Világszenzáció 1910-ből. Magyar óra sikere a torinói világkiállításon

A világóra a vajai kastélyban

Még a nyáron, vajai látogatásunk alkalmával láttam a kastélyban egy nagyon szép órát. Mayr Gyula, győri órásmester alkotása van kiállítva, a tábla szerint 1909-ben készült. Akkor még nem különösebben keltette fel a figyelmem, de a későbbiekben érdekelni kezdett maga az óra, és készítője is.

A készítő portréja

Mayr Gyula 1847-ben született Győrben, iskoláit is szülővárosában végezte. Hajnal Ferenc órásmester tanítványaként kezdte el pályafutását. Segéd éveiben elsőnek Győrben, aztán Komáromban, Sümegen, majd Budapesten is dolgozott. 1875-ben Badenben volt órássegéd. A mesterség iránti elhivatottságát jelzi, hogy még szabadidejében is dolgozott egy különleges órán. 1877-ben önálló boltot nyitott, s feltehetően a vállalkozást siker övezte, mert több boltot is üzemeltetett a későbbiekben. Sikeres üzletemberként aktív részt vállalt a közéletben is, a város kiemelkedő polgára volt, megemlítik jótékonykodását is. Hódolt a művészeteknek is, egy dalegyletnek is tagja lett.

A hírnevet nem a Vajai gyűjteményben látható óra hozta meg számára, noha az is különleges volt a maga nemében. Az 1909-ben elkészült remekmű központi órája a Budapesti időt jelzi. Ezen kívül még 64 város pontos idejét lehet nyomon követni ezen az időmérő eszközön.
Ha szemben állunk az órával, akkor a jobb oldalon felül Győr látképével díszített óralap látható. A mester az órán három évig dolgozott, s a végeredmény magáért beszél. A világórán található egy naptár, holdfázis jelző, valamint egy barométer és hőmérsékletjelző is helyet kapott rajta. A földgömb, ami az óra tetején látható, összeköttetésben áll az órával, s természetesen 24 óra alatt fordul körbe. A precíz óraszerkezet mozgatója egy központi rugó, mely fogaskerekek és tengelyek finoman hangolt rendszerével mozgatja az órákat. Ezt az órát a mester 1910-ben eladta, melyet 10 ezer koronáért vásárolt meg Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök. Az óra az Iparművészeti Múzeum kiállításába került, majd 1938-ban már a Vay Ádám Múzeumban található. 1965-ben átesett egy felújításon, és azóta is hibátlanul üzemel.
Bár ez az óra is mestermű volt, Mayr Gyula úgy gondolta, hogy tovább fejleszthető, és ennek az elgondolásnak a nyomán született meg a második világóra, ami eljutott a világkiállításra.
Egy korabeli cikk így méltatja az elkészült művet:

A míves óraszekrényt Molnár Jenő szakiskolai tanár készítette. Az óraszekrény maga XIV. Lajos korabeli stílust jeleníti meg, fekete alapszín és gazdagon aranyozott bronzdíszítés teszi különlegessé. Négy oldalán üvegezett, a hátsó részen látható maga az óraszerkezet. A tovább gondolt óra különbözik az elődjétől. Itt a központi egységben a percmutató jár körbe, alatta található az óraszámlap, amely a helyi időt jeleníti meg. A felső ablakban az óra számjegyek váltják egymást, jelzi a napok számát, a hónapok nevét és külön mutatja a szökőéveket is. Ezen kívül megjeleníti a hold járását, évszakokat is. A fenti bőséges információkon kívül 5 földrész, 63 városának idejét is jelzi. Meg kell említeni, hogy feltünteti a napszakok váltakozását is. Az óramű működését egy Riefler- ingás rugómotoros szerkezet 14 napig tudja biztosítani, egy felhúzással. Az óraszerkezetek külön egyenként kiemelhetők, a működést nem befolyásolva.
Az óra a világkiállításon nagy sikert aratott, elismerést hozva készítőjének. Mayr Gyula egészen az haláláig, 1927-ig volt az óra tulajdonosa. Halála után e remekmű a lányához, Mayr Erzsébethez került Sopronba. Az óra későbbi felújítását 1971-ban Ackermann István végezte el, aki korábban részt vett az óra készítésében.

Mayr Gyula boltja Győrben

Mayr Gyulának volt még egy különleges órája, mely a legenda szerint elveszett. Ezt az órát még badeni inas évei alatt kezdte el tervezni, majd később újra gondolta a szerkezetet. Ebben a szerkezetben az ingát egy felváltva mozgó acélgolyó mozgása szabályozza, saját súlyánál fogva 15 percenként változtatva helyzetét.