-
Darktown – Rasszista képregény a 19. század végéről
A Darktown (kb. Sötétfalva) elnevezés eredetileg egy afro-amerikai kerületet jelentett Atlantában, Georgia államban. 1880-ban a fehér amerikaiaknak, a nyomor, az elmaradottság, a betegség és a bűnözés melegágyaként jellemezték. Rövid időn belül átalakult az USA déli részének, az afro-amerikai területeinek köznépi megnevezésévé, amolyan pejoratív szlenggé. Lakosait tudatlan, szegény és gyáva feketékként kezdték ábrázolni a kor népszerű pamfletjeiben, újságokban megjelenő karikatúrákon és az akkor éppen szárnyukat bontogató új műfajban, a képregényekben.
-
Ipswich – Felixstowe veterán futam 1979
Idén negyvennyolcadszor rendezik meg májusban az Ipswich-től a tengerparti Felixstowe-ig tartó 10 mérföldes távon a Historic Vehicle Run-t, aminek 1979-es képeit láthatjátok ma.
-
Róma a 19. század végén
19. század végi, 20. század elejei fotók a Museo di Roma in Trastevere gyűjteményéből. 1902. Az I. Umberto alagút
-
Szovjet lányok 1989
Az 1989-es Szversztnyica magazin fotói.
-
Kis óceánjáró-történelem
„Walter Sobchak a Techstory blogról vendégszerzőként érkezett hozzánk és a jövőben számíthattok írásaira, sőt közös cikk is készül hamarosan, a témát már megbeszéltük. Lássuk hát az első írást, ami mi másról szólhatna, mint a hajózásról. Szerzőtársunk a tőle megszokott dagályos stílust levetkőzve mutatja be az óceánjárókat 1818-tól napjainkig. :)” – Jtom 1818 – Az SS Savannah, az első olyan transzatlanti vitorlás, amely gőzgépet is használt az átkeléshez. Természetesen ő még nem volt képes végig gőzhajtással átszelni az óceánt; a mindössze 90 lóerős gőzgép 4 csomós sebességgel tudta hajtani a hajót, maximum másfél napig (általában csak szélcsendes időben használták). Az SS Savannah alig 30 méter hosszú volt – akkora, mint egy BKV-hajó –…
-
A Harmadik Birodalom mindennapjai színesben – 1937
Jó eséllyel a fotós háttal állhatott az Anhalter Bahnhofnak, jobbra az egykori Hotel Preussischer Hof épülete látható
-
Venezuela 1953
1953-ban Venezuela még a nyugatias fejlődés útján haladt, ezért az amerikai tőke áramlott az országba, autógyárat, repülőteret építettek kapitalista segítséggel. A hatalmat – ahogy az már a dél-amerikai országoknál lenni szokott – puccsal magához ragadó Marcos Perez Jimenez vezette az országot (róla is van fotó lejjebb), és kommunistaellenes nézeteivel beleillett az Egyesült Államok Dél-Amerika politikájába. Persze néhány év múlva őt is „megpuccsolták”, pontosabban egy felkelés miatt elhagyta az országot és helyét újabb katonai kormány vette át.