Magyar plakátok 1951-1956

00.jpg

Az előző két részben láthattátok a második világháború, majd az azt követő időszak plakátjait. 1951-re a Rákosi-korszak ereje teljében van. A megfélemlítés és – ha kell erőszakos – terménybegyűjtés időszaka. Az erőltetett iparosításra (elrugaszkodott ötéves tervek, vas- és acél országa…) és a hadiiparra, a hadsereg fejlesztésére – a sosem jött imperialista támadás ellen – költött milliók a lakosságot rövid úton nyomorba döntötte.

A pártbeli politikai tisztogatások mindennaposak. A lakosságot “csengőfrásszal” terrorizálják, amikor az ÁVH emberei – többnyire az éj leple alatt – becsöngettek, majd berontottak a kiszemelt lakásába, és egy fekete Pobjedával elhurcolták az áldozatot. 1950 és 1953 között 1 millió embert vontak ügyészi eljárás alá, minden második ellen vádat is emeltek. 40 ezer embert internáltak, illetve vettek rendőri őrizetbe, közel 13 ezer főt (két és fél ezer családot) pedig egyszerűen kitelepítettek, kitiltottak Budapestről. Egy 1953. június 1-i állapotfelmérés szerint Magyarországon 40 734 fő volt bebörtönözve politikai okokból.

Rákosi uralmának 1953-ben – Sztálin halála után nem sokkal – szovjet nyomásra vége lett, de a gazdasági helyzet és az életszínvonal nem lett jobb az elkövetkező években sem, ami egyenes útként vezetett az ’56-os eseményekhez.

1951:

1951_01.jpg
1951_p01.jpg
zz1951_01.jpg
1951_p02.jpg
1951_p03.jpg

Békekölcsön jegyzésére kényszerítették a dolgozókat, így adóztatva meg milliókat. Lényege, hogy az állam elvárta minden dolgozó állampolgártól, hogy évente nagyjából az egyhavi fizetésének megfelelő összegért békekölcsönt jegyezzen, ezáltal segítse az államot a „békéért folyó küzdelemben”. A békekölcsönért nem kamat járt, hanem sorsoláson húzták ki a nyerteseket, akik kisebb-nagyobb nyereményben részesülhettek, esetleg a kötvény névértékét kapták vissza. A lakosság körében persze nem örvendett nagy népszerűségnek a békekölcsön, mivel a lejegyzett összegek az akkori jövedelmekhez képest nagyok voltak, és a nyeremények igen ritkák. 1956 után felváltotta a lottó, ami egy sokkal népszerűbb, önkéntes “adózássá” vált.

1951_p04.jpg
1951_p05.jpg

1952:

1952_01.jpg

zz01.jpg
zz1952_01.jpg
zz1952_02.jpg
zz1952_03.jpg
1952_p01.jpg

Az MHK, Munkára, harcra kész egy 1949-ben, szovjet mintára létrehozott tömegsport-mozgalom volt Magyarországon az 1960-as évek közepéig. A központi irányelvek alapján kidolgozott sportprogram alulról felfelé építkezve munkahelyi és falusi szpartakiádokon keresztül országos sportünnepségig bezárólag igyekezett megmozgatni a dolgozó és tanuló ifjúságot. Az MHK mozgalom alapját az atlétika és a természetjárás képezte. Az MHK mozgalom a tömegsportot a szovjet mintának megfelelően központosította. A résztvevőknek meghatározott szinteket kellett elérniük, amik teljesítését különböző szintű jelvényekkel honorálták. Ezeket a teljesítményeket jelentették a központnak. 1953-ban közel 500 000 résztvevője volt az MHK mozgalomnak.

1952_p02.jpg

Az lesz és kész. Az 1950-54-és első ötéves tervben megvalósítandó vas és acél országa célkitűzése a valóságtól elrugaszkodott volt. Rákosi eltávolítása után 1953-ban Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió legfelsőbb politikai vezetésének tagja ezt mondta róla:

“A gazdasági tervezésben van bizonyos kalandorság, például a saját vaskohászat túlzott fejlesztésében. Magyarországnak nincs saját vasérce, sem saját koksza. Mindezt külföldről kell behoznia. Senki sem számította még ki, mennyibe kerül Magyarországon egy tonna nyersvas és acél. Olyan nagy olvasztókat építenek, amelyekhez az ércet senki sem ígérte meg. 1952-ben például 700 000 tonna koksz hiányzott. Nagy túlzások vannak egyes nagy beruházások terén is.”

1952_p03.jpg

DISZ: A Dolgozó Ifjúság Szövetsége magyar ifjúsági tömegszervezet volt az 1950-es évek első felében. 1955-ben 702 ezer tagot számlált. 1956 októberében, a forradalom idején felbomlott. Szerepét 1957-től a KISZ: Kommunista Ifjúsági Szövetség vette át.

1953:

1953_01.jpg

zz1953_01.jpg

1953_02.jpg

1953_03.jpg

1953_04.jpg

1953_05.jpg

1953_p01.jpg

A megtermelt javakból az államnak be kellett szolgáltatni bizonyos mennyiséget. Aki nem tette, azt „közellátás szabotálásáért” súlyosan megbüntették.

1953_p02.jpg

1953_p03.jpg

1953_p04.jpg

1953_p05.jpg

1954:

zz1954_01.jpg

A Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság, röviden Maszovlet a Malév elődje, amely 1946-tól 1954-ig működött. 1946-ban a Pécs-Budapest járatot a két pilóta önkényesen Münchenbe térítette.

1954_01.jpg

1954_02.jpg

1954_03.jpg

1954_04.jpg

1955:

1955_01.jpg

zz1955_01.jpg

1955_02.jpg

1955_03.jpg

1955_04.jpg

1955_p03.jpg

1955_p04.jpg

1956:

1956_01.jpg
1956_02.jpg
1956_03.jpg
1956_04.jpg
1956_05.jpg
1956_06.jpg
1956_07.jpg

1956-os forradalmi plakát:

1956_p00.jpg

1956. novemberében a sztrájkoló bányászokhoz szóló plakát:

1956_p01.jpg

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük