Oak Ridge, a titkos város

Ahol az atombomba készült

1942-ben Tennessee-ben, Oak Ridge közelében az amerikai kormány felvásárolt közel 70.000 hold földterületet az akkor még semmitmondó nevű Manhattan projekthez.

A földterületre urándúsításhoz, nukleáris kísérletekhez, és egy új fegyver fejlesztéshez volt szükség lehetőleg egy félreeső helyen, ahol nem kelti fel az ellenséges kémek figyelmét. A gyéren lakott területen nagy kiterjedésű farmok és mezőgazdasági területek voltak, ezeket vásárolták fel régi tulajdonosaiktól.

A K-25-ös urándúsító létesítmény épül a háttérben, az egyik eredeti oak ridge-i farmház az előtérben, 1942-ben. Amikor elkészült a dúsító, a legnagyobb alapterületű épület volt a világon.

Közel ezer családot érintett az 1940. október 7-én életbe lépett rendelkezés, ami szerint a területet fix felvásárlási összegért szerzi meg az Egyesült Államok kormánya. A rendelet ellenzőit erőszakkal kilakoltatták és kényszerbontást hajtottak végre. A teljes felvásárlás kb. 2.6 millió dollárba került.

1941. Az első őrzött kapuk egyike.

Az oak ridge-i létesítmény egyik szigorúan őrzött bejárata, az Elsa-kapu, 1945-ben.

Az építkezés nehézségei

A munkások mellékhelyiségei. Fehérek, színesbőrűek…

Egy titkárnő hazugságvizsgálata. A dolgozók negyedévente átestek a biztonsági átvilágításon.

A biztonságra nagy hangsúlyt fektettek. Lépten-nyomon óriásplakátok figyelmeztették a hallgatásra az intézményben dolgozókat.

Az Y-12 uránfinomító építése

Az urándúsító építése

Az urándúsító üzem fő irányítóhelyisége

Y-12 üzem. Elektromágneses urán-izotóp-szétválasztó berendezések kezelői. A hölgyek nem tudták mit csinálnak. Az előtérben ülő nő ötven évvel később egy üzemlátogatáson tudta meg mit is dolgozott valójában.

Hegesztőnő a K-25 létesítményben 1945 februárjában. A termelés csúcsán 84 ezer alkalmazott dolgozott az üzemben.

Műszakváltás az Y-12 üzemben. Az urán-izotóp-szétválasztó berendezések kezelői indulnak haza. Az intézmény neve hivatalosan 1949-ig CEW volt. A bejárat mellet a táblán is ez áll.

1943. Ideiglenes épületek százai épültek az egykor üres völgyben a dolgozók részére. 1945-re a település lélekszáma elérte a 75 ezret.

Egy ideiglenes lakóépület belseje

Dolgozók gyerekei a völgyben

Oak Ridge biztonsági szolgálata 1945-ben

1945. Az üzem a fénykorában. Ahol az atombomba készült.

Robert Oppenheimer, az „atombomba atyja” Oak Ridge-ben

„Kinek a fia esik el a háború utolsó percében? Minden perc számít!” – kézzel festett teljesítményfokozó propagandaplakát Oak Ridge-ben. 1945 nyarán a projekt már a végső stádiumában volt.

Az Oak Ridge-ben készült atombomba a „Little Boy” a berakodás előtt és bevetése Hiroshimában.

Az oak ridge-i atombomba japán bevetéséről szóló újságcikk:

„AZ OAK RIDGE-I ATOMBOMBA ODAVÁGOTT A JAPCSIKNAK”

A második – Nagasakiban ledobott – atombomba után Japán kapitulált és véget ért a világháború. Így ünnepeltek az oak ridge-i alkalmazottak.

1947-re film is készült az intézményről. Bemutató Oak Ridge-ben.

1947-re itt készült el a világ második atomreaktora az X-10-es grafit reaktor. Ehhez Szilárd Leó is hozzájárult.

1947. Stabil izotópok üvegben. Ezek nem bomló állapotban vannak, ezért biztonságosan tárolhatóak és védőruha nélkül is lehet velük dolgozni. Molibdén izotóp a kézben.

Mára az oak ridge-i intézmény az államok Energiaügyi Minisztériuma kezelésében van. Fő területük az energiakutatás, a nagy teljesítményű számítógépek, a rendszerbiológia és természetesen a nemzetbiztonság.