A világkiállítások mára már talán kicsit vonzerejüket vesztették. A média fejlődésével hamar eljutnak hozzánk a hírek a technikai újdonságokról és az internet segítségével csak egy kattintásnyira vannak tőlünk egy-egy régió, vagy ország információi. Ám nem volt ez mindig így.
Egy új sorozat első bejegyzését láthatjátok ma, a szokásosnál jóval több – ám rendkívül jó minőségű, látványos – képpel.
50 éve New York-ban
A világkiállítások fénykorában minden komolyabb cég, gyártó, ország, vagy régió fontosnak érezte, hogy megjelenjen az expókon. A mai célpontunk az 1964-es New York-i kiállítás tulajdonképpen két évig volt látogatható, hiszen – bár 1964 októberében télire bezárt – 1965 áprilisától októberig újra megnyitotta kapuit.
Az amerikai expóra akkoriban 51,6 millióan voltak kíváncsiak, ami elképesztő szám. Mára csak álom az ekkora nézőszám a szervezőknek. A 2000-ben Hannoverben tartott kiállításon 18 millióan fordultak meg, de a 2012-es dél-koreain csak 8,2 millióan. Kivételt talán a 2010-es sanghaji jelenthet a maga 73 milliós nézőszámával, de ez persze relatív, mint minden Kínában. A külföldiek létszáma mindössze a teljes látogatószám 7 %-a volt Sanghajban.
De térjünk vissza 1964-be. 15 cég és szervezet, valamint 58 ország kiállítói jöttek el (Magyarország nem) és itt már megfigyelhetővé vált az a tendencia, hogy a cégek mellett az országok tudatos imázsépítéssel kezdtek részt venni az expókon.
Természetesen most nem látogathatunk végig virtuálisan minden pavilont (azért majdnem mind meglesz, legalábbis kívülről :)), de a fontosabbakat azért útba ejtjük, valamint megnézzük az expó utasainak szállítási feladatait ellátó járműveket is.
A világkiállítás hivatalos térképe (kattintásra megnő):
Kezdjük is a fent említett járművekkel a sétánkat.
A vásár szenzációja a szállításban kétségtelenül az AMF Monorail volt. A függővasút – bár nem újkeletü találmány – a vásáron rendkívül népszerű volt.
Másik levegőben közlekedő eszköz a Swiss Sky Ride névre keresztelt libegő, amiről szintén nagyszerű panoráma nyílt a kiállításra:
Az egyik kiállító – a Greyhound busztársaság – vállalta, hogy a földön szállítja a látogatókat – a speciálisan erre a célra gyártott – elektromos járműveken, amelyek szólóban is bérelhetőek voltak, de menetrend szerint is be lehetett járni az expót a hozzácsatolt nyitott kocsikon való utazással is.
A vásár legfontosabb „landmark”-jai, azaz meghatározó épületei – a rozsdamentes fém földgolyó, az Unisphere mellett – a Heliport és a State Pavilion a SKZ kilátókkal, amik a Men in Black mozifilmben is szerepeltek, mint idegen űrhajók.
Az alábbi képek majd’ mindegyikéhez tartozik képaláírás, ami sajnos csak akkor bukkan elő, ha az egeret a kép fölé visszük:
A legnagyobb érdeklődés – az autógyártók pavilonjai mellett – a néhány évvel előbb, Kennedy elnök által bejelentett űrprogram kiállítási tárgyait övezte.
A hidegháború űrversenyében a kiállított tárgyak nagy része nem az eredeti volt és szándékosan pontatlanok voltak rajta apróbb alkatrészek. A fenti képeken többek között az X-15 kísérleti repülőgép, a TITAN II, Mercury-Atlas és a Saturn-V rakéta látható.
A nagy amerikai autógyárak természetesen kötelességüknek érezték a részvételt. A FORD nagy dobása a Mustang mellett a Magic Skyway volt, ami nem volt más, mint egy üvegfolyosó az épület körül, ahol kötött pályán – amolyan autómosó rendszerben – „próbálhatták ki” a látogatók modelljeiket.
A Chrysler is igyekezett kitenni magáért. Egy stilizált óriás motor és autó, valamint egy transzformersz-szerű – autóalkatrészekből épített – szoborpark mellett egy látszólag dolgozó autógyártó üzemet láthatott a közönség, amiben – meglepő módon – kis Simca 1000-esek készültek. Legkomolyabb fejlesztésük a turbinás autó volt, amit a benzinmotor életképes alternatívájaként emlegettek.
A harmadik nagy autógyártó a General Motors, kísérleti prototípusai mellett a FUTURAMA fantázianevű kiállítással jelentkezett, ami talán a legérdekesebb volt a expón. A bátor jövőbetekintéssel 30-50 évre előre próbálták megjósolni a technikai, technológiai fejlődést. Szóval az alább látható installációkból mára mindegyiknek meg kellett volna valósulnia.
GM pavilon:
FUTURAMA kiállítás (képaláírásokkal)
Az alábbi képek majd’ mindegyikéhez tartozik képaláírás, ami sajnos csak akkor bukkan elő, ha az egeret a kép fölé visszük:
Az egyik nagy attrakciót ígérő Hall of Science, amolyan a „Tudomány Vára” külsővel csalogatta be a látogatókat. Nem sok érdemlegeset lehet elmondani arról, ami a falak mögött volt zajlott. Az egyetlen számomra elképesztő „látványosság” a…
…sugárzó érme! A látogatók saját tízcenteseit tették a szervezők radioaktívvá. Amit aztán visszakapva zsebre vágtak és hazavittek.
Az expón részt vevő cégek pavilonjai:
A két kóla és a 7UP
Kodak
Kiállító országok pavilonjait láthatjuk a következő nagyobb képcsokorban. Érdekes, hogy például Kanada mellett nem vett részt a kiállításon Kína, a Szovjetunió és a többi szocialista ország sem.
Számomra a legérdekesebb kiállító Belgium volt, aki egy komplett középkori belga falut álmodott az expóra:
További országok:
[hirlevel]
Kapcsolódó linkek:
Apollo 4: http://en.wikipedia.org/wiki/Saturn_V