Az Egyesült Királyságban mostanában megjelent, szúnyogok által terjesztett betegség, az Usutu-vírus terjedése aggasztó mértékben növekszik, ami figyelmet érdemel a tudósok részéről, akik igyekeznek feltérképezni a vadon élő madarakra leselkedő kockázatokat. A vírus, amely a fekete rigókra jelent veszélyt, az utóbbi években jelentős távolságokat tett meg, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fekete rigók populációjának csökkenéséhez is hozzájárulhat. Az újonnan megjelent adatok szerint az Usutu-vírus az elmúlt öt év alatt Dél-Anglia nagy részére eljutott, és a fekete rigók számának csökkenésével is összefüggésbe hozható.
Dr. Arran Folly, az Állat- és Növényegészségügyi Ügynökség (APHA) munkatársa, a BBC-nek nyilatkozva kifejtette, hogy a vírus terjedése messze meghaladta az előzetes várakozásokat, és a kórokozó folyamatosan jelen van a térségben. Az APHA tudósai évtizedek óta figyelemmel kísérik a szúnyogok által terjesztett betegségeket a vadon élő madarak körében, és aggasztóan nyilatkoztak arról, hogy a klímaváltozás következtében Európa potenciális szúnyogtenyésztő hellyé válik. A hosszabb nyarak, a melegebb hőmérsékletek és a heves esőzések olyan körülményeket teremtettek, amelyek lehetővé tették, hogy a szúnyogok olyan területekre is eljussanak, amelyek korábban nem voltak számukra kedvezőek.
A 2020-as évig minden vizsgálat negatív eredményt hozott, ám a nyári hőhullám után az Usutu-vírust több fekete rigóban is kimutatták Nagy-London területén. Dr. Folly megjegyezte, hogy a fekete rigók különösen fogékonyak a vírusra, és azóta körülbelül 40%-os csökkenést tapasztaltak ezen madarak számában Nagy-Londonban. Ez figyelmeztető jel lehet arra, hogy a jövőben más, szúnyogok által terjesztett vírusok is megjelenhetnek az Egyesült Királyságban.
A vadon élő madarakra, így a fekete rigókra is egyre növekvő fenyegetést jelentenek az Usutu-vírushoz hasonló betegségek, különösen a biotópvesztés, a klímaváltozás és a peszticidhasználat mellett. Az utolsó adatok azt mutatják, hogy az Usutu-vírus terjedése messzebb jutott, mint a tudósok előrejelezték. Már Dorsetig nyugatra és Cambridgeshire-ig északra is kimutatták a vírust vadon élő madarakban.
Bár a vírus kockázata a vadon élő madarak számára még mindig nem teljesen tisztázott, az Európában tapasztalt tömeges fekete rigópusztulásokkal való összefüggés nem tűnik aktuálisnak az Egyesült Királyságban. A fekete rigó továbbra is az egyik leggyakoribb kertimadár, és sok helyen, különösen vidéken és északon, a számuk stabil maradt.
A tudósok, hogy jobban megértsék a helyzetet és több adatot gyűjtsenek a fekete rigók számáról, együttműködnek a Brit Ornithológiai Társasággal (BTO). Önkéntesek jelentkezését várják, hogy nyári hónapokban nyomon követhessék a fekete rigók mozgását a kertekben. Jelenleg a fekete rigók költenek és nevelik fiókáikat, gyakran lehet őket látni, amint a földön ugrálnak és a fák ágain énekelnek nyári estéken.
Lucy Love, a BTO kertimadár-figyelő nagykövete, jól ismeri a kertekben élő fekete rigókat, és kedveli őket. „Gyönyörű madarak – intelligensek, barátságosak, és a legszebb énekük van, csodás dallamos tónussal” – mondta. „Nem veszíthetjük el őket – létfontosságú részét képezik az ökoszisztémánknak.” Az ilyen kezdeményezések nemcsak a madarak védelmét szolgálják, hanem a közösség tudatosságát is növelik a klímaváltozás és az élővilág védelme iránt.
