Történelem

Az 1953. évi északi-tengeri árvíz

Ma Izak2 szerzőtársunk posztját olvashatjátok az 1953-as hollandiai árvízről, sok-sok ritkán látható fotóval és egy összefoglaló kisfilmmel. – Jtom

NFA01_evw-820-8_U[1].jpg

1953. február 1-ére virradó éjszaka szökőár és vihar pusztított az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Hollandiában. A katasztrófa következtében összesen 2167 ember vesztette életét, a legtöbben, 1835-en, Hollandiában haltak meg.

nseasurges11[1].gif

A ciklon érkezése. A viharos erejű szél és a dagály együttesen vezetett katasztrófához 1953. január 31-én éjszaka és február 1-én reggel.

Floods%20Gravesend%20Northfleet19%20U_l[1].jpg

Már Nagy-Britanniában is voltak halálos áldozatai a viharnak, itt éppen egy futballpályát öntött el az ár.

p0163_hunstanton_1953_floods[1].jpg

Reis Leming amerikai pilóta, aki 27 embert menekített ki az árvízből a kelet-angol partoknál.

North_Sea_flood_of_1953[1].png

Az árvíz által sújtott holland területek.

Hollandia területének nagy része mélyföld, így az ország már 1953 előtt is gyakran került víz alá. Akkoriban a tenger elleni védekezésképpen dombokat építettek, majd a dombokon falvak születtek, a falvakat pedig gátak védték a tengertől illetve onnan szélmalmok segítségével szivattyúzták vissza a vizet a tengerbe. A gátrendszer karbantartásának hiánya, valamint a 2. világháború okozta károk miatt e védekezés már nem volt elegendő, a rendszer elavulttá vált. A hatóságok árvízbizottságot állítottak fel, amely megkezdte ugyan a munkáját 1953 januárjában, ám az árvíz nem várt…

article-0-1A0B72DB000005DC-459_634x466[1].jpg

Schouwen sziget, Zijpe települése víz alatt.

1676524548[1].jpg

Mivel ebben az időben a helyi meteorológiai állomások és a helyi rádiók csak nappal működtek, így a Holland Királyi Meteorológiai Intézet figyelmeztetése nem jutott el időben az érintett északi településekre. Az embereket felkészületlenül érte az árhullám.

pic459main5[1].jpg

2743431352[1].jpg

1953-flood-4[1].jpg

NFA01_dkr-1762-1_U[1].jpg

Az áradat váratlanul érte a holland lakosságot. Sokakat az ágyából ugrasztott ki a víz. Ezt csak tetézte, hogy a második árhullám már szabadon pusztíthatott, mivel a gátak már korábban átszakadtak. Sok épület ekkor veszett oda, a bennük élőkkel együtt…

NFA01_mol-24640-1_U[1].jpg

800px-Watersnoodramp_1953_-_Zwaar_beschadigd_huis[1].jpg

NFA01_akl-530202-94_U[1].jpg

5097002593_904900d65b_b.jpg

watersnoodrampfoto4[1].jpg

Egy átszakadt gát.

NFA01_akl-530202-171_U[1].jpg

NFA01_akl-530202-60_U[1].jpg

Egy sürgősségi temető. „Ismeretlen lány”.

Ez a korabeli híradó talán még jobban mutatja az akkori helyzet súlyosságát:

Az ár az állatokat sem kímélte, mintegy 200 ezer jószág pusztult el.

webWatersnoodDoodVee_196198[1].jpg

NFA01_eve-4512-32_U[1].jpg

NFA01_akl-530202-19_U[1].jpg

map-zeeland-flood[1].jpg

Az ár egy másik térképen, valamint az azt követő védelmi munkálatok évszámaival.

Az 1953-as katasztrofális árvíz volt az, amely egy nagyszabású beruházásnak adott lökést: a Rajna-Maas-Schelde torkolatában álló néhány sziget, amely védtelenül állt a tenger támadásaival szemben, az ún. „Delta-terv” keretében deltaágakba épített gátakkal zárták el a tengertől, és csak északon a Rotterdamba, valamint délen a belgiumi Antwerpenbe vezető hajózási útvonalakat hagyták kitéve a szél és az ár szeszélyének. Ezzel a szigeteket nemcsak megvédték, hanem hozzá is kapcsolták a szárazföldhöz; a mesterséges tavakhoz pedig azóta is évi több ezer turista látogat.

Modern holland gátrendszer

Archív képek egy része: Nederlands Fotomuseum

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük