Élet az égi laborban
A csőtörés általában mindig úgy érkezik, mint egy nem várt vendég. Azt is mondhatnánk, hogy úgy kell, mint egy púp a hátunkra. De sajnos ez nem választás kérdése. Egyszerűen csak megtörténik, és mi ott állunk teljes kétségbeesésbe zuhanva.
Szinte hirtelen fel sem tudjuk fogni, hogy mi történt, máris zúdul ránk a víz. Vagy épp arra megyünk haza, hogy a lakásba belépve iszonyat bűz fogad, és nincs egy talpalatnyi száraz hely, ahova letehetjük a lábunkat. Na, ekkor tudhatjuk, hogy sikerült kifognunk ezt a mindenki által rettegett meghibásodást.
Ne essünk pánikba!
Ilyenkor az ember hajlamos pánikba esni, de mi ne tegyük! Próbáljuk meg felmérni a helyzetet, és haladéktalanul megkezdeni a kármentést még azelőtt, hogy egy szerelőt hívnánk. Ugyanis a második lépés mindenképp egy profi szakember megkeresése lesz.
Az a szerencsénk, hogy az Internet a segítségünkre van, mert ott biztos, hogy megtaláljuk egy vízvezeték szerelő elérhetőségét.
Az első lépés
Az első lépés az, hogy a központi vizet azonnal zárjuk el a lakásban. Ezáltal kevesebb feleslegesen elfolyó vizet kell majd kifizetni, illetve feltakarítani.
Ha az otthonunkban villanybojler szolgáltatja a meleg vizet, akkor ne felejtsük el azt is kikapcsolni. Enélkül a bojler fűtőrendszere kiszárad, ami a pumpa kiégéséhez vezet. Ebben az esetben a bojlert is javíttathatjuk, rosszabb esetben cserélni kell majd.
Ha a repedés olyan helyen van, ami szemmel látható, illetve elérhető, akkor próbáljuk meg valahogy beragasztani, esetleg erősebb anyagcsíkkal, pl. vászonnal átkötni, hogy megakadályozzuk a további szivárgást.
A második lépés
A második lépés mindenképp az legyen, hogy keresünk egy vízvezeték szerelőt. Ma már az interneten könnyedén találunk olyat, aki a nap 24 órájában kijön, ha nagy a baj.
Nem érdemes házilag barkácsolgatni a repedt csövet (hacsak nem mi magunk vagyunk vízvezeték szerelők), mert esetleg még több kárt csinálunk. Bízzuk ezt szakemberre.
A kiérkező szaki fel tudja mérni a kár súlyosságát, és azonnal lépni tud a megszüntetés érdekében. Ha bontás is szükséges a csőtörés javítása során, akkor a helyreállítás is eltarthat egy darabig, de sajnos ezt a lépést nem lehet megúszni. Amennyiben társasházban lakunk, ott segítséget nyújthat a társasházi biztosítás, ha nem, akkor csak a saját biztosítónkra vagyunk utalva.
eid Pogue” href=”https://hu.wikipedia.org/wiki/William_Reid_Pogue” target=”_blank” rel=”noopener noreferrer”>William Pogue
Owen Garriot kajál
Owen Garriot-tal kezdem, ő egy hatalmas figura! Már a kinézete sem volt „űrhajós” akkoriban. 2001-ben volt szerencsém személyesen is találkozni vele. Kétszer is járt az űrben, összesen hetven napot töltve fent. Mindig a viccelődésen jár az esze. Az egyik legnagyobb űrhajóstréfát is ő követte el éppen a Skylab küldetésen.
1973. szeptember 10-én, a misszió vége felé a földi repülésirányítóknak hatalmas meglepetésben volt részük. A Skylab-ról egy csábos női hang közölte velük, hogy hozott egy kis meglepit a kiéhezett fiúknak, olyasmit, amit már régóta nélkülöznek (na vajon mit? ;)). Ezt tetézte olyan információkkal, amiket valóban csak az űrből lehetett látni, ezzel teljesen zavarba hozva az ügyeletes földi személyzetet.
Aztán Garriot felfedte, hogy nincs potyautasuk, csak nemrég feleségével folytatott beszélgetést a privát vonalon és megkérte, hogy mondja fel az ominózus monológot amúgy prostisan, hogy rögzíthesse és megtréfálhassa az irányítókat. Az asszonyka is megérheti a pénzét.
Joseph Kerwin ellenőrzi Charles Conrad fogait. Ők az első misszió tagjai voltak és 28 napot töltöttek a fedélzeten
Joseph Kerwin buborékot fúj
Charles Conrad vágja Paul Weitz haját, aki porszívóval előzi meg a hajszálak elkallódását
Ismét Owen Garriot, most a „vákuumbudin”
Alan Bean olvas hálóhelyén
Jack R. Lousma a vákuumzuhanyzóban. Az enyhe vákuumot termelő készülékből nem szabadulnak el a vízcseppek a súlytalanságban
Owen Garriot egyik űrsétáján az űrtávcsövet szereli. A Skylab asztronautái 10 űrsétájuk alatt összesen 42 órát töltöttek az űrhajón kívül
Az utolsó küldetés. Gerald Carr, parancsnok a Skylab 4 misszióján mutatja, hogy tudja egy ujjal megtartani a pilóta William Pogue-t. Elvadult űremberekké váltak a máskor jólfésült, frissen borotvált asztronauták
Az űrállomás felépítése
Viszlát Skylab! A fokozódó naptevékenységek miatt az utolsó küldetést (Skylab 5) törölték. A bázis fokozatosan vesztett a magasságából és 1979. július 11-én visszatért a légtérbe és elégve szétszóródott valahol Délnyugat-Ausztrália partjainál és ritkán lakott vidékén.
