A világ első drónháborúja robbant ki a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédok között Dél-Ázsiában, amely újabb feszültségeket gerjesztett India és Pakisztán között. Csütörtökön India azt állította, hogy Pakisztán több drónt és rakétát indított három katonai bázis ellen indiai területen és a Pakisztán által adminisztrált Kasmírban. Islamabad gyorsan tagadta ezeket az állításokat, és saját részéről azt közölte, hogy az előző órákban 25 indiai drónt lőttek le. Delhi hivatalosan nem reagált a vádakra, azonban a szakértők szerint ezek a kölcsönös támadások egy veszélyes új szakasz kezdetét jelzik a több évtizedes rivalizálásban, ahol a felek már nem csupán hagyományos tüzérségi eszközöket, hanem pilóta nélküli fegyvereket is bevetnek egy instabil határon.
Ahogy Washington és más globális hatalmak is a visszafogottságra szólítanak fel, a régió egy újabb eszkaláció szélén áll, ahol a drónok – csendesek, távoli és tagadhatóak – új fejezetet nyitnak az India-Pakisztán konfliktusban. Jahara Matisek, az Egyesült Államok Haditengerészeti Háborús Főiskolájának professzora a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a konfliktus egy új drónkorszak felé halad, ahol a „láthatatlan szemek” és a pilóta nélküli precíziós támadások dönthetnek a feszültség növelése vagy csökkentése között.
A pakisztáni hatóságok szerint szerdán reggel óta indiai légicsapások és határmenti tűz következtében 36 ember vesztette életét és 57-en megsebesültek Pakisztánban és a Pakisztán által adminisztrált Kasmírban. Ezzel szemben az indiai hadsereg legalább 16 civil haláláról számolt be pakisztáni tüzérségi tűz következtében. India hangsúlyozza, hogy rakétatűzük válasz volt egy halálos militáns támadásra, amely tavaly hónapban indiai turistákat ért Pahalgamban, amelyhez Islamabad nem vállal felelősséget.
Pakisztán katonai vezetése csütörtökön bejelentette, hogy 25 indiai drónt lőttek le különböző városokban, köztük Karacsiban, Lahorban és Rawalpindiben. Az indiai drónok, amelyek állítólag izraeli gyártmányú Harop drónok, technikai és fegyveres ellenintézkedésekkel lettek megsemmisítve. India azt állította, hogy semlegesítette több pakisztáni légvédelmi radart és rendszert, beleértve egyet Lahorban, amit Islamabad szintén tagadott.
A modern hadviselésben a lézervezérelt rakéták és bombák, drónok és pilóta nélküli légijárművek kulcsszerepet játszanak, jelentősen növelve a katonai műveletek precizitását és hatékonyságát. Ezek a drónok képesek koordinátákat közvetíteni a légicsapásokhoz, vagy ha megfelelően felszereltek, közvetlenül képesek célt kijelölni, lehetővé téve a gyors válaszlépéseket.
A drónok használata a harcmezőn új dimenziókat nyitott meg, hiszen képesek elterelni a figyelmet vagy elnyomni az ellenséges légvédelmet, miközben megpróbálják aktiválni az ellenséges radart, amelyet más fegyverek, például kószáló drónok vagy radarálló rakéták célozhatnak meg. Matisek professzor szerint az indiai drónflotta nagyrészt izraeli gyártmányú felderítő UAV-kra épül, mint az IAI Searcher és Heron, valamint a Harpy és Harop kószáló fegyverekre, amelyek drónokként és rakétaként is funkcionálnak.
A közelmúltban India 4 milliárd dolláros megállapodást kötött 31 MQ-9B Predator drón beszerzéséről az Egyesült Államoktól, ami jelentős előrelépést jelent a csapásmérő képességeikben. A drónok számának növelése mellett India a „rajdrón” taktika fejlesztésén is dolgozik, amely során nagy számú kisebb UAV-t vetnek be, hogy túlságosan megterheljék és elárasszák az ellenséges légvédelmet, lehetővé téve a nagyobb értékű eszközök behatolását.
Pakisztán drónflottája rendkívül széleskörű és sokszínű, hazai és importált rendszerekből áll. Ejaz Haider, a lahori védelmi elemző szerint az ország drónkészlete több mint ezer drónt tartalmaz, köztük kínai, török és hazai gyártású modelleket. A pakisztáni légierő már majdnem egy évtizede aktívan integrálja a pilóta nélküli rendszereket a műveleteibe, különös figyelmet fordítva a „loyal wingman” drónok fejlesztésére, amelyek a pilóta nélküli légijárművek és a manned aircraft közötti együttműködésre lettek tervezve.
Mindezek ellenére a szakértők aggodalommal figyelik a konfliktus eszkalálódását, mivel a közelmúlt dróncseréi jelentős feszültséget okoztak a két ország között. A drónok szerepe a harcmezőn ugyanúgy megváltozott, mint ahogy azt Ukrajnában is tapasztalhattuk, azonban az India-Pakisztán konfliktusban eddig inkább szimbolikus és korlátozott maradt. Az indiai védelmi elemző, Manoj Joshi figyelmeztetett arra, hogy a drónok bevetése a folyamatos konfliktus során alacsonyabb szintű katonai opciót képvisel, ugyanakkor ha ez csupán a szélesebb légikampány előjátéka, a helyzet gyökeresen megváltozhat.
A drónháború jelenlegi formája valószínűleg nem tart sokáig, de ez csupán a jéghegy csúcsa lehet a két nukleáris hatalom közötti feszültségben. A jövő teljesen bizonytalan, és a két ország közötti konfliktus kimenetele továbbra is kérdéses.
