A berlini fal

“A berlini fal leomlása olyan történelmi esemény, ami mellett blogunk sem mehet el szó nélkül. Bár már sokan, sok mindent leírtak a falról, mégis ma – a saját stílusunkban, azaz sok képpel – mi is megemlékezünk erről a szürreális építményről. Biztos vagyok benne, hogy Izak2 mai bejegyzésében mégis találtok olyat, amit még nem láttatok.” – Jtom

!!!_KEZDÖKÉP!.jpg

1989. november 9-én omlott le a Berlini fal. Élt 28 évet.

1961-ben kezdték építeni, hogy megakadályozzák a lakosok Nyugatra áramlását. A Fal családokat, barátokat szakított el és lett a kommunizmus és nyugati világ szembenállásának jelképe. Azt hiszem, ebben az esetben a képek mindent visszaadnak abból, ami akkor kettévágott egy várost és jelképe lett a hidegháborúnak. Nézzük – a teljesség igénye nélkül – ezt az abszurd építményt és az elnyomás tragikus fényképeit.

berlin%20fal%202011-08-25_164507[1].jpg

1961. augusztus 13-án éjjel az “NDK állmhatárának biztosítása céljából” a hadsereg és a rendőrség egységei 2 méter magas drótkerítés építésébe kezdtek.

1961. 08. 22..jpg

1961_1.jpg

1961. Üvegcseréppel az átmászók ellen.jpg

Üvegcseréppel az átmászók ellen.

00001f54_medium[1].jpg

A Volkspolizei építeni kezdi a falat.

00001f58_big[1].jpg

A sebtében létesített fal többféle anyagok felhasználásával, változatos formában, magasságban és szélességben épült. A későbbiekben homogenizálták és “tökélesítették”. A nyolcvanas évek közepére a legkritikusabb részen már “szuperfal” állt, akár tíz méteresre szélesített, gereblyézett nyomsávval, őrtornyokkal, néhol vezetődrótos csúszópórázra kötött kutyákkal, elektromos jelzőrendszerrel, világítással és az őrség részére készített közlekedőúttal.

1961. Augusztus 13. Bernauer Strasse. Nyugat-Berliniek figyelik az épülő falat..jpg

image[1].jpg

berlin%20wall010[1].jpg

berlin%20wall005[1].jpg

Nyugatnémet lakosok figyelik a fal építését.

wall002.sJPG_950_2000_0_75_0_50_50[1].jpg

wall003.sJPG_950_2000_0_75_0_50_50[1].jpg

A Fal építése miatt költözni kényszerülő lakosok.

8153331_1_l[1].jpg

Talán a leghíresebb kép: Conrad Schumann szökése 1961 augusztus 15-én. A fényképet Peter Leibing készítette, amellyel a hidegháború legismertebb jelenetét örökítette meg. Conrad Schumann később az Audi ingolstadti gyárában dolgozott. 1998-ban öngyilkosságot követett el.

1961._Szökés a határvonalon lévő épületből.jpg

00001f53_big[1].jpg

Sikeres szökések. Az épület a határvonalon helyezkedett el. A Bernauer Strasse utcafrontja a francia, maga az épület viszont a szovjet zónához tartozott. Kezdetben sokan próbáltak innen Nyugat-Berlinbe szökni. Napokkal később az ablakokat befalazták, majd az épületek is bontásra kerültek.

ida_bz[1].jpg

A Berlini fal első áldozata, Ida Siekmann. Ő is a Bernauer Strasse egyik harmadik emeleti lakásából ugott ki, ám olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházban életét vesztette.

1961. szovjet katona menekít.jpg

Keletnémet katona segít egy fiúnak hazajutnia a keleti városrészbe

1961. aug 24. Bergung des erschossenen G+-nter Litfin aus dem Becken des Humboldthafens2.jpg

Günter Litfin holttestét emelik ki a Berlin-Spandaui csatornából. Ő volt az első áldozat, akit NDK rendőrsége gyilkolt meg.

