Az 1953. évi északi-tengeri árvíz

Ma Izak2 szerzőtársunk posztját olvashatjátok az 1953-as hollandiai árvízről, sok-sok ritkán látható fotóval és egy összefoglaló kisfilmmel. – Jtom

1953. február 1-ére virradó éjszaka szökőár és vihar pusztított az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Hollandiában. A katasztrófa következtében összesen 2167 ember vesztette életét, a legtöbben, 1835-en, Hollandiában haltak meg.

A ciklon érkezése. A viharos erejű szél és a dagály együttesen vezetett katasztrófához 1953. január 31-én éjszaka és február 1-én reggel.

Már Nagy-Britanniában is voltak halálos áldozatai a viharnak, itt éppen egy futballpályát öntött el az ár.

Reis Leming amerikai pilóta, aki 27 embert menekített ki az árvízből a kelet-angol partoknál.

Az árvíz által sújtott holland területek.

Hollandia területének nagy része mélyföld, így az ország már 1953 előtt is gyakran került víz alá. Akkoriban a tenger elleni védekezésképpen dombokat építettek, majd a dombokon falvak születtek, a falvakat pedig gátak védték a tengertől illetve onnan szélmalmok segítségével szivattyúzták vissza a vizet a tengerbe. A gátrendszer karbantartásának hiánya, valamint a 2. világháború okozta károk miatt e védekezés már nem volt elegendő, a rendszer elavulttá vált. A hatóságok árvízbizottságot állítottak fel, amely megkezdte ugyan a munkáját 1953 januárjában, ám az árvíz nem várt…

Schouwen sziget, Zijpe települése víz alatt.

Mivel ebben az időben a helyi meteorológiai állomások és a helyi rádiók csak nappal működtek, így a Holland Királyi Meteorológiai Intézet figyelmeztetése nem jutott el időben az érintett északi településekre. Az embereket felkészületlenül érte az árhullám.

Az áradat váratlanul érte a holland lakosságot. Sokakat az ágyából ugrasztott ki a víz. Ezt csak tetézte, hogy a második árhullám már szabadon pusztíthatott, mivel a gátak már korábban átszakadtak. Sok épület ekkor veszett oda, a bennük élőkkel együtt…

Egy átszakadt gát.

Egy sürgősségi temető. „Ismeretlen lány”.

Ez a korabeli híradó talán még jobban mutatja az akkori helyzet súlyosságát:

Az ár az állatokat sem kímélte, mintegy 200 ezer jószág pusztult el.

Az ár egy másik térképen, valamint az azt követő védelmi munkálatok évszámaival.

Az 1953-as katasztrofális árvíz volt az, amely egy nagyszabású beruházásnak adott lökést: a Rajna-Maas-Schelde torkolatában álló néhány sziget, amely védtelenül állt a tenger támadásaival szemben, az ún. „Delta-terv” keretében deltaágakba épített gátakkal zárták el a tengertől, és csak északon a Rotterdamba, valamint délen a belgiumi Antwerpenbe vezető hajózási útvonalakat hagyták kitéve a szél és az ár szeszélyének. Ezzel a szigeteket nemcsak megvédték, hanem hozzá is kapcsolták a szárazföldhöz; a mesterséges tavakhoz pedig azóta is évi több ezer turista látogat.

Modern holland gátrendszer

Archív képek egy része: Nederlands Fotomuseum