Perzsia több ezer éves története bővelkedik fordulatokban. Ma a legrégebbi fotókat láthatjátok az akkori, kádzsárok uralta Iránról.
Zanjan főtere
A kádzsárok északkelet iráni nomád turkománok voltak, akik harcias életmódjukkal fokozatosan meghódították Irán területeit. Vezérük, Aga Mohamed Kán, Karim kán Zand foglyaként élt, annak halála után, 1779-ben kiszabadult és csapatokat szervezett. 1786-ban megszerezte a hatalmat a teljes akkor uralkodó szafavidák területei fölött. Teheránt tette meg székhellyé, és 1796-ban perzsa sahhá koronáztatta magát. Amikor 1797-ben merénylet áldozata lett, Perzsia már egy újra egyesített közép-ázsiai nagyhatalomnak számított.
Nászír ad-Dín sah 1848–1896 közötti uralkodása alatt Irán európai gazdasági függése már hatalmas méreteket öltött. Ezt a kereskedők nem nézték jó szemmel, de a síita imámok sem, hiszen az ország gazdasági és vallási függetlenségét látták veszélyben. Dzsamál ad-Dín al-Afgáni (1838–1897) vallástudós nyugatellenes agitációba kezdett, és széles néptömegek támogatását élvezte. Nászír ad-Dín sahot al-Afgáni hívei gyilkolták meg 1896-ban. Fia, Muzaffar ad-Dín sah (1896–1907, lejjebb gyermekként látható) az angoloknak adott monopóliumokat (főleg dohány és vámjövedékek) újabb orosz kölcsönökkel tetézte, amelyek ellentételezései tovább rontották az ország kiszolgáltatott helyzetét. És aztán jött az olaj, ami újra felborított mindent.
Nászír ad-Dín sah
A teheráni palota
Árusok
Muzaffar ad-Dín herceg, a későbbi sah
A trón. Ebben inkább keleti mintára heverni szoktak, nem ülni.
A teheráni palota belső termei
A fellegvár
A teheráni bazár
Mecset bejárata
Eunuchok
Katonák
Mecset
Forrás: Giornale de Scienza