73_01_21_h_holger[1].jpg

Holger H. 15 hónaposan a legfiatalabb áldozat. Szüleik testvérével együtt egy dobozba rejtették őket és teherautóval próbálták elhagyni Kelet-Berlint. Amikor a baba sírni kezdett, édesanyja befogta a száját, ám Holger középfül-gyulladása és hörghurutja miatt nem tudott lélegezni, így megfulladt. A sikeres határátkelés után megpróbálták újraéleszteni – sajnos sikertelenül…

wall006.sJPG_950_2000_0_75_0_50_50[1].jpg

Menekülő kelet-berlini férfi 1961 október 16-án. Ekkorra már 8 embert lőttek agyon szökési kísérlet közben…

1960s.jpg

Sikeres szökés, még a betonfal felépülte előtt

Szökések sora a felvételen:

wall009.sJPG_950_2000_0_75_0_50_50[1].jpg

1961. decembere

wall010.sJPG_950_2000_0_75_0_50_50[1].jpg

wall013.sJPG_950_2000_0_75_0_50_50[1].jpg

A fallal kettéosztott Sebastian Strasse

wall014.sJPG_950_2000_0_75_0_50_50[1].jpg

A Brandenburgi kapu 1961 végén.

berlinwall3[1].jpg

Berlin felosztása és a Fal

1961. Kelet-német rendőr tükörrel próbálja zavarni a nyugatról átfotózó újságírót..jpg

1961. Keletnémet rendőr tükörrel próbálja zavarni a nyugatról átfotózó újságírót.

00001f4e_big[1].jpg

 A Fal által kettészakított családok.

00001f50_big[1].jpg

00001f51_big[1].jpg

Két kislány, akik a nagyszüleikkel beszélgetnek. Fal még nincs, szögesdrót viszont már van.

00001f5c_medium[1].jpg

Dieter és Monika Marotz 1961 őszén, házasságkötésük napján Nyugat-Berlinben. Éppen Kelet-Berlinben élő rokonaiknak integetnek, akik bár ugyanabban az utcában laktak ahol ők, ám a Fal miatt nem tudtak résztvenni az esküvőn.

00001f5d_big[1].jpg

 Az integető rokonok Kelet-Berlinből.

Residents of West Berlin show children to their grandparents who reside on the Eastern side, 1961.jpg

Nyugat-Berlini lakosok mutatják gyermekeiket a keleti oldalon élő nagyszülőknek.

1962. m+íjus 25. Mord+-berfall am Berliner Grenze - DDR Grenzpost get+Âtet másolata2.jpg

1962. Peter Göring a Fal “hősi halottja”.

Egy 14 éves, a két határvonal között, a csatornában úszó fiút lőtt le. Mivel a fiú már közel volt a nyugati határvonalhoz, így az ottani határőrők is a segítségére akartak sietni és ebben a tűzharcban halt meg a Göring. Ő volt az első keletnémet, akit nyugatnémet rendőrök lőttek le.  A sajtóban gyilkosságként kezelték az ügyet és Göring halálát egy francia terrorszervezettel (OAS) is kapcsolatba hozták. Halála után előléptették, bronzérmét adtak ki róla, iskolát, sportegyletet, utcát neveztek el róla és sírhelye ünnepélyes ceremóniák helye volt. (A fiú egyébként túlélte, de súlyos sebesülései következtében mozgássérült maradt.)

d05bbf2c36f55c37-PeterFechter[1].jpg

1962. Peter Fechter barátjával Helmut Kulbeik-kel kísérelt meg szökést, ám míg barátjának sikerült átjutni a falon, addig őt eltalálták a keletnémet őrök. A határ keleti oldalára esett vissza és orvosi segítség nélkül 1 órán belül elvérzett.

00001fbd_big[1].jpg

Életkép 1963-ból.

