Egy középkori városi legenda – Johanna pápissza

Létezik egy középkori legenda, amely arról szól, hogy a történelemben egyszer női pápát választottak meg. Már az is talány, hogy pontosan mikor is történt meg ez a hihetetlen esemény. Egyesek szerint a 9. században, mások szerint viszont valamikor 1087 körül. Források hiánya miatt ez teljesen a múlt ködébe vész. 1250 körül íródott az ún. Metzi…

Részletek

Látogassunk meg egy kora újkori udvarházat!

Mai bejegyzésünkkel a kora újkori magyar udvarházak világába szeretnénk elkalauzolni a kedves olvasókat. Az udvarház nem építészeti műszó. Nincs meghatározható nagysága, építési százada, művészeti stílusa sem. Igazából külsőleg és belsőleg sem lehet általános jelzőkkel jellemezni. Ma, ha udvarházakról beszélünk, a legtöbbünk számára egy kissé zord ugyanakkor belső berendezéseit tekintve egészen pompás épület, épületegyüttes jut az…

Részletek

Nem voltunk egyedül!

Manapság a tudományos körökben egyre elterjedtebb az a nézet, hogy az emberi evolúciót nem egyenes leszármazási láncnak kell tekinteni. Sorra bukkannak fel a bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy egykor a mai ember mellett más ”rokonok” is éltek a Földön, akik bizonyos körülmények miatt fokozatosan eltűntek. Egyfajta fejlődési zsákutcának tekintik őket. Sok paleoantropológus szerint a Neander-völgyi…

Részletek

Aki elvesztette a Szent Koronát

Gondolom, mindenki által jól ismert történelmi évszám 1301, amikor III. Andrással kihalt az Árpád dinasztia Magyarországon. Ez természetesen nem azt jelentette, hogy szegről-végről nem maradtak még leszármazottaik. Az elkövetkezendő években e rokonok közül néhányan harcot vívtak a megüresedett magyar trónért, hiszen a vérségi kötelék által jogot formáltak a koronára. Az Árpád-uralkodók leányaikat általában más európai…

Részletek

A Húsvét-sziget lakóinak veszte ma is intő példa

Ezúttal egy rövid, térben és időben egyaránt zajló, igen tanulságos utazásra szeretnénk meghívni a kedves olvasókat. 1722-őt írunk, pontosan húsvétvasárnap van. Holland felfedezők vagyunk a Jakob Roggeveen kapitány által irányított hatalmas Afrikaansche Gelainek nevezett hajón. Dél-Amerika partjaitól kb. 3600 km-re vagyunk a Csendes-Óceánon.  Szép, tiszta  az idő, délután öt óra körül jár. Minden annyira nyugodt,…

Részletek

A viking szó eredete, a viking kirajzások okai és fő irányai

A vikingeket az európai krónikákban más-más néven jegyezték fel. Ezek az elnevezések külön-külön utalnak dánokra és norvégokra, de sokszor használták általánosságban a vikingekre is. Az angolszász forrásokban a vikingeket dánoknak (Dani), vagy egyszerűen csak pogányoknak nevezik. A frank évkönyvek a normann (Normanni) elnevezést használják, a német krónikákban pedig kőrisfa-embereknek (Ascomanni) hívják őket. Az ír források…

Részletek

Portai zsoldos csapatok (janicsárok, portai szpáhik)

A török hadsereg a XVI. században és a XVII. század első felében egész Európa legfejlettebb hadseregei közé számított. A más téren oly merev konzervatív iszlám vezetés a nyugati haditechnikai fejlesztéseket hamar átvette, így sikerült a kor egyik legjobb hadseregét létrehozniuk. A török hadsereg az egyik legelső állandó hadsereg volt, amely igen magas fokon volt kiképezve…

Részletek

A fővárosi rendőrség államosítása és a Thaisz – korszak (1873-1884)

A fővárosi rendőrség történetében rendkívül fontos az 1873-1881 közötti időszak. Ennek az időszaknak két törvény ad keretet: az 1872. évi XXXVI. törvénycikk, ami Pest, Buda és Óbuda egyesítését mondja ki, valamint az 1881.évi XXI törvénycikk a Budapest fővárosi rendőrségről. A városegyesítési törvényben a 20.§ és a 21.§ foglalkozik a rendőrséggel: ”20.§ A fővárosi törvényhatóság területén…

Részletek