-
Árvíz Mongóliában – 1930-as évek
Nagy folyók és tavak híján azt gondolnánk, hogy mindennek nagyobb esélye van Mongóliában, mint egy árvíznek, azonban a 17. század óta is több, mint harmincszor érte Ulánbátort – a fővárost, egykori nevén Urgát – komolyabb árvíz. A hóolvadás után és a nagyobb esőzések idején is kialakulhat. Legutóbb 2003-ban volt komolyan vehető áradás, amiben tízen meghaltak.
-
A II. világháború krónikája – 1939 szeptember – 2. rész
Az első rész itt olvasható. Hitler Lengyelországban és az 1939. október 5-i német győzelmi parádé
-
Mongólia színesben – 1913
A század elején két zseni, az orosz Szergej Prokudin-Gorszkij és a francia Albert Kahn fotózta Mongóliát. Prokudin-Gorszkij Oroszországot és az akkor orosz protektorátus alatt álló Mongóliát fényképezte, míg a neves gazdag filantróp Kahn azt vette a fejébe, hogy színesben dokumentálja a teljes világot. Mindkettejük köszönetet érdemel. Ma az ő képeiket látjuk erről az akkor egészen elképesztőnek számító messzi földről. Érdekes belegondolni, hogy a fotóalanyok többségének talán el sem lehetett magyarázni, hogy színes fénykép készül éppen róluk. Több helyen, még a NatGeo-n is a képen halálraítélt asszonyról írnak. De a valóság sem sokkal jobb. Hordozható börtön.
-
Takezaki Szuenaga – Mongolok vs. Japánok
A Mongol Birodalom létrejötte és hatalmas hódítási folyamata példa nélküli a világtörténelemben. Egy olyan méretű ország jött létre viszonylag rövid idő alatt, amelynek határai a Japán-tengertől, Koreai-félszigettől egészen a középkori Magyar Királyság határáig húzódtak. A sikerek nagyon nagy önbizalmat adtak a mongol vezetőknek, akik tekintetüket kelet felé fordították, a Japán-tengeren túl elterülő császárságot nem is tekintették egyenrangú ellenfélnek, így álmukban sem gondolták, hogy az eljövendő események a saját világbirodalmuk végének előszele lesz, míg Japán esetén a dicső nemzeti múlt mítoszának kialakításában segédkeztek a mongol hordák.