00001fbf_big[1].jpg

 1964. Turisták néznek át a Falon a nyugati oldalról.

1962. Kelet-berlini katona visszadobja a nyugatról átpattant labdát..jpg

Kelet-berlini katona visszadobja a a nyugati oldalról átrepült labdát.

Bundesarchiv_Bild_183-90157-0001,_Berlin,_S-Bahnhof_Wollankstraße,_Fluchttunnel[1].jpg

Egy kreatív megoldás 1964-ből: Wolfgang Fuchs és nyugat-berlini diáktársai fél év alatt egy 145 méter hosszú alagutat ásva 57 ember szökésében segédkeztek. Az alagutat 42 órával később fedezték fel.

Az alagút nyugati vége eredeti híradófelvételen:

47566-3x2-original[1].jpg

Keletnémet határőrök egy lelőtt személlyel.

PHS_lag177b(Bernauer)[1].jpg

1980. júliusa. A Fal még mindig épül.

1985.jpg

1985-ben még a Kiengesztelés templomát is felrobbantották a kelet-berlini hatóságok, mert a határsávban volt.

Egy akciófilmbe illő szökés zajlott 1983-ban, amikor Holger Bethke és barátja egy ötemeletes lakóház padlásteréből, egy nyílvesszőre kötött damil segítségével jutottak át Nyugat-Berlinbe. Az akcióban Holger bátyja is részt vett, aki korábban az Elbán, gumimatraccal jutott át Nyugatra. Hogy a történet teljes legyen, fiatalabb testvérüket 1989-ben két kisrepülővel menekítették ki. A történet videón.

Szökés úszva a Spree-folyón át. Az NDK határőrség motorcsónakja már túl későn érkezik

1840324-e370462c930e27dec98e5544573f6e5b[1].JPG

Egy kudarccal végződött szökés 1989 tavaszán. A két férfi a figyelmeztető lövések után megállt és megadta magát.

118587225-957978595b64ab4c642ae125ef6402a6[1].JPG

Az utolsó, golyó által meghalt keletnémet állampolgár Chris Gueffroy.

126_Freudenberg_Winfried_BStU_Ast_Bln_AU_5302_89_Bl_27[1].jpg

1989_03_08_flucht_mit_heissluftballon_scheitert[1].jpg

Nem a határőrök fegyverei által, de Winfried Freudenberg volt az utolsó áldozat: 1989 tavaszán egy hőlégballonnal sikeresen átrepült Nyugat-Berlinbe, ám ott lezuhant és belehalt sérüléseibe.

1989_03_10_gescheiterte_flucht_staaken[1].jpg

Ez is az utolsó próbálkozások egyike 1989-ből: 3 férfi próbált egy teherautóval áttörni Nyugat-Berlinbe; nem sikerült.

deaths.jpgA Fal áldozatainak száma.

091109_1[1].jpg

Günter Schabowski vezette azt a sajtótájékoztatót, amelyen a külföldre utazást megkönnyítő intézkedéseket ismertették. A sajtótájékoztató végén egy újságírói kérdésre válaszolva Schabowski, mivel nem emlékezett az intézkedések életbe lépésének időpontjáról, azt nyilatkozta, hogy a döntés azonnal életbe lép. A kép kattintható és Schabowski történelmi tévedésének felvételére visz.

ap89111001348_slide-73c82e0f3c6e88fb9ce68991028afa61120c5144-s6-c30[1].jpg

berlin15-1[1].jpg

A végeredményt ismerjük: hatalmas tömegek indultak a berlini határátkelőkhöz, majd éjfél előtt nem sokkal felnyitották a sorompokat és utat engedtek a tömegnek Nyugat-Berlin irányába. A következő napokban a Fal sorsa is megpecsételődött, a tömeg  puszta kézzel, vésőkkel, csákányokkal lebontotta azt.

Berlin%20Wall%20today[1].jpg

Egy megmaradt Fal rész

brand_1515005i[1].jpg

wall_1515037i[1].jpg

Akkor és most.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük