Philip K. Dick - Hogyan Történt Magazin

Philip Kindred Dick (1928. december 16.- 1982. március 2.) amerikai sci-fi író, a cyberpunk stílus irodalmi előfutára. Három évtizednyi alkotói pályája során több mint ötven kötetnyi regény és novella fűződik a nevéhez.

Írásainak hatása a filmkultúrában folyamatosan érezhető. Elég a Szárnyas fejvadász, az Emlékmás, a Különvélemény vagy a Kamera által homályosan című filmekre gondolni.

„Egy apró tényt ajánlanék mindenki figyelmébe,
aki már elveszett a modern világ vég nélkül sokasodó valóságaiban.
Emlékezzetek: Philip K. Dick járt ott legelőször.”

Terry Gilliam

Életében a science fiction lenézett műfajnak számított, amely nem érdemelt jelentős publicitást. Ebből kifolyólag folyamatosan anyagi nehézségekkel küzdött, mára viszont a modern kor az amerikai irodalom látnoki képességű gondolkodójának tartja.

Philip Dick a sci-fi írók közt is különcnek számított, mert nem tudományos tényekre építette írásainak tematikus alapját, hanem metafizikai alternatívákra. Mesterien teszi fel a „Mi lett volna ha…?” kérdést és következetesen meg is válaszolja az olvasónak.

Philip K. Dick macskájával a 60-as években

Visszatérő motívumok műveiben a valóság akkurátus szétboncolása, egy magasabb rendű entitás (isten) szándékának megkérdőjelezése, a létezés értelmének filozofikus találgatása, az érzékelhető valóság és a hallucináció határán való kiélezett lavírozás és a finoman lappangó bizonytalanság, ami folyamatosan növi ki magát a cselekmény végéig… amikor is a legváratlanabb pillanatban – amire a rutinos PKD rajongók sem tudnak felkészülni –, kihúzza az olvasó talpa alól a „talajt” és mesterien befejezi.

Dick „közvetít” és magyarázatokat nem mellékel, egzakt válaszok sincsenek – leírva semmiképp –
mindenkinek saját magának kell helyretenni a dolgokat és meglelni a válaszokat az olvasottak alapján.

Dick regényeinek és novelláinak különleges bája van. Könyveiben a kozmikus hatalmi harcok szereplői általában hétköznapi emberek (régiségkereskedők, marketing szakemberek), akik ugyanolyan esendőek, ugyanolyan hibáik és félelmeik vannak, mint akárkinek az utcán. Valószínűleg már a bonyodalmak előtt kizökkent főszereplőnk magánélete, házassága romokban hever és a saját identitásáért is harcolnia kell majd miközben mások sorsára is kihatással lesz.
A Nő – die ewige Weiblichkeit –, aki érzelmileg magához láncolta kihívások előtt álló férjét és nagyon is tudatában van ennek a ténynek.

Dick színesíti még a társadalmi hátteret drogokkal, játék babákkal, androidokkal, istenekkel és rá jellemző fanyar humorral.

Philip K. Dick a 70-es években
Ölében a ‘Csordulj könnyem, mondta a rendőr’ című regénye

Valódi témája mégis az emberi szív mélysége, a párkapcsolatok problémái férfi és nő között, és az, hogyan illeszkedik bele az egyén a mindent átfogó egészbe, aminek mindannyian a részei vagyunk egy felsőbb entitásnak az akaratából.

Az ember a Fellegvárban (The Man in the High Castle, 1962)
A Ritkán látható történelem kedvence

Az első kiadás borítója

További kiadások borítói

Egy alternatív történelmi regény, hogy a második világháborút a tengelyhatalmak nyerték meg és az Egyesült Államokat felosztották.

Japán kapta a nyugati-, és Németország a keleti részt.

1963-ban a regény elnyerte a SF világ legnagyobb elismerését a Hugo-díjat.

Figyel az ég (Eye in the Sky, 1957)

Az első kiadás borítója

További kiadások borítói

„A Belmont Bevatron-i protonsugár-deflektor 1959. október 2.-án délután négy órakor árulta el a megálmodóit és létrehozóit.”

Jack Hamilton és felesége másik hat emberrel túlélnek egy robbanást a protonsugár- deflektorban. Miután magukhoz térnek úgy tűnik, hogy minden rendben van. Úgy tűnik. És hol van az a minden?

1955-ben két hét alatt írta meg Kitárt elmével című regényét, amit ’57-ben Figyel az ég címen publikált.
Az első szélesebb körben elfogadott és jó kritikával dicsért regénye ez. Dick „áttörésként” tekintett rá, mert megtalálta a sci-fiben a stílust, témának a valóság/illúzó problematikáját és hogy hosszabb regényekben gondolkozzon.

