1. Az influenza szó a olasz influentia (befolyás) szóból ered, mert az emberek hittek abban, hogy a betegséget a bolygók, csillagok és a Hold befolyása okozza az emberi szervezetre. Másképp nem tudták megmagyarázni ugyanis, hogy miért dőlnek hirtelen ágynak ettől a betegségtől.
2. Minden évben az Amerikaiak 20%-a elkapja az influenzát, közülük 200.000 fő kórházba is kerül a szövődmények miatt, s 36.000-en bele is halnak a betegségbe. Ebben a számban még nincsenek benne az influenzapandémiák által okozott megbetegedések, akkor ugyanis kontinensnyi területeket fertőz meg gyorsan a betegség.
3. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) számításai szerint világszerte és évente 3-5 millió ember szenved súlyos megbetegedést az influenzától, közülük pedig 250-500 ezer meg is hal.
4. 1900 óta négy nagy influenzapandémia tört ki, köztük
- a 2009-es H1N1 vírus okozta pandémia, melybe a becslések szerint kb. 13000-en haltak bele
- az 1968-69-es hongkongi pandémia, mely kb. 1 millió embert ölt meg
- az 1957-58-as ázsiai pandémia, 1-4 millió halottal
- az 1918-19-es spanyolnátha, mely a világháborút követően kb. 50-100 millió áldozatot szedett
A tudósok szerint hasonló méretű influenzapandémiák 2-3 alkalommal törnek ki évszázadonként.
5. Maga a spanyolnátha több embert ölt meg az USÁ-ban, mint amennyi katonát az ország elvesztett az I. és a II. világháború során, illetve a Koreai- és Vietnámi háborúk során összesen. A kontinens bennszülött lakossága között az arány még durvább volt, ők négyszer annyian haltak meg, mint az USA átlag.
6. A 2009-es H1N1 vírus okozta pandémia Mexikóból indult ki, majd április 15-én az USÁ-ban is feljegyezték az első megbetegedést. A vírus egyaránt tartalmazta a sertésinfluenza, a madárinfluenza és emberi influenza génjeit is.
7. A történelem folyamán a sertésinfluenza nem terjedt át emberről más emberekre, s elég ritkán fertőzött meg olyan embert, aki a sertésekkel foglalkozott. A 2009-es vírus mutálódott, ezért alakult ki a pandémia. A mutáció miatt új vírusnak számított, így viszonylag még kevés ember volt immunis rá.
8. A H1N1 diagnosztizálása azért volt nehéz, mert a tünetek között megtalálható volt a láz, köhögés, torokfájás, nátha, fájdalom a test különböző pontjain, hidegrázás, hányinger és fáradtság. Ezek a tünetek pedig számos más betegségre is jellemzőek lehettek. Ráadásul, ha egy pácienst negatívan teszteltek az eredeti sertésinfluenzára, attól még lehetett H1N1 vírusa.
9. Az 1957 előtt született emberek valamennyire ellenállóbbak voltak a H1N1 vírussal szemben. Úgy tűnik, hogy egy valamelyik évben terjedő hasonló szezonális influenza vagy az ellene adott védőoltás kifejleszthetett valamilyen szintű védelmet.
10. Az influenza vírusok akár 48 óráig is elélhetnek kemény, nem töredezett felületen (pl. fém), s 12 óráig a ruhákon és törölközőkön.
11. A sertések igazi vírusinkubátorok, mivel megfertőződhetnek mind a sertés-, a madár- illetve az emberi influenzával is. Így tökéletesen alkalmasak új vírusfajok kitenyésztésére, amelyek világméretű pandémiát okozhatnak.
12. A vírusok azért olyan veszélyesek, mert egy nap alatt többször mutálódhatnak, mint tette azt az emberiség néhány millió év alatt. Ez köszönhető a gyors szaporodásuknak, illetve, hogy képesek egymás között géneket cserélgetni.
13. A vírusok terjedését nagyban megkönnyíti a légi közlekedés, melynek segítéségével a világ nagyvárosai csupán néhány órányira vannak egymástól. Ahogy a 2002-2003-as SARS-járvány megmutatta, az a vírus, mely egyik nap megjelent Hong Kongbanban, 3-4 alatt átterjedt Dél-Ázsia több pontjára is, illetve 12 órán belül felütötte fejét Európában, majd 18 óra alatt Észak-Amerikában is.
14. A tudósok most azt állítják, hogy a spanyolnátha sem Spanyolországhoz, hanem sokkal inkább Amerikához köthető. Egész pont Haskell megyéhez, Kansas-ben, ahol az emberek szoros közelségben éltek a sertéseikkel. Amikor a helyi srácokat 1917-ben besorozták a Fort Riley-be, magukkal vitték a vírust. Innen terjedt át az ország más katonai bázisaira, majd szét az egész USÁ-ban.
A vírus az I. világháború amerikai katonáival került át az európai kontinensre, ahol mutálódott, s egy sokkal veszélyesebb formában tért vissza Amerikába. A hirtelen terjedés miatt az amerikaiak először azt gyanították, hogy a németek influenzával fertőzték meg a Bayer cég aszpirinjeit.
15. Az influenzavírusok ellen vakcinákat csirketojások segítésével gyártják, így az ilyen oltások veszélyesek lehetnek a tojásallergiában szenvedők számára. Nekik csak szoros orvosi felügyelet mellett adható be az oltás, ha egyáltalán beadható.
16. A történetelem során is voltak influenzapandémiák, a sejtések szerint egy hasonló pandémia söpört végig Európán 1173-ban. Egyes történészek szerint Hispaniola szigetét is sertésinfluenza-pandémia sújtotta 1493-ban, melyet a Kolumbusz hajóin érkező sertések okoztak.
[hirlevel]
