A kelet-európai történelmi régió és lakói, a ruszinok a huszadik század elején
A történelmi forgószelektől sokat szenvedett egykor hatalmas, többnemzetiségű tartomány ma sem egységes. Az idők során a lengyelektől az oroszokon át az ukránokig sokakhoz tartozott közigazgatásilag.
Talán a legjobb dolguk a Monarchia részeként volt, ahol a birodalom legnépesebb tartományaként az 1870-es évekre széleskörű autonómiát kaptak, elismerve nyelvüket is. Bár a ruszinok/ruténok sosem váltak önálló néppé – öntudatuk szerint nem tartoztak sem a lengyelekhez, sem az ukránokhoz -, az 1880-as évek környékén történtek erre kísérletek. Ám művelt vezető réteg híján – javarészt szegényparasztok alkották az etnikumot – ez korán meghiúsult. A későbbiekben hol a lengyel, hol az ukrán dominancia erősödött meg, és a felosztott régió többször is gazdát cserélt a második világháború alatt is. A német megszállás alatt Distrikt Galizien volt a neve.
1945 után is folytatódott a megosztottság. A vidék egy része szovjet, a többi csehszlovák és lengyel fennhatóság alá került. A ruszinok az 1890 körül kezdődött és a két világháború között is folytatódott kivándorlási hullámokban Németországban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Brazíliában kerestek új hazát. Mára alig hetvenezren vallják magukat ruszinnak, a legtöbben (33 ezren) Szlovákiában vannak, Magyarországon kb. négyezren élnek jobbára Borsodban. Talán a legismertebb ruszin Andy Warhol (Andrej Warhola) volt.
Az alábbi képek a múlt század húszas éveiben készültek.
Ruszinok vasárnapi öltözékben Lviv (más nyelveken Lwów, Lemberg vagy Ilyvó) főterén
Parasztház
Ruszinok a piacon
Pihenő katonák
Mosó nők
Galíciai lengyel parasztcsalád
A templom előtt
Ruszin nő
