki most.

1896. A budapesti Állatkert régi főkapuja

1901. Az első magyar bajnoki mérkőzés plakátja

1911. A kecskeméti földrengésben megrongálódott zsinagóga. Tetején éppen dolgoznak.

1929. Hódmezővásárhelyi álarcosbál. József Attila zulu nőnek öltözve(balról), Makai Ödön (sógora és gyámja), József Jolán és Etel (testvérei jobbról).

1933. Matuska Szilveszter kiadatása Ausztriából.

1936 körül. Haditengerészeti emlékmű a Petőfi- (akkori Horthy-) hídnál.

Az emlékművet 1937. október 10-én, ünnepélyes flottaparádé keretében avatták fel a Petőfi híd (akkor Horthy Miklós híd) budai parti pillérének északi oldalán. A 30 méter magas, vasból készült emlékmű a fiumei világítótorony kicsinyített mása volt, belül egy kis múzeummal, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészeti relikviáit őrizték. A kiálló hajó orrot Horthy nevezetes hajójáról, a Novaráról mintázták. A hajóorron 7 méteres bronz szoborcsoport állt. A híd felrobbantásakor az emlékmű súlyosan megsérült. A háború utáni új politikai helyzetben helyreállítása szóba sem jöhetett, hisz az emlékmű annyira egybeolvadt Horthy személyével, hogy a közbeszédben csak Horthy-emlékműként emlegették. Bronz töredékeit egy ideig tárolták, majd beolvasztották, a világítótornyot pedig lebontották.

1939. március 18. Magyar csapaton Huszton.

1945. A Déli Pályaudvar bejárati váltókörzete az ostrom után

1945. Moszkva tér

1947. október 23. Donáth György, a Magyar Közösség per fővádlottja, kivégzése előtt.

„A Magyar Közösség, teljes nevén Magyar Testvéri Közösség titkos hazafias társaság volt a 20. század első felében.

Az irredenta szervezetekhez szokták sorolni őket, a két világháború közti, német támogatásra építő magyar hivatalos irredentizmust azonban elítélték, sőt a német megszállás alatt aktívan ellenálltak.

A Közösség „leleplezése” lett az ürügye 1947-ben a legnagyobb kormánypárt, a Független Kisgazdapárt politikusai elleni hajszának, amelynek során Kovács Bélát február 25-én, az NKVD a mentelmi joga ellenére letartóztatta, a Szovjetunióba hurcolta, és kínzással terhelő vallomás tételére kényszerítette. Az események Nagy Ferenc miniszterelnök lemondásához és a kommunisták hatalomátvételéhez vezettek. Tagjai közül sokat két perben elítéltek, Donáth György képviselőt kivégezték.” – Wiki

1948. Rákosi Mátyás a Rákosi Mátyás Gyermekotthonban, Balatonaligán

1952. Az eredeti Népstadion metróállomás.

A 2-es metróvonal építését és nyomvonalát az 1950 szeptember 17-én kelt minisztertanácsi határozattal döntötték el. A vonalat Népstadion és a Déli pályaudvar között 8 állomással, 7,8 km hosszúra tervezték. Az építés a tervezéssel együtt 1950 őszén nagy lendülettel kezdődött, a legintenzívebb szakaszban kb. 5000 ember dolgozott a metró építésén.

A Népstadion állomásra Nyíri István készített terveket, ami alapján 1952-ben az állomás építése el is kezdődött. Az egységesnek mondott elképzelés alapján felállítandó körplasztikák, domborművek, freskók és mozaikképek „felszabadult életünk szépségét, a sport, a testnevelés (a honvédelem) gondolatköréből merített” témákat mutattak volna be, a moszkvai metró állomásaihoz hasonlóan. A szobrok természetesen vörös márvány keretbe lettek volna ágyazva. A nyugati kupolára a „Béke őrei” című dombormű került volna, amely a Néphadsereg életéből vett jeleneteket ábrázol.

A belső lejárók pihenői fölé két 100 négyzetméteres festett műalkotást terveztek, a sínpárokat egymástól elválasztó pillérekre pedig 18 darab mozaikkép került volna. Az egész épület az épülő szocializmus nagyszerűségét lett volna hivatott megjeleníteni. A metróállomás már kb. 70%-os készültségnél tartott, amikor 1954 elején az egész metróépítkezést leállították. Ezután az épületet visszabontották, és a metróépítés második korszakában (1963-tól) a helyére épült fel az az épület, ami ma is áll a Stadionok állomás felett.

1972. Astoria

1972. Az akkor párbajtőröző, későbbi köztársasági elnök Schmitt Pál a tatai edzőtábort meglátogató Kádár Jánossal bal kézzel fog kezet.

1972. Ikarus busz reklámfotója a Tabánban.

1975. Budapest, Engels tér

1976. Lázár György, a Minisztertanács elnöke felavatja az új 3-as metróvonalat, Jobbról Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, kettőjük között hátul Katona Imre, az MSZMP Budapesti Pártbizottságának első titkára

1978. Ikarus 286 csuklós, San Francisco utcáin.

1986. Freddie Mercury Budapesten az InterContinental teraszán

1987. Kesjár Csaba balesete. A tehetséges magyar autóversenyző a nürnbergi Norisringen szenvedett halálos balesetet. Vélhetően elfolyt az autójából a fékfolyadék és így már nem tudta megállítani a több mint 200 km/órával haladó járművét.

[hirlevel]