A viktoriánus korszak a halál, a gyász és az emlékezés különös kultúráját hozta magával. A halál nem csupán egy biológiai esemény volt, hanem egy társadalmi aktus, amelyet a családok, a közösségek és a hitélet szoros összefonódásában éltek meg. A viktoriánus emberek számára a halottak megörökítése különösen fontos volt, hiszen a halál sokszor a mindennapi élet szerves részét képezte. A halotti fényképezés, amely a korszakban virágzott, nem csupán egy új művészeti forma volt, hanem a gyász kifejezésének és a memória megőrzésének egyedülálló módja. A halotti fényképek nem csupán az elhunytak fizikai megjelenését örökítették meg, hanem érzelmi és szimbolikus tartalommal is bírtak. A képek készítése gyakran családi eseményként zajlott, amelyen a hozzátartozók…