Előfutára a Kizökkent időnek, a Halál útvesztőjének, az Ubiknak és a Palmer Eldritch három stigmájának.

UBIK ( UBIK, 1969)

Az első kiadás borítója

További kiadások borítói

A dinamikus ötletek, az ízig-vérig Dickre jellemző karakterek (Joe Chip, Glen Runciter) és a szerzőt mélyen foglalkoztató témák homogenizálása. Joggal az egyik legkiforrottabb Dick regénynek tekinthető. Philip K. Dick egyik legszélesebb körben olvasott kultikus sci-fi regénye.

A cím a latin „ubiquintos” szóból eredeztetett sajátos rövidítés, jelentése: mindenütt jelen való.

Palmer Eldritch három stigmája (The Three Stigmata of Palmer Eldritch, 1964)

Az első kiadás borítója

További kiadások borítói

Dick egyik legnehezebben értelmezhető, emellett (számomra) legimpulzívabb sci-fi regénye.

„… olyan erőteljes, atavisztikus félelmekből született, melyek kora gyerekkoromra nyúlnak vissza…
A magány szülte a regényt, és a vágyakozás a történetet… vagyis a regényben kifejezett rettegés és félelem nem az olvasó szórakoztatására kitalált érzelmek; lényem legmélyéről fakadnak…
Mondjuk csak azt: szeretném, ha Pisze Pat (a Nő) bekopogna hozzám, ugyanakkor rettegek attól, ha ajtót nyitnék Palmer Eldritch (az abszolút Gonosz) állna odakint…”

Részlet: Philip K. Dick: Palmer Eldritch három stigmája 209-211 oldal,
Pék Zoltán fordítása
Agave kiadó, 2003

A regényt számos kritika istenkáromlásnak minősítette.

Akárhogy is; aki már olvasta az többet nem felejti el.

1967-ben a Palmer Eldritch három stigmája elnyerte a brit Science-Fiction Díjat.

Palmer Eldritch ötven éve érkezett.

Régi ismerősünk Leo Bulero és Barney Mayerson ismét felveszi a harcot (vagy azóta folytatja), hogy a visszatért Utazót megállítsa.

A regény megjelent újratördelt formában az Agave kiadó gondozásában.
http://www.agavekonyvek.hu/agave/science-fiction/palmer-eldritch-harom-stigmaja.html

Csordulj könnyem, mondta a rendőr (Flow My Tears, The Policeman Said, 1974)

Az első kiadás borítója

További kiadások borítói

Philip K. Dick John W. Campbell-emlékdíjas sci-fi regénye.

A cím John Dowland zeneszerző, lantjátékos egyik szerzeményére utal, a Flow My Tears-re.
Dick zenekedvelő volt és a klasszikus zene iránti rajongása rendszerint visszaköszönt valamilyen formában, ahogy a kerámiák iránti szeretete is olykor előtérbe került a műveiben.

A Csordulj könnyem, mondta a rendőr történetében fontos szerepet játszanak a karakterek lélektani problémái és mély emberi érzései, – amit akármelyikünk érezhetne ezekben az élethelyzetekben – mikor a körülöttük lévő anyagi világ elhomályosítja a valódi értékek fontosságát.

A történetet egy Dick által írt vers bontja négy részre.

Kamera által homályosan (A Scanner Darkly, 1977)

Az első kiadás borítója

További kiadások borítói

Dick 1979-ben ismét kiérdemelte a Brit SF- díjat, ezúttal a Kamera által homályosan című regényével.

Az Egyesült Államokban a társadalom nagy része egy erősen addiktív drog hatása alatt áll, amit egy kicsi kék virágból nyernek (H-anyag). A rendfenntartó erők legfőbb célja kideríteni, hogy hol a forrása a drognak és ki áll a terjesztés hátterében. A regény egy beépített ügynök Fred, és az általa megfigyelés alatt tartott
Bob Arctor kaotikus történetét meséli el.

Dick (maga is kipróbált kábítószereket) több karaktert mintázott félre siklott sorsú barátairól, rendkívül hiteles képet festve a drogok okozta pszichés és a lélektani változásokról.

Richard Linklater 2006-ban filmet készített a regényből, amit a forgatás után különleges animációs technikával átalakítottak, így még jobban érzékelhető a jellegzetes hangulat, ami a regényt körüllengi.

A legvalószerűbb filmadaptációnak számít, amit eddig egy Dick regényből készítettek.
(A forgatókönyv gyakorlatilag a regény, de a filmben két karaktert összevontak az időbeli korlát miatt.)