-
Széchenyi István itáliai utazásai – 1. rész
Bevezetés A múlt és a művészetek iránt érdeklődők körében Angliában, Franciaországban és a német államokban már a 17. századtól szokás volt Itáliában tanulmányutat tenni. A 18. században és a 19. század elején ez a szokás még jobban elterjedt, ekkor már egyre többen utaztak önmagáért az utazásért, hogy világot lássanak.(1) Magyarországon a 18. század végéig nagyon ritka volt az önmagáért való utazás, általában határozott céllal keltek útra az emberek: zarándoklat vagy egyetemi tanulmányok szerepeltek a célok között, vagy a császári hadsereg katonáiként mozdultak ki szülőföldjükről. A Széchényi-család esetében tudni lehet, hogy Széchényi Ferenc is járt Itáliában, ráadásul a nápolyi udvarban is, ahol Széchenyi István sokat időzött később. Mivel a fiatalabb Széchenyi…
-
Széchenyi István itáliai utazásai – 2. rész
Magánemberként Itáliában (az első rész itt olvasható) Az 1817-es észak-itáliai utat egy újabb szerelem motiválta. Széchenyi gyakorlatilag Gróf Saurau Zénóné Hunyady Gabriella után ment Veronába, forma szerint ezredéhez vonult be Milánóba. Utólag élete „legostobább csínjának”(13) értékelte naplójában, hogy követte a szép grófnét. Mégis találunk még utalásokat később is a grófnéra, például júniusban Széchenyi kocsiján utazott Milánóból Genovába. A következő évben Széchenyi tanulmányutat tett a félszigeten, július közepétől augusztus közepéig műemlékeket tanulmányozott. Megnézte Padovát, Ferrarát, Firenzét és Rómát. Meglátogatta Assisit, Arezzót, Perugiát és Ternit is. A műemlékek mellett továbbra is érdeklődött a természeti szépségek iránt, ezért felkereste a Cornagli-barlangot, de csalódott az isztriai tájban. Az 1818-as tanulmányút során sok kritikus hangvételű…
